A Széchenyivárosi Zöld és Pont Polgári Jogi Társaság alapító okirata (ha volt) csatlakozott a gránitszilárdságú dokumentumok sorához. Már amennyiben a gránitszilárdságún azt értjük, hogy gyorsan és/vagy gyakran változik.
Orbán Viktor, amikor a kormánypárti többség elfogadta 2012-ben az Alaptörvényt (leváltva ezzel az Alkotmányt), azt mondta, hogy gárnitszilárdságú jogszabályt alkottak. A gránit valóban szilárd kőzet, de miután az Alaptörvény 9 év alatt 9 alkalommal módosult (esetleg pont úgy, ahogy a kormányzati politika megkívánta), inkább gyurmapuha ez, nem gránitszilárd.
Amennyiben volt alapító okirata a Széchenyivárosi Zöld és Pont Polgári Jogi Társaságnak, az sem élt meg túl sok időt. Miután a szervezet civilségét több soron is hangsúlyozták, megírtuk, hogy ez a szervezeti forma nem számít civilnek. Olyannyira nem, hogy gazdasági érdek is állhat a polgári jogi társaságok mögött, a nyereséget pedig szét is oszthatják a tagok között. Január 28-án írtuk a cikket. Február 3-án tudatta Szamler László (a Széchenyivárosban fideszes képviselőjelölt volt, de nem nyert az önkormányzati választáson) a Zöld és Pont Facebook oldalán (utalva a KecsUP-ra), hogy Széchenyivárosi Zöld és Pont Civil Társaság az új neve a szervezetnek, ugyanakkor a céljaik nem változtak.
Így most már jogilag valóban civil szervezetnek számít a Zöld és Pont.
