Méterenként csaknem 90 ezerbe került a Gábor Dénes utca kátyús szakasza

Miután megtaláltuk a Gábor Dénes utca nem aszfaltozott részének útstabilizációs közbeszerzését, több kérdésre is választ kaptunk.

Egyrészt most már tudjuk, hogy nem egy projekt volt az aszfaltozás és az útstabilizáció. Vagyis egyszer megcsinálták az aszfaltos részt (és még a Rosta utcát), erre nyert a város 575 millió forintot pályázaton. Majd utána a nem aszfaltos részt. Akkoriban nem volt egyértelmű (talán nem csupán nekünk nem), hogy mennyi az annyi, vagyis meddig tart majd az aszfaltos rész. Ugyanis volt olyan sajtótermékek, amely azt írta, hogy a vasúti átjáróig kap aszfaltot az utca, máshol pedig az jelent meg, hogy szilárd burkolatú út fogja összekötni a Boróka utcát a helvéciai úttal. Ezek mind azt sugallták, hogy végig, vagy majdnem végig aszfaltos lesz ez az új út, és ennek tükrében nem csoda, hogy lett nagy értetlenkedés, amikor kiderült, hogy csak az utca kb. fele kapott aszfaltot. Akkoriban mi is számolgattunk, és morzsákból igyekeztünk összerakni (miután a kivitelező és az önkormányzat sem válaszolt kérdéseinkre) a képet. És már akkori cikkünkben is valószínűsítettük, hogy eleve nem is volt végig aszfaltosra tervezve az egész út.

Szóval megtaláltuk az utolsó 300 méter stabilizációjára kiírt tendert, és ebből az is kiderült, hogy ez a munka csaknem 26 millió forintba került.

Vagyis egyetlen méter csaknem 90 ezer forintjába került az adófizetőknek.

Ráadásul mivel most tiszta kátyú az út néhány hónappal a munka elvégzése után, új burkolatot fog kapni az utca, erről a napokban írtunk. De nézzük, mi is szerepel még a műszaki leírásban.

Azzal kezdik, hogy

„Kizárólag szórt alapú stabilizació készítése nem javasolható, a felülete néhány hónap alatt megbomlik. Emiatt szükséges un. felületi zárás, amely hidraulikus kötőanyag és 4/8 szemcseátmérőjű zúzalék bevonat behengerlésével készül.”

Nos, felületi zárás ide vagy oda, ez a felület alaposan megbomlott, már ha a kátyúsodás annak nevezhető. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester ennek az okát közölte is, vagyis azt, hogy az autósok miatt ment tönkre ez a szakasz. Ugyanis 30 km/h tempóra volt tervezve az út, és itt gyorsabban mennek. Az való igaz, hogy a pályázati anyagban benne van, hogy szükséges erre a szakaszra a 30 km/h korlátozás. Ugyanakkor felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben majd most erősebbre készítik az utat, ahogy az alpolgármester jelezte, akkor eleve miért nem lett erősebbre csinálva? Az alpolgármester bizonyára rendelkezik sebességmérési adatokkal, amelyek birtokában kijelenteni merte, hogy a gyorsan közlekedő autósok voltak a hibásak. Ha így van, akkor is nem újkeletű jelenség, hogy vannak, akik gyorsabban közlekednek, esetleg lehetett volna rá számítani előre, és akkor azonnal erősebb burkolatot készíthettek volna, nem kellene most ismét felvonulni oda a kivitelezőnek. Hogy ez újabb kiadás-e, nem tudni. Mert akár garanciában is elvégeztethető egy ilyen javítás, de miután az alpolgármester az autósokra kente a hibát, ez az opció nem biztos, hogy játszik. Nézzük, mi van még a kiírásban.

Még az is szerepel az anyagban, hogy a stabilizálást kétszeri zúzottkő réteggel és kétrétegű kötőanyaggal kell készíteni. És, hogy a

„A kivitelezést tavaszi nyári időszakban kell végezni tekintettel arra, hogy a kötőanyag hatékonysága a meleg időben megfelelő.”

Ehhez képest szeptemberben csinálták az utat, de legyünk megengedőek, hogy ebben az időben is megfelelő volt a hőmérséklet az optimális kötéshez.

Aki nem jár erre, annak a következő videóban az elejétől a végéig megmutatjuk ezt a 300 métert, hogyan néz ki most.