Kásler Miklós miniszter szerint meg sem rendült a magyar egészségügy az elmúlt hónapokban, ezzel szemben a Rókus Kórház belgyógyászati szakfőorvosa és az orvosi kamara alelnöke szerint nagyon is megrendült az egészségügy. Dr. Lénárd Rita, a Medical Online-nak adott interjújában ezen felül arról is beszélt, hogy a dolgozók harmada is felmondhat a járvány után, emellett az orvosok sem tudnak sokat a járvány járulékos áldozatairól, mivel az állam nekik sem árulja el ezeket az adatokat.
MOK-alelnök: Visszaléptünk a gyógyításban a múlt századba
A MOK már tavaly áprilisban felhívta a figyelmet a járvány járulékos veszteségeire, azaz azokra az ellátatlanul maradt betegekre, akiknek egészségkárosodása származhatott a gondozás, gyógykezelés elmaradásából, vagy akár a halálukat is okozhatta, hogy nem jutottak időben segítséghez. Vannak adataik arról, mennyi lehet a veszteség?
Mi úgy mondjuk, hogy ezek a betegek a járvány „láthatatlan áldozatai”.Miután semmilyen adatot nem közölnek az elmaradt kezelésekről a hatóságok, csak a tapasztalatainkra, az egyes szakmai társaságok becsült adataira hagyatkozhatunk. Már a járvány első hullámában látni lehetett, hogy teljes lesz a káosz a nem Covid-betegek ellátásában, és magam is ezt tapasztaltam, amikor abbahagytam belgyógyászként a munkát. Csupán azzal, hogy a 65 év feletti szakorvosokat tavaly tavasszal visszahívták az ellátásból, szakrendelők teljes szakorvosgárdáit vonták ki a gyógyításból. Belgyógyászként akkor azt mondtam, hogy legalább öt év kell ahhoz, hogy behozzuk a lemaradást. És az ellátórendszer leterheltsége tavaly meg sem közelítette azt a mértéket, amit a harmadik hullámban tapasztalhattunk.
Mely betegségek esetén a lesz a legnehezebb a kármentés?
Az elmaradt kezelésekből, gondozásból eredő károsodások hatása 2-3-5 év múlva jelentkezik, kivéve például egy agresszív cukorbetegség esetén, amelyet ha 1-2 évig nem ellenőrzünk, gondozunk, visszafordíthatatlan elváltozásokat okoz. […] A legrosszabb helyzetbe a daganatos betegek kerülnek. […] Szaklap publikálta, hogy Angliában kiugróan nőtt például a szájüregi rákok előfordulási gyakorisága. Ez komoly figyelmeztetés, és erre számíthatunk az emlő-, a méhnyak-, vagy az emésztőszervi daganatok esetében is.
