A pedagógus a pedagógushivatás megélésével, személyiségével, általános jóllétével számos ponton hat a gyermekek fejlődésére és az iskolai klímára is. Ennek sikerét azonban számos tényező nehezíti. Ezt támasztják alá a 2020-as adatok, miszerint 50%-al csökkent az előző évhez képest a pedagógusképzésre jelentkezők száma és a pályát elhagyók száma is évről évre emelkedik.
„A pedagógusképzésben résztvevő hallgatók nem kielégítően rendelkeznek azokkal a készségekkel, amelyek meghatározzák azt, hogy a mindennapjaikban az általános jóllétüket magas szinten éljék meg. A jellemzően húszas éveik elején járó fiatalok nem rendelkeznek kellő energiával és aktivitással, fáradtak. A nyugtalanságra és az ellazult állapotra vonatkozó adatok szerint jellemzően nem rendelkeznek a stresszoldáshoz, a rezilienciához szükséges képességekkel és technikákkal.”
– derül ki abból a kutatásból, amit a Neumann János Egyetem volt Pedagógusképző Karán végeztek 2019-ben és tettek közzé a Gradusban, az egyetem online folyóiratának idei tavaszi számában.
A tanulmány célja azt bemutatni, hogy mindinkább szükségszerű a hallgatók azon képességeinek támogatása, amely az interperszonális készségekhez (pl. mások motiválása, konfliktusok megoldása, együttműködő partnerségek kialakítása) és az érzelmi intelligencia területekhez köthetőek, illetve, amelyek meghatározhatják a hallgató általános jóllétét.
A kutatás két fontos következtetésre jut:
„Ha a pedagógushallgató birtokában van saját erőforrásainak ismeretével és képes is aktiválni azokat, akkor a hallgatónak jó esélyei vannak arra, hogy elkerülje a kimerülést és hosszú távon képes legyen fenntartani saját általános jóllétét és egészségét.”
Továbbá pedig:
„A felsőoktatásban tehát célirányosan szükséges beépíteni azokat a támogató, fejlesztő programokat, amelyek segítik a hallgatók általános jólléthez szükséges érzelmi, fizikai és mentális erőforrásainak tudatosítását és fejlesztését.”
A kutatásban 333 fő óvópedagógus, tanító és csecsemő- és kisgyermeknevelő szakos pedagógushallgató vett részt, amiből 153 fő nappali és 180 fő levelező tagozatos hallgató. A felmérést 2019-ben a szorgalmi időszakban végeztek.
Rendszerszintű változások történtek a kecskeméti pedagógusképzésben
A Neumann János Egyetem életében időközben rendszerszintű változások történtek. Néhány hét leforgása alatt az állami egyetemet, ahogy szinte az összes hazai felsőoktatási intézményt, magánalapítványba szervezték.
Ami pedig a kecskeméti pedagógusképzést érinti, itt is hasonló mélységű változások mentek végbe az elmúlt hónapokban. A kecskeméti egyetemből kivált a Pedagógusképző Kar és a Károli egyetembe integrálódott úgy, hogy megszűnt a kecskeméti központi jelleg. A kar dékáni hivatala – jelentős személyi cserék után – Nagykőrösre költözött.
Kecskemét számára minden bizonnyal mégis az okozta a legnagyobb érvágást, hogy több évtized után megszűnt a tanítóképzés a városban. Tanítóképzési alapszakra már csak Budapesten és Nagykőrösön lehet jelentkezni, Kecskeméten az óvodapedagógusi, csecsemő- kisgyermeknevelői és közösségszervezői szakok maradtak.