Arról írtunk a múlt héten, hogy az Állami Számvevőszék viszgálata szerint nem volt biztosított a nemzeti vagyon védelme a Neumann János Egyetemen a feltárt szabálytalanságok miatt. A 2017-2019-es időszakot vizsgálták, de a 2020-as fenntartóváltás idejéig is megnézték a folyamatokat.
A Finta-éra
A kecskeméti egyetemen a 2017-2019-es időszakban Finta Zita volt a kancellár, aki a polgármesteri hivatal gazdálkodási osztályát vezette előtte nyolc évig. Bár 2019 őszén újra megerősítette őt a kancellári székben Orbán Viktor, pár hónappal később, 2019 végén lemondott, majd nem töltötte be senki a kancellári pozíciót. A vizsgálat szerint a feltárt hiányosságok miatt a kecskeméti egyetemen a kancellári rendszer sem biztosította a nemzeti vagyon védelmét. Ugyanakkor a kancellár feladatait részletező akkori jogszabály tartalmazta a vagyongazdálkodási feladatot, összességében pedig az egyetem működtetését adta feladatul a kancellároknak.
Rákérdeztünk, lesz-e felelősségre vonás
Cikkünket úgy zártuk, hogy vajon lesz-e felelősségre vonás? Hogy ezt megtudjuk, most a kecskeméti kötődésű Palkovics László miniszter minisztériumának írtunk (Innovációs és Technológiai Minisztérium), hogy az állam mint korábbi fenntartó indít-e bármilyen eljárást a feltárt szabálytalanságok miatt, és főképpen amiatt, hogy az ÁSZ szerint például a Neumann egyetemen nem volt biztosított a nemzeti vagyon védelme. Amint válasz érkezik, megírjuk.
Az ÁSZ azt is megállapította, hogy „A fenntartóváltás fordulónapjára 2020-ban a Neumann János Egyetem a záró beszámolót nem készítette el. Ezáltal a fenntartóváltás időpontjában nem volt biztosított a számviteli nyilvántartásaiban szereplő vagyonelemek szabályszerű kimutatása, és nem volt igazolt azok megléte.” Ekkor azonban nem volt kancellárja az egyetemnek, amely Finta Zita lemondása után azt írta honlapjára, hogy „Átmenetileg betöltetlen a pozíció”.
