Aligha úszhatjuk meg jegyáremelés nélkül a kecskeméti fürdőzést

A Kecskeméti Fürdő közel háromezer négyzetméter vízfelülettel és 17 medencével rendelkező fürdő komplexum, ahová több úszómedencével, élményfürdővel, wellness és gyógyászati szolgáltatással várják az úszni és pihenni vágyókat. Hirdeti magát a 2011-ben megnyitott versenyuszoda és élményfürdő, ami az egykori Izsáki úti uszodát váltotta fel.

A több mint 10 évvel ezelőtt átadott vizes komplexum kivitelezése nem volt problémamentes. Emlékezhetünk vissza, amikor a közbeszerzést elnyert kivitelező konzorciumon belüli konfliktusok miatt egy időre le is állt az építkezés. A fővállalkozó Mahíd 2000 Zrt. ugyanis kiszállt, mert az anyacége bedőlt és a pénzügyi hátteret adó CIB Lízing Zrt. végül – új közbeszerzés kiírása nélkül – a kecskeméti Mega-Sped Kft.-vel és az ENER-G Zrt.-vel állapodott meg, majd fejezték be a munkát.

Nem mindent, ahhoz képest, amit a volt polgármester, Zombor Gábor (Fidesz) irányította kecskeméti közgyűlés megálmodott 2007-ben. A mainál is nagyobb volumenű és komplexebb fürdő fejlesztési koncepció mellett döntöttek ugyanis akkor, ami

• a versenyuszodán és élményfürdőn kívül tartalmazta
• a Szauna Hotel átalakítását gyógy- és rekreációs szállóvá,
• a volt Izsáki úti Megyei Kórház betegei számára kiegészítő kezelések nyújtását,
• a volt kemping területen vállalkozói alapon egy négycsillagos szálloda építését, és olyan
• szabadidős lehetőségek fejlesztését a közelben, mint horgászás, csónakázás, lovaglás–kocsizás, kerékpározás.

Úszik a pénz, jöhet a belépőjegy áremelés

2011-ben lízing konstrukcióban, 20 éves futamidővel elkészült 6,5 milliárdból a fürdő. A 2009. februári lízingszerződésben rögzített teljes lízingdíj összege (tőke és járulékok összesen) 40.864.678,06 Euro. A lízing futamideje kilenc év múlva, 2031-ben jár le. Ez azt jelenti, hogy a létesítmény a városi tulajdonú Hírös Sport Kft. birtokába ekkor kerülhet. A közel negyvenegymillió eurós beruházás és járulékai akkori számítások szerint is kétévtized alatt tizenhárom milliárd forintra emelkedik, persze csak akkor, ha a forint maradt volna a 13 évvel ezelőtti 300 forint alatti árfolyamon. A 2008-as gazdasági világválság időszakában (és azóta is) a magyar valuta kedvezőtlenül ellentétes pályát futott be.

A volt polgármester, Zombor Gábor (Fidesz) irányította kecskeméti önkormányzat nagyratörő tervei szerint a kezdeti nehéz szakaszt fel kellett volna váltania egy emelkedő periódusnak. A város a létesítmény magas költségeit egy széles körű marketing-stratégiával, ésszerűbb anyagbeszerzéssel, valamint energiakorszerűsítéssel csökkentette volna. Ezek viszont újabb kiadásokat generáltak, miközben a fürdő éves szinten – devizaárfolyamtól függően – az első években átlagosan 300 millió, majd 2016-tól 610 millió forint lízingdíj megfizetésére van kötelezve.

Az élményfürdőt igencsak nyereséggel kellett volna és kellene most is üzemeltetni, hogy az ne legyen veszteséges. Szemereyné Pataki Klaudia 2011 őszén (ekkor még alpolgármesterként) úgy foglalt állást a közgyűlés előtt, hogy

„a fürdő önmagában is rentábilis, és a Megvalósíthatósági Tanulmány sem számolt a szálloda vendégeivel”.

Ezt arra a kérdésre válaszolta, amikor már látható volt, hogy a Hilton nem épül meg.

Az új fürdő építését azzal indokolták, hogy a régi uszoda és élményfürdő hosszú távon nem tud gazdaságosan működni, a veszteség mértéke évről évre nő, 2004-ben 190 millió, 2006-ban már 221 millió forint volt. Az új fürdő hiába készült el, óriási terhet jelent a városvezetésének, amire 2013-ban az állam azt mondta, hogy nem vállalja át a többi adóssága ellenére sem a kecskeméti önkormányzattól.

Ami pedig az épület energia takarékosságát illeti, azt messze alultervezték, amire 2014-ben egy a fürdő beruházását és működését vizsgáló bizottság is felhívta a figyelmet. A meghallgatások során elmondta az építészmérnök, hogy a korszerűtlennek mondott régi uszodából egy gázmotort és egy titán hőcserélő rendszert emeltek át, de

„a tervezéskor nem volt kitétel az energiahatékonyság.”

A napenergia hasznosítása terén a meleg vízhez napkollektort javasoltak, a villamos áramhoz napelemet viszont már nem. Valószínűsíthető, ha mindez beépítésre került volna, akkor is nehéz lenne kigazdálkodni a működéshez szükséges összeget, nem beszélve a nyereséget. De mivel a fürdő energiahatékonysági szempontból alultervezett, így a fenntartása még nehezebbé vált az elmúlt időszak drasztikus energiaárak és közüzemi költségek megemelkedése következtében.

Városházi információink szerint évi több mint 100 millió forinttal nőtt az őrzés-védelem költsége, több tízmillióval a villamos energia, és a gáz ára is több mint 300 millió forint többlet kiadást jelent ebben az évben. Egy ekkora komplexum kiadási oldalán tehát számos tétel szerepel: rezsi, bérek, karbantartás, takarítás, esetleg fejlesztés. Nem véletlen tehát, hogy az önkormányzati cég nyögi az alapműködést és vele együtt a város a fürdő lízingdíját.

Aligha lepődnénk meg, ha az idei nyártól a kecskeméti önkormányzat ne emelné fel a fürdőbe szóló belépők és bérletek árát. A választások lezajlottak, a kampányban meg is ígérték a rezsicsökkentést, amit most már lehet módosítani a világjárvány alatti bevétel kiesésre, a nemzetközi energia helyzetre vagy az évek óta változatlan jegy és bérletárakra hivatkozva.

A kérdés az emelés mértéke lesz, 5-10% vagy akár a 30%-ot is meghaladó drágulással néznek-e majd szembe az úszni és fürdőzni vágyók a Kecskeméti Fürdőben.

15 év távlatából visszatekintve a nagyívű tervek közül itt állunk 2022-ben

A Kecskeméti Fürdő immár 11 éve működik, ugyan drága és jelentős terhet ró a város büdzséjére, de 2031-ben már tulajdonbába is veheti a városi sport cég.

A volt Szauna Hotel a mai napig kihasználatlanul áll. Egy rövid ideig itt székelt a Matolcsy György vezérelte Magyar Nemzeti Bank 2014-ben létrehozott hat jegybanki Pallas Athéné Alapítványai közül a Domus Mentis Alapítvány (PADMA). Az alapítvány volt elnöke, a nyugalmazott református lelkész és KDNP-és politikus Varga László 2016-ban az önkormányzati sajtónak adott interjújában még arról beszélt, hogy egy komplex felújított létesítmény jön létre az egykori hotel épületében, „melynek tizenegy funkciója lesz” (benne a PADMA székháza, egy 60-65 fős kollégiumi diákotthon közösségi termekkel, könyvtárral, illetve lakások vendégelőadóknak, rekreációs helyiségek, campus adminisztrációs irodák, de még gondnoki lakás is).

Azóta nem csak a PADMA feliratot verték le az épület homlokzatáról, hanem a közpénzből alapított jegybank alapítványai is megszűntek, amik azért váltottak ki közfelháborodást, mert egy unortodox paragrafussal rögzítették a jegybanktörvényben, hogy az alapítványok pénzei „elvesztették közpénz jellegüket”.

Az Izsáki úti kórházat elbontották, aminek a helyére felépült többszörös áron az egyetemi campus tervezett hat épülete közül egy. A hat épületre szánt 15 milliárdos építkezés során nem csak a határidők változtak, hanem a beruházás ára is. 2017 helyett végül 2019-ben nyitották ki az ajtókat a hallgatók előtt az elkészült egy épületben, ami meghaladta a több mint 13 milliárd forintot. A beruházást a jelenlegi polgármester férje, Szemerey Szabolcs koordinálta, aki a KEDO Zrt. vezérigazgatója volt 2020. december végéig. Miután a kecskeméti egyemet működtető alapítvány megvásárolta a Zrt-ét, ahol a polgármester felügyelőbizottsági tag, összeférhetetlenség miatt lemondott.

Ha nem is a Hilton Hampton Inn Szálloda épült meg a 2010-es évek elején, amire nem mellesleg turizmus fejlesztés címén akkor 431 millió forintnyi uniós támogatást is elnyertek, végül megépült 10 évvel később az Aqua Hotel, ami 2022 januárja óta fogadja a vendégeket. A mintegy 1 milliárd forintos hotelépítésre kiírt Hírös Sport Kft. pályázatát a Bus Gábor által is tulajdonolt Aqua Hotel Kft. nyerte meg.

Bus nevével először a szélesebb közönség 2019-ben találkozhatott, amikor az önkormányzati választáson a Fidesz jelöltjeként megmérettette magát, végül sikertelenül. Nem került ennek ellenére sem távol az önkormányzattól, 2024-ig ugyanis a Fidesz delegáltjaként a városi tulajdonban lévő Hírös Sport felügyelőbizottságának a tagja, aki láthatóan a szálloda bizniszben megtalálta a helyét.

Az elmúlt 15 évben nincs tehát hiány a színes és drága tervekben, építkezésekben, ami az Izsáki út és a Széktói Stadion környékét hivatott fejleszteni, legyen szó akár vizes, turisztikai, szórakoztató és oktatáshoz kötődő projektekről. A bekerülés magas költsége viszont szemmel láthatóan csupán másodlagos dolog.