fbpx
27.8 C
Kecskemét
2022. augusztus 12., péntek

FRISS HÍREK

Klímaváltozás: Kecskeméten márciustól eltelt 146-ból 122 nap száraz volt

1971 óta a legnagyobb aszály országos átlagban 2003-ban volt. Idén július 24-éig az ország közepén, Kecskeméten március 1-től számítva az eltelt 146-ból 122 nap száraz volt, amely a teljes tavaszi-nyári félévre átszámítva a legsúlyosabb 2003-as évet kissé felülmúlja. Nyíregyháza mellett a helyzet ennél is rosszabb, ott 129 száraz nap a legextrémebb 2003-as évet is jócskán felülmúlja – írta cikkében a Másfélfok szakportál.

Kecskemétet és környékét, szélesebb értelemben a Homokhátságot nem egyszeri és rendkívüli aszály sújtja idén, aminek most elszenvedői vagyunk, hanem az előrejelzések szerint, tartós kihívással van dolgunk. A Homokhátságon, amelyet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősített, lassan már semmilyen haszonnövényt nem éri meg termeszteni. A mostani pusztító aszályban a szakemberek számításai szerint több mint négyszázmilliárdos a kár a Dunától keletre fekvő megyékben.

A víz elvezetése helyett annak megtartására kell törekedni Kecskeméten

A súlyosan aszályos időszakok száma 1990 óta mutat növekvő tendenciát. Az aszály akkor alakul ki, amikor sok a száraz nap és közben kevés csapadék hullik. A nyári aszály kialakulása azonban egy folyamat eredménye, ami nem csupán a nyári csapadék mennyiségétől függ, hanem attól is, hogy korábban mennyi hull. Országosan ugyan elmondható, hogy alapvetően kevesebbszer, de többet esik, viszont ezzel párhuzamosan a száraz napok száma is nő.

Hasonló cikkünk:  Autószerelő műhely és körülötte 1,5 hektáron avar égett Kecskeméten

Számítások szerint, ha a kibocsátásokat továbbra is a mostani szinten folytatjuk, akkor 2060-tól a jelenlegi átlagosan 3 helyett inkább 4 évben számíthatunk húszéves skálán súlyosan aszályos félévre a vegetációs időszakban. Ami biztos, hogy

Hasonló cikkünk:  Drónvideón a vízhiány következményei

a természetes növényzet és a mezőgazdaság megóvásáért, az élelmiszer-biztonság érdekében sokkal jobban meg kellene becsülnünk a lehulló csapadékot – Kecskeméten is – és a vízmegtartásra kell törekednünk.

A KECSUP-on többször foglalkoztunk a vízmegtartás kérdésével, hogy milyen szempontok és beruházások segíthetnék azt, hogy a mostani intenzív vízelvezetés helyett, ami a csapadékhiánnyal együtt a talajvízszint jelentős süllyedéséhez is vezetett, a megoldás útja felé haladhatnának. A változás feltétele az is, hogy a műszaki megoldások mellett a döntéshozók és a tervezőmérnökök (tisztelet a kivételeknek) gondolkodásában is szemléletváltásra van szükség, hogy ne a megszokott módon és eszközzel nyúljanak a kihívásokhoz.

Ha az esőt tároljuk, például esőkertek, víztározók formájában vagy komplex öntözési rendszert fejlesztünk ki, akkor további zöldfelületek alakíthatók ki az egyébként méreg drága, és korrupciótól sem mentes köztéri térkövezés, betonozás és csatornázás helyett. Minél természetesebb valami, annál jobban megtérül. Ha nagyobb a zöldfelület egy városban, azzal csökken a porképződés is, ami Kecskeméten és a Homokhátságon igen gyakori jelenség.

Kapcsolódó cikkünk:

Nem kell belefulladnunk az aluljáróba – a klímaváltozás súlyosan érinti Kecskemétet

Hirdetés

Felkapottak

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...