Vagy helyi népszavazást akar Horthyról a kecskeméti Fidesz vagy fogalma sincs mitévő legyen

A lényegről nem döntött a kecskeméti közgyűlés; továbbra sem ismert, marad, nem marad vagy függönnyel eltakarják Kecskemét legszebb szecessziós emléke közé sorolt Városháza dísztermében látható Horthy Miklós kormányzó zsánerképét.

A status quo fenntartását az jelentené, ha követnék Zombor Gábor volt fideszes polgármester 2014-ben hozott döntését. Az érzelmekre ható, sebeket feltépő, kultuszépítő vagy a jelent a múlttal helyettesíteni akaró szimbolikus politikai vita hevét azzal csendesítette el nyolc évvel ezelőtt Zombor, hogy függönnyel eltakartatta a kormányzóról 1944-ben készült képet.

Az életkép 1944. október 18-ra, két nappal Horthy lemondó nyilatkozata és a nyilasok hatalomra kerülése után készült el. 1945 után eltakarták, 1959-ben lefestették és évtizedekre rejtve maradt. A képre 2014-ben, a díszterem falfestésének felújítása során találtak rá a restaurátorok, amit helyreállítottak, és nyilvános eseményeken függönnyel takartak el.

Ügy, azért lett belőle újra, mert az októberi nyilvános közgyűlésre nem került vissza a függöny, és az MSZP és a DK képviselői kivonultak a teremből. Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz) polgármester ezután jelezte, a közgyűlés önálló napirendi pontként újra megtárgyalja a kép további sorsát. Csakhogy a decemberi ülés elé került beszámolóban konkrétum nem szerepelt a kép fizikai elhelyezésével kapcsolatosan. Helyette irodalom- és történészek Horthy történelmi megítélésével kapcsolatos véleményét tárták a politikusok elé (amit itt irtunk meg), akik közül, egy helyi művészettörténész kivételétől eltekintve, nem foglaltak állást a zsánerkép helyéről.

A Kecskeméti Katona József Múzeum művészettörténésze, ifj. Gyergyádesz László szerint „Pándy Lajos szekkója megbontja a díszterem Lechner Ödön által egységes egészre törekvő koncepcióját. A Városháza épülete 1897 decemberére egy befejezett összművészeti terv alapján valósult meg, amelybe nem illeszkedik a Horthyt ábrázoló festmény.” A művészettörténész a falkép szakszerű leválasztását és múzeumi elhelyezését javasolja.

Stadler József Utolsó vacsora festménye és Horthy Miklós

Sztachó-Pekáry István (Fidesz) alpolgármester ismertette a közgyűlés elé terjesztett beszámolót, amihez az előadón kívül más képviselő nem szólhatott hozzá. Az előzményekről elmondta, más szakértőket is felkértek a zsánerkép véleményezésére, de nem mindenki vállalta el a felkérést. Neveket nem mondott, viszont azt nem állta meg, hogy ne minősítse a Kecskeméti Katona József Múzeum művészettörténész álláspontját.

Sztachó-Pekáry szerint „érdekes módon egy olyan javaslat is érkezett”, hogy a zsánerképet múzeumba helyezzék el, ami „Stadler Józsi bácsi export műveletére hasonlít” – bírálta a fideszes politikus Gyergyádesz javaslatát.

(Elegánsnak nem mondható hasonlat valószínűleg Stadler József legendás krimináltörténeti vásárlására utal. A vállalkozó áfacsalásért éveket ült börtönben, névjegyét azzal tette le, hogy Da Vinci Utolsó vacsora című freskója után is visszaigényelte az államtól az áfát.)

Sztachó-Pekáry szerint azért nem lehet elvinni Horthy képét a díszteremből, mert mérete miatt nem fér el a múzeumban; esetleg a Cifrapalota szecessziós Pávás termében lehetne elhelyezni, ami viszont közfelháborodást váltana ki – érvelt a kép maradása mellett a kormánypárti politikus.

Zavaros, hogy ki és milyen szempontok szerint döntsön Horthy dísztermi képéről

Nem politikai döntést kell egyszer majd hozni a közgyűlésnek, amikor ismét a döntéshozók elé kerül a zsánerkép – folytatta az alpolgármester. Szóbahozta, hogy Horthy megítélése megosztó, 1990 után nem fekete, hanem színes, majd a magyar zsidóságot ért katasztrófáról beszélt.

„Szeretném biztosítani zsidó testvéreinket, hogy nem őket kívánjuk provokálni. Nem arról van szó, hogy a nagyon sokat szenvedett zsidó nép öntudatát, büszkeségét, fájdalmait ne akarná a kecskeméti közgyűlés figyelembe venni. Ez a kép akárhogy is került oda, már ott van. A város múltját, jelenét és jövőjét összekötő díszterem részét képezi.” – mondta Sztachó-Pekáry a kép maradását hangsúlyozva.

Ki és milyen szempontok szerint döntsön a kép sorsáról, az nem világos, legalábbis az alpolgármester expozéja alapján. A kecskeméti közgyűlés vagy helyi népszavazáson? Erre lehet következtetni abból, hogy

„a kalocsai érsek szavait megfogadva, a kecskeméti népnek kellene eldönteni a Horthy zsánerkép sorsát a díszteremben, hisz ő az érdekelt benne” – vetette fel Sztachó-Pekáry.

Hogy népszavazásra gondolt-e az alpolgármester, azt nem tisztázta beszédében – tesszük hozzá, ahogy azt sem, ha kiengedik az utcára a Horthy vitát, akkor hogyan lehet nem politikai döntést hozni egy szimbolikus politikai vitában.

Horthy Miklós megítélése körül máig komoly viták folynak

Hívei elsősorban a vesztes első világháború utáni konszolidációt, majd területgyarapítást, a második világháborúból sikertelen kiugrási kísérletet, ráadásul a magyar zsidóság egy részének megmentését kötik több mint két évtizeden át tartó kormányzóságához. Horthy kritikusai másképp látják a kormányzó felelősségét, különösen Magyarország második világháborús szerepvállalásában (ugyanis nem kényszerítették Horthyt arra, hogy Magyarország hadat üzenjen Szovjetuniónak és Jugoszláviának), vállalt antiszemitizmusa miatt, a magyar zsidóság 1944-es tragédiájában, vagy a Don-kanyarban elpusztult magyarok tízezrei kapcsán.

Mint azt tudjuk, a múlt értelmezése a mának szól, és Horthy szimbóluma a politikai szereplők részére egyfajta helyettesítő szerepet kap. Kultuszépítése vagy éles elítélése valójában Magyarország politikai elitjének minősítésére alkalmas. Trianon, Horthy-korszak, holokauszt, Kádár-korszak, amikkel leírható Magyarország 20. századi, máig ható traumákkal teli története; és amikkel van/lenne feladata nemcsak a történészeknek és az oktatásnak, de a politikának is.

A közgyűlés 12 fideszes tagja Horthy zsánerképéről szóló beszámolót elfogadta, az ellenzéki képviselők egyrésze a szavazógépét kikapcsolta, mások tartózkodtak. Maradjon? Takarják el a status quo jegyében? Irány vele a múzeumba? Ezekről az opciókról nem született döntés.

Előző cikkünk:

Horthy kecskeméti zsánerképe: vigyék múzeumba vagy elfér a függöny alatt?