A HelloVidék megyekörkép-sorozatában annak járt utána, hogy az elmúlt évben milyen fontosabb demográfiai, gazdasági és turisztikai változások történtek Bács-Kiskun vármegyében. Mint írják a vármegye ismert többek közt jellegzetes tájairól (Kiskunság, Illancs, Dunamellék), gasztronómiájáról (bajai halászlé, kalocsai paprika) és nevezetes városairól, mint például Kecskemét, Baja és Kalocsa.
Kecskemétről megtudhatjuk (ha eddig hiányosak voltak az ismereteink), hogy országos szinten a nyolcadik helyen álló legnépesebb város, ahol a vármegye népességének mintegy 22%-a, vagyis a megye lakosságának egyötöde él, s egyben a legsűrűbben lakott település is (343 fő/km²).
Bács-Kiskun az ország ötödik legnépesebb megyéje, nagy mérete miatt a népsűrűség csaknem fele az országos átlagnak. Jellemzőek az óriásfalvak. Jelentős a tanyasi lakosság száma, 1990-ben a népesség 13%-a külterületen élt. 2015-ben 513 687 lakosa volt, népsűrűsége 61/km2 volt. Bár a népesség csökken, a születési ráta a megyében pozitív, Magyarország más régióival ellentétben.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján a megyében:
- 2022-ben 4672 gyermek jött világra, és 7496 fő hunyt el,
- 2824 fővel csökkent a vármegye népessége, ez a veszteség 28%-kal alacsonyabb volt az előző évinél,
- a házasodási kedv mérséklődött: 2022-ben 3326 pár kötött házasságot, 12%-kal kevesebb, mint 2021-ben.
A népesség korcsoportok szerinti összetétele:
- Férfi: 239 ezer fő (48,3%)
- Nő: 256 ezer fő (51,7%)
A lakónépesség megoszlása főbb korcsoportok szerint:
- 0–14 éves: 73 ezer fő (14,8%)
- 15–64 éves: 314 ezer fő (63,6%)
- 65 éves és idősebb: 107 ezer fő (21,7%)
Bács-Kiskun északi része (Kecskemét és Kiskunfélegyháza térsége) gazdaságilag a legfejlettebb, azonban a megye középső és déli részei már elmaradottabbak. Gazdaságának meghatározó ágazata a szolgáltatás és a kereskedelem. Az ipari termelés 80%-át az élelmiszeripar, a gépipar, a faipar és a nyomdaipar adja. A vármegyében hozzávetőleg 39 600 cég működik, ami az országos teljes 4,6%-át jelenti.
Sokoldalú iparral rendelkezik a megye négy legnagyobb városa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Baja. Kecskemét kiemelkedő helyet foglal el a megye települései közül. A legtöbb ipari cég ugyanis itt telepedett le. Szinte az egyik legdinamikusabban fejlődő város az országban. Az ipari termelés értéke 3581 milliárd forint volt 2022-ben. Ez az országos kibocsátás 6,6%-át jelentette, amivel Bács-Kiskun viszonylag nagy súlyú vármegyének számít, az egy lakosra jutó termelési érték pedig 28%-kal nagyobb volt az országos átlagnál. A megye a járműipar országos teljesítményéből 15%-kal részesedett, az élelmiszeriparban 4,1%-kal csökkent a termelés az egy évvel korábbihoz képest.
A vállalkozási kedv itt országosan az egyik legmagasabb, 2022. december végén – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – a 103 ezer vállalkozás nagyobb részét (84 ezret) önálló vállalkozóként, kisebb részét társas vállalkozásként regisztrálták. A vállalkozásdemográfiai folyamatokat a kata szabályainak módosítása, illetve az év második felében kedvezőtlenné váló gazdasági kilátások egyaránt befolyásolták.
A megyében a 15–64 éves népesség 76,8%-a, 241 ezer fő volt gazdaságilag aktív, amely 0,8 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. A munkaerőpiacon 229 ezren jelentek meg foglalkoztatottként, 12 ezer fő volt munkanélküli, amelyek együtt növekedést mutat az országos átlaghoz képest. Ez annak a következménye, hogy a gazdaságilag inaktívak közül többen (foglalkoztatottként vagy munkanélküliként) megjelentek a munkaerőpiacon. Így az egy évvel korábbinál 5,1%-kal kevesebb, 73 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív. Országosan 3,0%-os csökkenés következett be.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 440 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 292 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 447 ezer, a nettó átlagkereset 297 ezer forintra emelkedett. A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 18%-kal múlta felül a 2021. évit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, ennek ellenére az alkalmazottak 15%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
A bruttó keresetek a versenyszférában 15%-kal, 437 ezer forintra, a költségvetési szférában 23%-kal, 452 ezer forintra emelkedtek.
Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 19, a szellemieknél 18%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 366 ezer, az utóbbiak 547 ezer forintot kerestek.
A megyében a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó ágazatok még mindig nagyobb jelentőséggel bírnak. Kecskemétet már a 19. század végén is a magyar gyümölcstermesztés központjaként tartották számon. Az ország legjelentősebb kajszibaracktermő területe is itt található, a megye északi részén. A megye nagy részén termelnek még rozst, a Duna mentén pedig kukoricát és árpát is. Állattenyésztés oldaláról nézve Bács-Kiskunban 2022. december 1-jére a sertések és a juhok száma nőtt, a szarvasmarháké és a tyúkoké csökkent, utóbbiaké jelentősebben visszaesett az előző év azonos időpontjához képest.
A megye lakosságának 13%-a, több mint 71 000 ember élt a tanyasi külterületeken. Mára azonban részben már megváltozott a tanyák funkciója, és sokan inkább pihenőhelyként használják őket.
Turizmus szempontjából 2022-ben 523 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek a megyében. A vendégéjszakában mért vendégforgalom 29%-kal meghaladta az előző évit, aminek értékére kedvezőtlenül hatottak a Covid19-járvány idején bevezetett intézkedések.
