A hetényi bekötőút forgalomba helyezése előtt a Helikon utcát is fel kellene újítani. A képviselő-testület júniusi ülésén megszavazta a régi azbeszt cement fővezeték cseréjét, de a Bácsvíz Zrt. egyelőre azt közölte szerkesztőségünkkel, hogy jelenleg még nem állnak rendelkezésre a munkavégzés megkezdésének feltételei, és a kivitelezés elindításához szükséges körülmények.
Rengetegszer foglalkoztunk a hetényi bekötőúttal, amelynek építése sok csúszás után tavasszal végül elindult, befejezésének várható dátumát 2023. december 31-re módosították (az évekkel ezelőtt belengetett, 2021-re is megígért projekt záródátuma sokáig 2022. augusztus 29. volt, ám addig el sem kezdődött a tényleges útépítés). Többször kitértünk a Helikon utca sorsára is, mivel ez az utca jelenti majd a közvetlen kapcsolatot a leendő bekötőút és Hetényegyháza főútja, a Kossuth Lajos utca (az 5218-as út) között. Viszont jelenlegi állapotában biztos nem lesz alkalmas nagyobb forgalom elvezetésére. Egyrészt nincs annyira széles, hogy két autó biztosan elférjen egymás mellett. Így ha szembetalálkozik két gépkocsi (és erre gyakran van példa), akkor valamelyiknek (vagy mindkettőnek) le kell húzódnia. Másrészt a szegélye (már ahol van) rendkívül töredezett, kátyús, az út mellett pedig nagy gödrök is kialakultak. Így egy másik autós elengedése nem is annyira egyszerű mutatvány – akárcsak a reggeli csúcsforgalomban a Helikon utcáról balra kikanyarodni a Kossuth utcára. Erre a csomópontra is ráférne egy alapos felújítás az úttest hibái miatt.
Végül kiderült – bár kicsit furcsa körülmények között -, hogy „a bekötőút kivitelezésével együtt elkészül a Helikon utca szélesítése és felújítása is” (áprilisban az önkormányzattól nem kaptunk választ kérdéseinkre, de Papp Zoltán, Hetényegyháza képviselője kiposztolta ezt egy városrészi csoportban).
A júniusi képviselő-testületi ülésen aztán volt egy víziközművek fejlesztésével kapcsolatos előterjesztés, amelyben szintén szó esett a Helikon utcáról. Azt írták: a hetényi bekötőút „építése ez év végéig befejeződik, és az út forgalomba helyezéséhez a Helikon utcán és a 33067 hrsz-ú ingatlanon közúti infrastruktúra fejlesztéseknek kell megvalósulnia” (utóbbi ingatlan a Helikon utca végénél, a vasúti átjárónál van). Konkrétabban, „a beruházási területen szükséges az ivóvíz víziközmű hálózat rekonstrukciója, javítása és a hálózat bővítése. A Helikon utca alatt elengedhetetlen a régi AC (azbeszt cement) üzemelő vezeték cseréje a teljes hosszon és az összes bekötő hálózati elemeivel együtt, valamint a bekötő út folytatásaként építendő új út alatti víziközmű fejlesztési alépítmény kialakítások kivitelezése is meg kell, hogy valósuljon, biztosítva azon területek víziközmű hálózat bővítési lehetőségeit a terület ellátása érdekében.”
Megkerestük a Bácsvíz Zrt.-t, hogy érdeklődjünk az ott lakóknak fontos információk iránt. A következő kérdéseket küldtük el:
- Mikor kezdődnek a munkálatok, lezárásokra kell-e számítani az utcán?
- A lakók kapnak-e majd előzetesen tájékoztatást például szórólapon?
- A bekötések is lesznek-e cserélve, vagy ez a tulajdonosoktól függ, szeretnék-e cserélni?
- A lakóknak kell-e esetleg fizetniük hozzájárulást, ha igen, milyen mértékűt?
- Hol fog húzódni a vízvezeték, az út alatt?
- Miért van szükség a vezeték cseréjére?
A következő választ kaptuk a cégtől:
„Mivel jelenleg még nem állnak rendelkezésre a munkavégzés megkezdésének feltételei, illetve a kivitelezés elindításához szükséges körülmények, így a beruházásról érdemi nyilatkozatot most nem tudunk adni. Amint az akadályozó tényezők elhárulnak, és látható, tervezhető lesz a munkavégzés konkrét ütemezése, akkor valamennyi információt megosztunk majd az érintettekkel, akiknek addig is kérjük és köszönjük szíves türelmét” – közölte a Bácsvíz Zrt.
Azt nem tudtuk meg, melyek az „akadályozó tényezők”. A témára természetesen majd visszatérünk, ha lesznek fejlemények.
Ballószög, Helvécia és Kerekegyháza jóváhagyása is kell – de miért?
A vízvezeték cseréje és az útfejlesztés a már említett előterjesztés szerint egyébként bruttó 450 millió forintba fog kerülni. Ehhez 128 millió forintot saját forrásból biztosít az önkormányzat. A hiányzó 322 millió forint forrását már nehezebb elmagyarázni. Azért megkíséreljük az előterjesztés alapján, kicsit leegyszerűsítve.
Az ISPA-ként elhíresült szennyvízcsatornázási projekt során a kecskeméti, a kerekegyházi, a helvéciai és a ballószög önkormányzat 2003-ban konzorciumi szerződést kötött a víziközmű-rendszer létrehozására és működtetésére. Az ISPA-ban valósult meg Hetényegyházán is a szennyvízcsatornázás. Az önkormányzatok egy tulajdonközösséget, majd egy társulást hoztak létre, majd az elkészült víziközmű-rendszert (tulajdonképpen a csatornákat) a Bácsvíz Zrt. használatába adták, egy bérleti-üzemeltetési szerződéssel. Tehát bármilyen furcsa, a beruházás során épített víziközműveket a Bácsvíz csupán bérli, és ezért díjat fizet az önkormányzatoknak.
Egy polgári jogi szerződésben azt is rögzítették, hogy mely önkormányzatnak mekkora a tulajdoni hányada. Ezt az alapján számolták ki, hogy mekkora vagyoni hozzájárulást teljesített a település a csatornázás során. Így Kecskemét 70,98 százalék arányban bír tulajdonjoggal, Ballószög 4,9, Helvécia 6,46, míg Kerekegyháza 17,66 százalék arányban.
Az önkormányzatok a bérleti bevételt beteszik a közösbe és megállapodtak, hogy ezeket a pénzeket a víziközmű-rendszerrel kapcsolatos pótlólagos beruházások és fejlesztések finanszírozására fordítják. A bankszámlát Kecskemét kezeli, jelenleg 672 millió forint van rajta, a Kecskemétre eső vagyoni arány 477 millió (622 millió szorozva 0,71-gyel), azaz a hiányzó 322 millió forint felszabadítása lehetséges – ha ez ellen a másik három önkormányzat nem él ellenvetéssel.
