„Üzleti angyalnak” nevezte magát az adócsaló, aki csapatával 321 cég eltüntetésében és vagyonának kimentésében segédkezett

Vádat emelt a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség egy tatabányai férfi ellen, aki tizenkét fős bűnszervezete élén adótartozást felhalmozó cégek fiktív átvételét és vagyonuk – főleg gépkocsik – eltüntetését szervezte. Összesen 42 személlyel szemben emelt vádat az ügyészség, míg további több mint háromszáz gyanúsított esetében az ügyészség megrovást, illetve feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott.

Dr. Négyessyné dr. Bodó Marianna főügyészségi csoportvezető ügyésztől, sajtószóvivőtől megtudtuk: a vád szerint a tatabányai férfi – aki az ügy elsőrendű vádlottja – hosszú évek óta köztartozással rendelkező cégek pénz fejében történő fiktív átvételével és vagyonelemeik kimentésével foglalkozott.

„A sokrétű és jól szervezett tevékenység zavartalan folytatása érdekében a férfi egy tizenkét főből álló bűnszervezetet épített fel, amelybe többek között a fiát, valamint két ügyvédet is bevont. Az ügyfelek előtt ‘üzleti angyalnak’ nevezte magát, mint aki az adótartozást felhalmozó cégek üzleti életből történő kivezetéséhez hatékony segítséget nyújt” – közölte a szóvivő.

A „főnök” interneten és szórólapokon egyaránt hirdette magát, de híre elterjedt a cégüktől szabadulni kívánó cégvezetők körében is, ők közvetítőkön keresztül léptek vele kapcsolatba. A bűnszervezetbe bevont strómanok a köztartozást felhalmozó és emiatt eladóvá vált gazdasági társaságok üzletrészeit jelképes összegért megvásárolták, nevét, székhelyét és egyéb elérhetőségeit pedig megváltoztatták, hogy megtévesszék az adóhatóságot, és az adó behajtását megakadályozzák. A változások cégnyilvántartási bejegyzésében az említett ügyvéd vádlottak is közreműködtek.

A bűnszervezet tagjai a cégek átjátszása során arra is ügyeltek, hogy látszólag megnöveljék a társaság vagyonát. Az „üzleti angyal” fia által kitalált, de ténylegesen nem működő applikációhoz kapcsolódó, csekély piaci értékű kuponokat több millió forint értékű vagyonelemként vitték be a társaságba.

„A vádlottaknak a csalárd cégátruházások mellett az átvett cégek vagyonának – főként gépjárműveknek – fiktív szerződésekkel való elrejtése, valamint céges bankszámlákon lévő pénzek jogosulatlan felvétele miatt is felelniük kell” – folytatta dr. Négyessyné dr. Bodó Marianna.

A vádirat 641 oldalas lett, eszerint 321 gazdasági társaság eltüntetése írható a férfi által működtetett bűnszervezet számlájára. Összesen 42 személlyel szemben emelt vádat az ügyészség, míg további több mint háromszáz gyanúsított esetében megrovást, illetve feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmaztak.

Az ügyészség a társai tevékenységét irányító férfit bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint 321 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolja és ezért vele szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza azzal, hogy feltételes kedvezménnyel nem szabadulhat. Az ügy további vádlottjainak bűnszervezetben részvétel, sikkasztás, költségvetési csalás illetve közokirat-hamisítás miatt kell felelniük. Bűnösségükről a Kecskeméti Törvényszék hoz döntést.

És hogy miért Bács-Kiskunban történt a vádemelés, és lesz a büntetőper? A főügyészség szóvivője elmondta: a vádban érintett cégek között többnek a megyében van a székhelye, és emiatt a székhelyhez kapcsolódó valótlan cégnyilvántartási bejegyzés, valamint a vagyonelvonás megalapozza a büntetőeljárás során eljáró hatóságok illetékességét. A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága egyébként az adóhatóság jelzésére rendelte el a nyomozást, mert a cégtemetőt irányító férfi és társainak személye több adóellenőrzés során is felmerült.