Pár hete működik a Lestár főzőkonyha Homokbányán, a Bakos és Társai Bt. által felújított és átalakított konyhán 4 ezer kecskeméti diáknak készül a tízórai, ebéd, uzsonna. A cég ügyvezetője szerint az egészséges menzai ételek olcsóságuk miatt nincsenek megbecsülve, ráadásul hiába finomak, ha a gyerekek étvágyát elveszi a büfében vagy a közeli boltban kapható chips és csoki. Bakos Tamás emellett arról is beszélt a Kecsupnak, hogy az iskolákban a helyes étkezést is kellene tanítani a diákoknak és hogy ugyan ők biztosítanak menzai kóstolási lehetőséget a szülőknek, a lehetőséggel nagyon kevesen kívánnak élni.
A Homokbányán, a Mercedes Schule mögötti – egyébként már 2005 óta nem működő – konyhát még 2019-ben kapta meg a Bakos és Társai Bt. az önkormányzattól hasznosításra. A közétkeztetési cégnek az volt a terve, hogy a költséghatékonyság érdekében ide vonja össze a Mátyás király Általános Iskolában valamint a Petőfi iskolában működő két főzőkonyhájuk kapacitásait.
A részben uniós finanszírozású projekt keretében az unió és az állam 72 millió forint támogatást biztosított új eszközökre és a konyhatechnológiára, az önkormányzat a légtechnika, a légkezelő berendezések és a hőszivattyús fűtési rendszer költségeit fedezte, ez közel 40 millió forintot jelentett. A nettó 250 millió forintos beruházás fennmaradó részét – azaz közel 140 millió forintot – viszont a bt. állta, mint megtudtuk, egyrészt önerőből, másrészt hitelből finanszírozva a költségeket.
Hogy mire ment el a negyedmilliárd? Teljesen átalakították az épület belsejét, egybenyitották a főzőteret és több kisebb helyiséget, így kapták meg a mostani 150 négyzetméteres tulajdonképpeni konyhát, amely megfelel a kötelező élelmiszerbiztonsági szabványoknak. A főzőtérbe korszerű, nagyteljesítményű előkészítő, feldolgozó, főző-sütő gépeket telepítettek, amelyek alkalmasak a folyamatos, nagymennyiségű – jelenleg 4 ezer adagnyi – étel előállítására, az alapanyagok feldolgozására, tárolására.
Új lett a burkolat, az elektromos hálózat, csak a rézkábelek 3,3 millióba kerültek – mondja Bakos Tamás, miközben körbevezet a helyiségeken. Különösen büszke két hűtőkamrára, az egyik „sima fagyasztó”, a másik pedig egy sokkoló, amely mínusz 35 Celsius fokra is képes lehűteni a termékeket. Ez azért volt fontos, mert a diákétkeztetés mellett a bt. szeretne nyitni egy másik piaci szegmens felé is.
„Cégeknek is szállítunk ebédet, erre most nagy igényt és ezáltal új üzleti lehetőséget látunk. Főzés után a sokkolókamrában pár perc alatt le lehet hűteni az ételt, utána rögtön vákuumozzuk, így két hétig eltartható” – magyarázza az ügyvezető.
A fő profil azért természetesen maradt a közétkeztetés. Négy és fél év előkészítés után, idén szeptember 1-jével nemcsak az iskolákban kezdődött új tanév, hanem „Bakoséknál” is új korszak, aznap már itt főzték a korábban a Mátyásban készített 2500 adagnyi ételt (tízórai, ebéd, uzsonna).
„Főszakács kollégám kicsit ideges is volt, hiszen azért csak egy teljesen új konyháról volt szó, és nem lehetett hiba, mert rengeteg gyermek étkezése múlik rajtunk. De minden rendben ment, sikeresnek tekinthetjük az átállást. Az őszi szünet után a Petőfi iskolában lévő konyha 1500 adagos kapacitását is áttelepítettük, így most már teljes létszámban itt dolgozunk. Úgy látom, lassan minden össze lesz fésülve, és teljesen flottul fog zajlani. Én nagyon büszke vagyok erre a nyárra, hogy ezt ilyen szépen sikerült összehoznunk” – összegzett Bakos Tamás.
Egy ekkora konyhán, ilyen nagy adagszámnál mindent pontosan előre meg kell tervezni, napokra előre. Egy hétköznap reggel vettük fel a riportot, akkor már a másnapi ebédhez vitték a húst az előkészítőbe szeletelni, kockázni. A zöldségekkel kevesebb a munka, azok vákuumfóliázva, felhasználásra készen érkeznek.
A műszak a főzőkonyhán hajnal 4-fél 5 körül kezdődik, több mint tízen dolgoznak azért, hogy délelőtt 11 órára szállításra készen álljon az ebéd a tálalókonyhákba. Összesen 26 óvodába és iskolába (általános iskolába, gimnáziumba és technikumba, vegyesen egyházi és állami intézménybe) viszik az ételt Homokbányáról.
„A menza rossz imidzsét valószínű senkinek nem kell bemutatnunk. De valós ez a kialakult kép? Valóban tényekre, tényleges rossz tapasztalatokra épül, vagy csak a közvélemény megítélése rossz a közétkeztetés iránt és a kialakult kép inkább a fejekben létezik? Vajon van-e a rossz véleményeknek igazságalapja és ha igen, mennyi?
Mi minden nap kóstoljuk az ételt, mi több, nap mint nap ugyanazt ebédeljük (és néha vacsorázzuk), amit a gyerekek és hisszük, hogy a rossz hangú vélemények csak a legritkább esetben indokoltak, a valóság és a vélemények között csekély az átfedés. Persze ehhez hozzátartozik az is, hogy aki elégedett (és hála Istennek ebből van több), az általában kevésbé hangos, mint aki nem, több ezer embernek pedig egyszerre nem tudunk megfelelni. Mindig lesznek olyanok, akik éttermi színvonalat várnak, menza áron” – a Bakos és Társai Bt. honlapján ez a figyelemfelkeltő szöveg olvasható kóstolókampányukról.
Ugyanis lehetőséget biztosítanak a szülőknek, hogy ha kétségeik vannak az ételek minőségét illetően, foglaljanak időpontot valamelyik iskolába, és bizonyosodjanak meg első kézből, gyermekük mit ebédel. Mint kérdésünkre kiderül, kevés szülő megy el kóstolni. Az ügyvezető meglehetősen borúsan látja ezt a témát, szerinte itt össztársadalmi felelősségről lenne szó, és a szülőknek különösen jó példával kellene elöljárniuk.
„Közel tíz éve dietetikusok segítségével elkezdték reformálni a közétkeztetést, ami egy jó irány, abszolút egészséges ételek kerülnek a gyerekek elé. Csakhogy az iskolákban ott vannak a büfék, ahol ugye a szabályok szerint nem lehetne például chipset, nápolyit, egyes péksüteményeket vagy cukros üdítőket árulni – mégis megteszik, mert almával és szendvicsekkel nem lehet a büfét gazdaságosan működtetni, a hatóságok pedig efölött szemet hunynak. De az iskolák közelében a pékségekben, boltokban is meg tudnak venni a gyerekek bármit a zsebpénzükből, legyen szó energiaitalról vagy nyalókáról, legfeljebb titkolják a szüleik előtt. Vagy bemennek a gyorsétterembe. Óriási a konkurenciánk, és nagyon vesztésre áll a közétkeztetés, az egészséges táplálkozás. Ezt kell észrevennünk.
Környezetükben is gyakran a helytelen étkezési szokásokkal szembesülnek a gyerekek, amikor családi ebédnél szinte elvárás, hogy 20-30 deka húst egyen meg pörkölt vagy rántott hús formájában, és ez minden, csak nem egészséges. Óriási problémákról van szó. Ha most egy ilyen étkezési morálhoz, ízvilághoz, a rengeteg szénhidráthoz vannak szokva a gyerekek, és ráadásul zsebpénzzel is el vannak látva, akkor nekünk nagyon-nagyon nehéz lesz délben bulgurral, sok zöldséggel és főzelékkel megetetnünk őket. Egyszerűen otthagyják, és kijelentik, hogy rossz. Mi odatesszük magunkat, szoktam is mondani a kollégáknak, hogy nagy a felelősségünk, mert nekünk kellene rászoktatni a felnövekvő generációkat az egészséges táplálkozásra”
– jegyzi Bakos Tamás, de mindamellett úgy véli: ennek össztársadalmi ügynek kellene lennie, a gyerekeknek az iskolában külön tanítani, a szülők pedig a családi életben mutathatnának jó példát – már csak a saját egészségük miatt is. Hiszen a helytelen étkezés a húszas-harmincas években még esetleg csak esztétikai gondokat okoz, negyven fölött viszont már megérkeznek az egészségügyi problémák, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a cukorbetegség.
„Ezúton is kérem a szülőket, hogy jelentkezzenek be kóstolásra, győződjenek meg arról, hogy nem az ételek minőségével van a gond” – kéri a közétkeztetési cég vezetője.
Egy adag általános iskolai ebéd elkészítésének átlagára 1100 forint + áfa, egy középiskolás ebédé 1300 forint körül van. Az önkormányzati támogatásnak köszönhetően viszont sok család csak a felét kell hogy kifizesse ennek az árnak. Ez egyrészt segítség a kevésbé tehetőseknek, de Bakos Tamás meglátása szerint azzal a veszéllyel is járhat, hogy a menzai ebédet az olcsósága miatt nem becsülik meg, már a szülők sem.
„Szeretném, ha a mi ételeinknek is lenne respektje, hiszen minőségi nyersanyagokat használunk a főzéshez, és kollégáim tudásuk legjavát adják” – jelentette ki az ügyvezető. Noha nekik alapvetően mindegy lenne, a cég így is, úgy is pénzénél lesz, csak az önkormányzatnak kell többet költenie a költségvetésből, és a tetejébe a szülők nem is értékelik a város segítségét – pedig tudható, manapság 500 forintért mit (nem) lehet kapni a boltokban.
A közétkeztetési szektor az infláció miatt is kihívásokkal nézett/néz szembe. Az alapanyagok ára átlagosan 40 százalékkal ment fel, és a munkavállalók bérét is illik emelni. Mindez nyilván megdobja a költségeket és az árakat, a megrendelőket az emelés elkerülhetetlen voltáról kell meggyőzni, a menzai ételekkel szembeni berögzött előítéletek ellenére. Bakos Tamás szerint etéren erőteljes marketing munkára lenne szüksége a közétkeztetési cégeknek.
A cégnek a Szent Imre utcában, a Kocsis iskolában van a diétás konyhája, ott készítik a különböző ételallergiával vagy -intoleranciával küzdő diákok számára az ételeket, összesen háromszáz adagnyit. Jelenleg tizennégy fajta érzékenységi kategóriánál tudják vállalni az étkeztetést, ha ezen felül igény merül fel, arról dietetikus munkatársuk véleménye alapján döntenek.
