Március 4-étől Kecskeméten is megkezdődik a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok házhoz menő gyűjtése a társasházaknál. 5 literes edénybe külön lehet majd tenni például a gyümölcshéjat, kávézaccot, tojáshéjat, kidobásra ítélt pékárut, ebédmaradékot, megromlott konzerveket, befőtteket, a házak pedig kapnak egy 120 literes kukát, melyet tavasszal heti egyszer, nyáron és ősszel heti kétszer ürítenek majd. Hétfőn a közös képviselőknek tartottak tájékoztatót, alapvetően üdvözölték a változást, de azért fenntartásaiknak is hangot adtak.
14 városban, és azoknak is a meghatározott részein indul el a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék házhoz menő gyűjtése Magyarországon. Kecskemét a kiválasztott helyszínek között szerepel, elsőként a társasházi övezetekben, 900 társasházban 25 ezer lakást érint az új szolgáltatás – hangzott el a Tudomány és Művészetek Házában a közös képviselőknek tartott tájékoztatón, melyet Varga Katalin, a DTkH ügyfélszolgálat vezetője, Borsfay-Horváth Judit, a MOHU termék- és anyagáram vezetője és Tóth Eliza, a Pannon Egyetem tudományos munkatársa tartott.

A főbb tudnivalók az elhangzottak alapján:
– a rendszer önkéntes lesz, tehát azok a társasházak vesznek benne részt, amelyek jelentkeznek – de mint Varga Katalin elmondta, ha mondjuk egy 60 lakásos társasházban akár már csak 5 lakástulajdonos élni kíván a lehetőséggel, akkor biztosítják az edényeket és az elszállítást
– a jelentkező társasházak díjmentesen kapnak egy 120 literes barna színű kukát és minden lakás egy 5 literes kis gyűjtőedényt
– a nagy kuka teteje gumigyűrűvel ellátott, hogy megakadályozza mondjuk a dinnyelé kicsorgását, a teteje pedig fülekkel zárható
– a kis vödör teteje ugyancsak zárható, így bent tartja a szagokat, és rajta van minden tudnivaló, mit lehet beletenni

– a 120 literes kukát azokon a napokon ürítik, amikor a kommunális vagy a szelektív szemetet is elviszik
– az elszállítás díjmentes
– március 4-től kezdik, április végéig hetente egy alkalommal lesz ürítés minden társasháznál
– júniustól októberig pedig hetente kétszer
– havonta egyszer a DTkH tisztítani is fogja a kukát, ez is díjmentes
– a konyhai zöld-és élelmiszerhulladékot gyűjtő kukában sokféle szerves hulladék elhelyezhető: például gyümölcsök és zöldségek maradékai, kávézacc, teafű (viszont a filter nem), fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk vagy épp feldolgozott élelmiszerek és húskészítmények is
– fontos viszont, hogy nem szabad beledobni csontot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papírzsebkendőt, pelenkát, cigicsikket – ezek, illetve az ehhez hasonló anyagok ugyanis amellett, hogy nem komposztálhatóak, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket
– tilos lesz továbbá a barna kukákba helyezni a fák ágait, leveleit, gallyakat, valamint kommunális hulladékot is
– hétfőn a Széchenyivárosban, kedden a belvárosban, a Vacsiközben és a Máriavárosban, szerdán a belvárosban, csütörtökön a Műkertvárosban, a reptéri lakótelepen, Katonatelepen, Hetényegyházán, a Petőfivárosban és Alsószéktón, pénteken a Hunyadivárosban, Homokbányán és a belvárosban ürítik majd a konyhai élelmiszerhulladékos kukákat
– a közös képviselők február 20-tól már átvehetik a kukákat és a gyűjtőedényeket
– a társasházak jelentkezését folyamatosan fogadják, tehát nemcsak március 4-től lehet bekapcsolódni a rendszerbe.

- Varga Katalin kérte a közös képviselők segítségét a szervezésben, figyelemfelhívásban és tájékoztatásban is, hogy „minél többen magukénak érezzék” az új szolgáltatást. Hozzátette, lehet, hogy talán elsőre „macerának” tűnhet az egész, de nagy lehetőség, hogy a város jó példával elöljárjon, és tegyen a tisztább környezetért. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy lesz igény az „esztétikus és kulturált” rendszerre.
- Borsfay-Horváth Judit kiemelte, hogy ugyan országosan egységes szolgáltatást szeretnének bevezetni, „de ez nem megy egy csettintésre”, ezért a fokozatosság elvét fogják követni – többek között ezért is gyűjtenek tapasztalatokat tizennégy városban. Azt sem szeretnék, ha negatív érzések kapcsolódnának az újfajta gyűjtéshez, kényelmetlennek érezné a lakosság, ezért is önkéntes és díjmentes.
- Elhangzott azt is, hogy a megfelelően gyűjtött konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot biogáz üzemekbe szállítják és hő-és villamosenergia előállítására használják, a biogázüzem technológiai maradéka pedig magas tápanyagtartalma miatt a mezőgazdaságban jöhet jól, a műtrágya visszaszorítására.
Az európai uniós előírások alapján egyébként 2024-től kötelező a biohulladék elkülönített gyűjtése. 2035-ig a települési hulladék közel kétharmadát újra fel kell dolgozni, ami nem érhető el a biohulladék hatékony szelektív gyűjtése nélkül. Jelenleg az EU-ban a szerves hulladéknak mindössze 16 százalékát gyűjtik és kezelik megfelelően – a fennmaradó, nagyobb rész lerakókba vagy égetőkbe kerül.
Tóth Eliza elmondott pár elgondolkodtató adatot is.
- Magyarországon egy ember évente 416 kilogramm szemetet termel, azaz napi több mint 1 kilót
- a Nébih felmérése szerint ebből az éves fejenként mennyiségből 65,5 kiló élelmiszerhulladék
- Bács-Kiskun megye éves élelmiszerhulladék-mennyiségével 24 ötvenméteres úszómedencét lehetne megtölteni, a kecskemétiek által termelt konyhai maradékkal pedig 5 medencét
- a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék 18 százaléka komposztálóra, 19 százaléka a háziállatok elé, 63 százaléka viszont a kommunális hulladékba kerül
A tájékoztatón ott volt Orbán Csaba, az önkormányzat közszolgáltatás-szervezési és környezetvédelmi osztályvezetője is, aki megtiszteltetésnek nevezte, hogy a MOHU kiválasztotta Kecskemétet teszthelyszínként. Úgy fogalmazott, ez egy újabb mérföldkő a szelektív gyűjtés terén, amelyet 2012-ben indítottak el a városban, és olyan új elem a hulladékelszállításban, amely még Európában sem nagyon elterjedt. „Fogadják bizalommal a közszolgáltató törekvését, de Önök nélkül ez nem megy. Lesznek problémák, kérdések, de ezeket tekintsék feladatnak, a megoldásban pedig partner lesz a szolgáltató” – szólította meg a közös képviselőket az osztályvezető, aki egyben reményét fejezte ki, hogy unokáink számára már nem is lesz kérdés, így külön kell-e gyűjteni a konyhai élelmiszerhulladékot.









