Bizonyos értelemben visszatért a Medgyessy–Gyurcsány-korszak, a mostanihoz hasonló laza költségvetési politika ugyanis 2002–2006 közötti volt jellemző – 2023-ban az államháztartási deficit a GDP 6,5 százaléka lett, így immár negyedik éve zár a büdzsé 6 százalék feletti mínusszal. A laza költségvetési politikát a szocialista kormányok autópálya-építésekre használták fel, most az akkugyárak és a NER emészti fel a forrásokat – írja a Népszava.
A kormány abban reménykedett, hogy 2023-at a gazdaság megússza fél százalék körüli visszaeséssel, s valószínűleg ezzel számoltak a Pénzügyminisztériumban is a hiány becslésekor. Ám a KSH első becslése szerint tavaly ennek közel duplájával, 0,9 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság. Ez egyben azt is jelenti, hogy immár negyedik éve, vagyis 2020 és 2023 között minden esztendőben 6 százalék felett volt az államháztartás hiánya.
Bizonyos értelemben visszatért a Medgyessy-Gyurcsány korszak, ugyanis az okok annyiban hasonlóak, hogy a 2000-es években az MSZP-kormányok szintén erőltették a gazdasági növekedést. Míg a 2000-es évek elején a laza költségvetési politikát a szocialista kormányok az autópálya-építésekre használták fel, ezzel megteremtve a majdani gazdasági növekedés egyik alapját, most az akkugyárak és a NER-támogatása emészti fel a költségvetési forrásokat.
Úgy tűnik a tavalyi 6,5 százalékos hiány volt a mélypont, a kormány ugyanis idén 4,5, jövőre pedig 3,7 százalékra mérsékelné a deficitet. Tehát idén a GDP 2 százalékával akarják csökkentenék a hiányt, ami mintegy 1900 milliárd forintos kiigazítást jelent. Az elmúlt évben az államháztartás hiánya 4593 milliárd forint lett, ami közel duplája a parlament által eredetileg elfogadott a költségvetési célnak. Ez rámutat arra, hogy komoly hibák vannak a költségvetés tervezésében, amit a kormány nem akar észrevenni.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly a bevételek a tervezett 31 ezer milliárd forinttal szemben 36,5 ezer milliárd forintot tettek ki, míg a kiadások az eredetileg tervezett 33,4 ezer milliárd forintot végül 7684 milliárddal haladták meg. A hiánycélt 2352 milliárd forintról 3400 milliárdra emelték, de ezt sem sikerült tartani, az év végén a deficit 4593 milliárd forintra hízott.
Az Orbán-kormány nem látta előre sem a gazdaság visszaesését, sem a rekord mértékű inflációt. A 2023-as költségvetés tervezésekor, a 2022 márciusában felrajzolt makropályában a kormány azzal számolt, hogy a gazdaság 2023-ban 4,1 százalékkal nő, s ebből lett 0,9 százalékos GDP-csökkenés. Az inflációt annak ellenére 5,2 százalékra tervezték, hogy az akkor már hónapok óta emelkedett, és ekkor robbant ki az ukrajnai háború, ami magával hozta az energiaárak drasztikus emelkedését.
A KSH számításai szerint a fogyasztói árak 2023-ban 17,6 százalékkal emelkedtek. A kormány arra számított, hogy az árak emelkedése a fogyasztási adókon keresztül növeli a bevételeket, ám a lakossági fogyasztás visszaesése miatt még ez is elmaradt. Végül a fogyasztási adóból 1000 milliárdos bevételkiesés keletkezett a tervekhez képest.
A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány a zászlajára tűzte a költségvetési gazdálkodás helyreállítását, a hiány csökkentését, amely azon kevés választási ígéreteik egyike, amit átmenetileg sikerrel teljesítettek. Az államháztartás hiánya 2010-ben a kormányváltáskor már 4,4 százalékra csökkent, nem utolsó sorban a Bajnai-kormány válságkezelése nyomán. Ezt követően az Orbán-kormány 2011-ben egy évre elengedte a költségvetési gyeplőt, ekkor 5,2 százalékra emelkedett a deficit.
A magyar kormány 2012-2019 közötti időszakban viszonylag fegyelmezett költségvetési politikát folytatott, ami azt jelentette, hogy a magyar hiány előbb a maastrichti 3 százalék alá csökkent, ráadásul a 2015-2019 közötti fellendülés idején gyakorlatilag évi 2 százalék volt a deficit.
Ez a fegyelem szűnt meg a 2020-as Covid-válsággal, amikor is az Európai Bizottság átmenetileg felfüggesztette a maastrichti követelmények közül a 3 százalékos hiány tartásának kötelezettségét. Így válságkezelés címen a kormányok akkora hiányt csináltak, amekkorát számukra a helyi parlamentek engedélyeztek. Parlamenti kontroll hiányában az Orbán-kormány a fiskális alkoholizmus csapdájába esett, és a 2020-2021-ben évi 7-8 százalékos hiányt hozott össze. A hiánymutató 2022-ben ugyan 6,2 százalékra mérséklődött, ám tavaly megint emelkedett.
A költségvetés elvileg törvény, vagyis annak elfogadása a parlament kezében van, de mint minden másban, ez ügyben is maga alá gyűrte Orbán Viktor az Országgyűlést. Jogi garanciák hiányában gyakorlatilag egyetlen ember kényétől-kedvétől függ, hogy miként alakul a gazdaságpolitika.
