Az Eurobarometer reprezentatív közvélemény-kutatása szerint az elmúlt fél évben egyszerre javult és romlott is a magyarok képe az Európai Unióról. Tavaly őszhöz képest idén február-márciusban öt százalékkal többen (46 százalék) látták a magyarok pozitívan az EU-t. A negatív vélemények aránya 3 százalékkal nőtt, 15 százalékra.
2011-ben kezdték a felméréseket, azóta nem ítélte meg annyi válaszadó kedvezően az EU-t, mint most (41 százalék). Uniós átlagban ezzel a semlegesekhez képest most először kerültek relatív többségbe.
Az EU-tagsággal kapcsolatban a magyarok uniós átlag feletti arányban, 77 százaléknyian gondolják úgy, hogy az előnyös. A magukat jobboldalinak vallók között is 70 százalék gondolja így. A magyar demokrácia működésével 47 százalékunk, míg az unióssal 55 százalékunk elégedett.
Azzal már kevésbé értenek egyet a magyarok, hogy – akár állampolgárként, akár tagállamként – számít a szavunk az EU-ban. Azonban ezen a téren is jelentős a javulás a fél évvel ezelőtti állapothoz képest.
A felmérésben több probléma uniós kezelésére is rákérdeztek: A magyarok elégedetlensége a migrációnál (70 százalék) és Ukrajna orosz megszállásánál (64 százalék) a legerősebb. A koronavírus-járványnál, az éghajlatváltozásnál és a brexitnél viszonylag kicsi, 4-6 százalékos a különbség az elégedetlenek és az elégedettek között.
A kutatás szerint a magyarok tájékozottabbak a júniusi európai parlamenti választás időpontjáról, mint az EU átlaga. Az érdeklődés is erősebb az uniósnál, a megkérdezett magyarok közel kétharmadára jellemző, ami 15 százalékos javulás a fél évvel korábbi arányhoz képest. A szavazást nagyjából az uniós átlagnak megfelelő mértékben tartjuk fontosnak.
Tízből hét megkérdezett mondta, hogy valószínűleg elmegy szavazni. Az EP ebből kiszámolt egy várható részvételi arányt a voksoláson, összevetve az öt évvel ezelőtti eredményt azzal, hogy valójában hányan mentek el szavazni. Magyarországon ez 43 százalékot mutatott ki, de ezt jó eséllyel felfelé fogja húzni, hogy aznap lesz az önkormányzati választás is.
A magyar válaszadók a kampánytémákkal kapcsolatban a legfontosabbnak a közegészségügyet tartották 39 százalékkal. A munkahelyteremtést 38 százalék tartotta fontosnak, harmadik helyen van Európa jövője, negyedik a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem, a jogállamiság az ötödik helyre került.
A migrációt (23 százalék) még az olyan témák is megelőzték, mint az éghajlatváltozás elleni fellépés, bár ezen változtathat, hogy azóta a célegyenesbe ért a menekültügyi reformcsomag elfogadása, amit a kormány is igyekszik tematizálni.
A magyar kormány visszanyesné az EP jogköreit és az 1979 előtti állapotot visszaállítva megszüntetné a képviselők közvetlen választását. A kutatás szerint ez az üzenet nem igazán ért célba, a megkérdezett 56 százaléka nagyobb, 32 százalékuk kisebb szerepet adna az uniós képviselőknek.
A magyar válaszadók 46 százalékának pozitív a képe az uniós testületről, ami a fél évvel korábbi adatokhoz képest óriási, több mint tíz százalékos javulás. 39 százalék a semlegesek aránya és 14 százalék a negatívoké. Minél iskolázottabb és fiatalabb valaki, annál jobb nála az EP megítélése.
via Telex
