Ahogy ez a jogalkotási ciklus a végéhez ér, az uniós polgárok 81 százalékának pozitív vagy semleges képe van az Európai Parlamentről, és csak 18 százalékukban él negatív kép. Mi több, az EU-ban a többség (56 százalék) azt szeretné, ha az EP fontosabb szerepet játszana, mindössze 28 százalék szeretné ennek ellenkezőjét, és 10 százalék tartaná meg jelenlegi súlyát.
A magyar válaszadók 46 százalékának pozitív képe van az Unióról, 39 százalékának semleges (összesen 85 százalék), míg 14 százalékának negatív a képe. 56 százalék szeretné ugyanakkor, megegyezően az uniós átlaggal, ha a Parlament szerepe nőne, 9 százalék azt szeretné, hogy maradjon meg a jelenlegi súlya, és 32 százalék azt szeretné, hogy csökkenjen.
Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy mik azok az értékek a magyarok szerint, amiket az Európai Parlamentnek a következő öt évben meg kell védenie. Az első két helyen a béke és a demokrácia áll magyar és EU-s összevetésben is.
A magyarok számára a közegészségügy kérdése a választások során megvitatandó legfontosabb téma (39 százalék), melyet szorosan követ (38 százalék) a munkahelyteremtés és a gazdaság támogatásam majd Európa jövőjének kérdése (35 százalék). Az EU védelmi politikája a magyar válaszadók 28 százaléka szerint kellene, hogy kampánytéma legyen.Az EU jövője szempontjából a magyarok szerint a legfontosabb az energiaellátás biztonsága és ennek infrastrukturális biztonsága (40 százalék). Ezt követi a katonai védelem és biztonság kérdése (34 százalék), a versenyképesség, a gazdasági növekedés és az ipar (33 százalék), valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (31 százalék).
A magyar válaszadók 77 százaléka véli úgy, hogy az Unió hatással van mindennapjaira, míg 23 százalékuk szerint nem ez a helyzet. Ugyanígy, 77 százalék szerint az ország javára vált az uniós tagság (ez 6 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot), amely érték a 2023-as őszi adatokhoz képest 4 százalékpontos növekedést mutat.
Arra is rákérdeztek, hogy az alábbi országokról a magyarok inkább pozitív vagy inkább negatív véleménnyel vannak. Oroszországra a megkérdezett magyarok 75 százaléka gondol negatívan, ami csupán 8 százalékkal kevesebb, mint az EU-s átlag. Törökország a magyarok szemében viszont nem annyira áll rosszul, mint az EU sok országában. Ezt lehet azzal is magyarázni, hogy sok magyar turista ismeri és szereti Törökországot, és az is, hogy a nagyszámú török vendégmunkásnak nem célország Magyarország.
A teljes felmérés eredményei itt találhatók.
Eurobarométer-felmérések segítségével rendszeresen nyomon követik az európai közvélemény helyzetét az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben, valamint a politikai vagy társadalmi természetű témákkal kapcsolatos attitűdöket. Az Eurobarométer-projektet 1974-ben kezdeményezték, azóta jelentősen fejlődött és bővült különböző felmérési eszközökkel. 2007-ben az Európai Parlament elindította saját rendszeres Eurobarométer-felméréssorozatát, amely az Európai Parlamentre jellemző témákra, köztük az európai választásokra összpontosít.
Az Európai Parlament 2024. tavaszi Eurobarométer felmérését a Verian (korábban Kantar) kutatási ügynökség végezte 2024. február 7. és március 3. között mind a 27 uniós tagállamban. A felmérés személyesen zajlott, amelyeket Csehországban, Dániában, Finnországban, Máltán és Dániában videointerjúkkal (CAVI) egészítettek ki. Összesen 26 411 interjút készítettek. Az uniós eredményeket az egyes országok lakosságának nagysága szerint súlyozták. Magyarországon személyesen 1.019 fővel vettek fel interjút, ami reprezentatívnak számít.
