A gépjárművek drasztikusan megemelkedett száma és a közúti forgalom egyszerre okoz jelentős forgalmi torlódásokat – az egyébként korlátozott kapacitású – kecskeméti közúthálózatban, és jelent a mindennapokban komoly parkolási, közlekedésbiztonsági és környezeti kihívást. Az elmúlt években több ponton fejlődött ugyan Kecskemét úthálózata, ennek ellenére bőven akadnak még a vármegyeszékhely belső- és külső területén olyan utak, amelyek minősége erősen kifogásolható. A fejlesztésekre fordított több milliárd forintot döntően az Európai Uniótól kapta támogatásul Kecskemét, ennél nagyságrendekkel kevesebből futotta saját és lakossági önerős beruházásokra. Cikkünkben – a közpénzek átlátható felhasználásával foglalkozó K-Monitor civil szervezet segítségével – elemeztük az elmúlt 10 év kecskeméti közútfejlesztéseit
Mindhiába kérik a városközpontban közlekedők évek óta az önkormányzattól a város jellegzetes sárga keramit útjainak újrarakását az Arany János és a Nagykőrösi utcákon. Ennél csak a külterületeken élők bosszankodnak többet, amikor az első őszi esők után tönkremennek a felületzárt és földes utak, és az olykor 20-40 centiméter átmérőjű krátereik gyakran megtelnek vízzel. Amikor esik, sártengerré változik a Fenyves köz, járhatatlanok lesznek a Budaihegy, Szarkás és Hetényegyháza városrészek földútjai. Néhol a lábszárközépig süppedő sár miatt mérgelődnek az itt élők, mások attól félnek, hogy autóikkal munkába menet elakadnak – amint ezekről a külterületen általában előforduló nehézségekről a KecsUP-on megjelent riportjainkban már többször itt, itt és itt is írtunk.
A város életében a növekedés sokáig pozitív jelenségnek számított, azonban ma már szemmel láthatóan vannak igen költséges és kevésbé fenntartható árnyoldalai is. Közéjük soroljuk a meglévő közlekedési infrastruktúra túlterhelését, a zsúfoltságot, vagy a hiányos infrastrukturális ellátottságú külterületeken szétterülő várost.
A szuburbanizáció hatása, hogy csökken a városmag népessége a kiköltözések miatt. Kecskemétről a kecskeméti járás településeire az elmúlt 10 évben mintegy 2500 fő költözött ki, míg a város külterületére több mint 7 ezren – 2001-ben a város összlakosságának 22 százaléka lakott a város peremén, 2022-ben már 27 százaléka. Legtöbben Hetényegyházán és Katonatelepen élnek, és Kadafalván 70 százalékkal emelkedett a lakosságszám. Az itt megjelenő forgalmi többlet miatt nem csak a ki- és bejárás vált nehezebbé, de a környezeti terhelés mértéke is emelkedett – a CO2 kibocsátás éves szinten 16 ezer tonnával nőtt – foglalta össze a tendenciákat Balogh Zoltán, a polgármesteri hivatal fejlesztéspolitikai irodájának vezetője a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium műhelytalálkozóján idén májusban.
A növekedés másik hatása a Kecskemétre összpontosuló – főként – autóipari negyedekben a munkavállók számának emelkedése. Többségük a letelepedés helyett az ingázást vállalta, amit a jelenlegi szja szabályozás közvetetten támogat. A következmény viszont az, hogy Kecskemét útjai többirányból is rendkívül leterheltek, amit a rendelkezésre álló forrásokból a város csak lassan és egyenlőtlenül képes ellensúlyozni fejlesztésekkel.
2012-ben országos kiemelt járműipari központ lett Kecskemét, ami a város jobb megközelíthetőségét és a forgalom jobb levezetését szolgáló közútfejlesztési programok indását vonta maga után. Olyannyira, hogy a 100 százalékban uniós források jelentős része a Mercedes-gyár közvetlen közelében lévő, illetve a város más gazdasági területeit támogatta, ami ösztönözheti a térségbe érkező vállalkozások betelepülését azáltal, hogy javul az utak minősége és száma. Ehhez kapcsolódtak azok az építkezések, mint a már meglévő földút nyomvonalára új, 862 méteres útburkolat a Daimler úton. A projekt keretében buszmegállók és kerékpárút is létesült. Továbbá ide kapcsolódik a Déli Iparterületen elhelyezkedő Barényi Béla úthoz kapcsolódó közvilágítás kiépítése és a Szent László körút felújítása.
Az ipari beruházásokkal kapcsolatos fejlesztések továbbra is prioritást élveznek majd. Ezt mutatja az a júniusi kormányzati vállalás is, ami szerint 1,5 milliárd forintot biztosítanak a Kecskeméti Ipari Park további fejlesztésére – egészen pontosan a Barényi Béla útra merőleges közút kialakítására, melyről szó volt a közgyűlés október 17-i ülésén.
Közútfejlesztések Kecskeméten
A 2014-2020-as európai uniós programozási időszakban Kecskemét a helyi igényeken alapuló tervezett gazdaságfejlesztési fókuszú fejlesztéseinek nagyrészét a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásával valósította meg. A TOP teljes Kecskemétre jutó összege 23 milliárd forint volt, melynek megközelítőleg a fele fedezte a közlekedésfejlesztést – kisebb-nagyobb időbeli elcsúszásokkal.
A közlekedési problémák beazonosítása tehát megkövetelte a kecskeméti önkormányzattól az utak fejlesztését, amelyeket döntően európai uniós támogatásból, és kisebb részben központi költségvetési és saját forrásból, illetve városrészi utcákat a lakossággal közösen finanszírozott meg az elmúlt években. Mindez több mint 90 utat jelent, amelyből legalább két tucat szerkezeti jelentőségű út (részben a gépkocsi-közlekedés, részben a kerékpáros közlekedés, részben a gyalogos közlekedés célját szolgálja) – emelte ki az irodavezető.
Olyan beruházásokról van szó, mint az Északi elkerülő építése (445. sz. főút), az 54. sz. főút 2×2 forgalmi sávra történő fejlesztése az 5. sz. főút és az M5 autópálya között. Több városi körforgalmi csomópont kialakítása valósult meg, például 1,2 milliárd forintból a Bem utca – Kuruc körút és 240 millió forintból az Akadémia körút – Nyíri út – Csabay Géza körút kereszteződéseiben. Megújult több helyi körút, mint a Kuruc, a Géza fejedelem, a Csabay Géza és a Szent László körút. Teljesen új útként készült el 2022-re a Károly Róbert körút 3,3 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós, illetve kisebb részben hazai támogatásból, illetve félmillárd forintért a Margaréta szociális otthon végállomás és autóbusz forduló. Megemlítendő még, hogy több éves késéssel ugyan, de végül 2024-ben mintegy 2,7 milliárd forintból bekötésre került Hetényegyháza az M5 autópályába.
