Kecskemét város tulajdonában 2016-ban 1422 önkormányzati lakás volt, 2023-ban 1269. Míg a rendszerváltáskor Magyarországon a lakások 20 százaléka volt önkormányzati tulajdonban – körülbelül 800 ezer lakás –, addig 2023-ra ez a szám országosan 102.468-ra, a teljes lakásállomány 2,2 százalékára esett vissza. A Periféria Központ és a K-Monitor közös elemzésében a magyarországi önkormányzati bérlakásszektor – 2016 és 2023 közötti – alakulását vizsgálta, és elemzésük rámutat, hogy a rendszerváltás óta az önkormányzati bérlakások száma folyamatosan csökken.
A vizsgált településeken – megyei jogú városok, budapesti kerületek, főváros, ez nagyjából a hazai önkormányzati bérlakások 75 százalékát fedi le – 2016 és 2023 között több mint 6.500 lakással csökkent az állomány.
Az önkormányzatok ez idő alatt több mint 71,5 milliárd forintot vontak ki a bérlakásszektorból, vagyis ennyivel több bevételük származott a bérlakásokból, mint amennyit azok fenntartására és bővítésére fordítottak. A lakások karbantartására és felújítására átlagosan havi 10-20 ezer forintot költöttek lakásonként, ami alacsony összegnek tekinthető. Ez az szám változik településenként, és időnként az önkormányzatok igyekeznek nagyobb összeget visszapumpálni saját lakásaikba.
2024. első félévre a kecskeméti önkormányzat 203 millió forintot irányzott elő az üresen álló lakóingatlanok és szükségessé váló tárgyi felújításokra; ez alapján a Kik-For Kft. 30 üresen álló bérlakás felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárást folytatott le. Ezenfelül karbantartásra összesen 113 millió forint áll a vagyonkezelő rendelkezésére. A cég a 2024. évi beszámolójában felhívta a döntéshozók figyelmét, hogy az önkormányzati lakások bérbeadásából befolyó bevétel a lakóingatlanok legszükségesebb karbantartási feladatainak ellátására nem nyújtanak fedezetet.
A Periféria Központ és a K-Monitor a közös elemzésében kimutatta továbbá, hogy a bérlakások kiutalása általában korlátozott: évente átlagosan csak 5.500 lakást utaltak ki új bérlőknek, és ezeknek csupán alig több mint 20 százaléka történt átlátható pályázatok útján; a kiutalások nagyjából fele „egyéb” jogcímen valósult meg. Pozitívumként említhető, hogy a kilakoltatások száma és aránya csökkent ebben az időszakban, de így is összesen 2.880 befejezett kilakoltatás történt az önkormányzati bérlakásszektorban.
Lakhatási válság a láthatáron
Ma már nem csak a fővárosban, hanem a nagyobb megyei jogú városokban is, mint Kecskemét, esik egyre több szó a lakhatással járó nehézségekről. A lakhatási válság nem új fogalom ugyan, de nem árt tisztázni a jelentését. Azt jelenti, hogy egyre több ember számára válik nehézzé vagy lehetetlenné a megfelelő lakhatás biztosítása, legyen szó megfizethető bérlakásokról, saját ingatlanvásárlásról vagy stabil albérletről. Ennek oka lehet az ingatlanárak és bérleti díjak emelkedése, az alacsony jövedelmek, az önkormányzati bérlakásszektor zsugorodása és alulfinanszírozottsága, s rossz állapota, valamint az elégtelen lakhatási támogatások.
A KecsUP még tavaly kezdett bele egy Kecskemét és térségét érintő lakhatási körülményeket vizsgáló több hónapos programba. Ehhez kértük olvasóink segítségét, hogy osszák meg tapasztalataikat anonim kérdőívünkben. Kutatásunk és az interjúk felvétele még nem zárult le, arról azonban beszámolhatunk, hogy eddig 462-en válaszoltak kérdéseinkre. Nem reprezentatív mintavételünkből kiolvasható, hogyan függ össze az alacsony bérekkel a lakhatás fedezése.
A januári KecsUP Esten Szucsán András, a New Home Hungary Kft. egyik tulajdonosa, ingatlanközvetítő és értékbecslőegyelő beszélt a kecskeméti lakhatási lehetőségekről, árakról, igényekről és nehézségekről. A szakértő kiemelte:
Nem látni mikor és hogyan állhat meg a folyamatos drágulás. A piacot mindig az határozza meg, hogy a legolcsóbb alternatívát mennyiért kínálják, annak ára pedig folyamatosan emelkedik.
A lakhatási válság csökkentésére többféle megoldás létezik, amelyeket a döntéshozók és a helyi közösségek is alkalmazhatnának, de erről egyelőre kevés szó esik a hazai és a lokális közbeszédben. Szakértők javasolják a bérlakásállomány bővítését és a meglévő lakások jobb karbantartását, valamint az átláthatóbb és igazságosabb kiutalási rendszerek kialakítását a lakhatási problémák enyhítése érdekében. Vannak európai városok, ahol élénk vita folyik az albérleti piac szabályozásáról, például felső határok bevezetéséről vagy bérleti szerződések átláthatóbbá tételéről. Ez részben szól az ingatlanbefektetések és spekulációk visszaszorításáról is, hogy a lakások ne luxusbefektetések legyenek, hanem tényleges otthonok. Továbbá kedvezményes lakásvásárlási programok is segíthetnének, vagy kihasználatlan épületek átalakítása lakóingatlanná.
A projekt az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjának támogatásával, a 101091463. számú támogatási szerződés alapján és a K-monitor közreműködésével valósult meg. Az Európai Bizottság támogatása ezen esemény megrendezéséhez nem jelenti a tartalmának jóváhagyását, amely kizárólag a lebonyolítók álláspontját tükrözi, valamint a Bizottság nem tehető felelőssé ezen információk bárminemű felhasználásáért.
