Erős vagy gyenge a kecskeméti civil szektor? Elégségesek-e az önkormányzati támogatások a helyi civil szervezetek működéséhez, vagy ahhoz, hogy komolyabb projektekbe kezdjenek és hosszabb távra tervezzenek, már európai uniós források felé kell fordulniuk? 2025-ben az önkormányzat mintegy 150 millió forintot különített el civil kezdeményezések támogatására – ez jelentős előrelépés a 2023-as évhez képest, amikor mindössze 23 millió forint állt rendelkezésre. Ugyanakkor jól látszik: sok helyi szervezet fordul uniós pályázatok felé.
Az elmúlt nyolc évben – különösen 2017 és 2023 között – legalább 70 kecskeméti szervezet jutott kohéziós forrásokhoz. A sikeres pályázatok összeértéke megközelítette a 3,8 milliárd forintot, amit különböző társadalmi tevékenységekre fordítottak – legyen szó ifjúsági munkáról, hajléktalanellátásról, sportról, tehetséggondozásról vagy az egészséges életmód népszerűsítéséről. Cikkünkben a kecskeméti civil társadalom helyzetét és támogatási lehetőségeit járjuk körül.
Civil viták – zárt körben
Nyilvános vita a helyi civil társadalom állapotáról ritkán adódik, ám ez nem jelenti azt, hogy a társadalmi kérdésekre nyitottabb helyi szervezetek ne foglalkoznának a témával. Különösen azóta, hogy az elmúlt években többször is felmerült a kormány részéről a civil szféra jogi korlátozásának szándéka. A civil szektor több szereplője is a pénzügyi életképesség enyhe romlásáról számolt be, ennek hátterében olyan tényezők állnak, mint a növekvő politikai részrehajlás, az állami civil finanszírozás átláthatóságának hiánya, valamint az adományozók és civil szervezetek külföldi finanszírozással kapcsolatos egyre nagyobb óvatossága.
De térjünk vissza a kecskeméti viszonyokhoz. E sorok írója az év elején egy fókuszcsoportos beszélgetés moderátora volt a tavaly ősszel megnyílt Civilla Közösségi Házban a Kápolna utca 22-ben. A programon mintegy 15 kecskeméti és környékbeli civil szervezet vett részt, és közösen vizsgálták meg: mit is jelent ma civilnek lenni, milyen különbségek figyelhetők meg a szervezetek között, milyen környezetben működnek, mi lehet egy közösségi tér célja, és milyen szerepet tölt be a városban régóta jelen lévő civil kerekasztal.
A beszélgetésből világosan kiderült, hogy a civil közeg sokszínű. Közös bennük, hogy többségük nagyon kis összegből működik, forráshiánnyal küzdenek, és ezért sem tudnak a saját szervezésük céljából foglalkoztatóvá válni. Vannak olyan közösségek, amelyek konkrét, gyakorlati tevékenységekre összpontosítanak – például foltvarrásra –, de nem törekszenek szélesebb társadalmi hatásra. Ez teljesen rendben van. Ugyanakkor jelen vannak olyan szervezetek is, mint a Civilla Közösségi Ház köré csoportosulók – például a Szatyor Közösség, és más zöld szervezetek vagy az Áramlat Alapítvány –, amelyek aktívan próbálnak hatást gyakorolni a helyi társadalmi folyamatokra. Így tehát releváns kérdéseket vetnek fel – és tesznek javaslatokat – többek között a közlekedéssel, a városi zöldfelületekkel, a szegénységgel, a kirekesztéssel, a klímaváltozással, a nyilvánossággal kapcsolatban.
Ez nem politizálás, még akkor sem, ha azt az autoriter kormányok, mint a magyarországi is, igyekszik úgy feltüntetni, mint valamiféle pártpolitikai tevékenységet. Ezzel szemben arról van szó, hogy ezek az aktív, civil közösségek inkább tekinthetők független (tehát nem kormányzati) társadalmi szereplőknek, melyek fontos szerepet töltenek be a demokratikus felügyeletben és a demokrácia iskolájában. Az EU úgy tekinti, hogy a civil társadalmi szervezetek fogalma minden olyan nem állami, nonprofit szervezetet magába foglal, amelyek pártsemlegesek és erőszakmentesek, és amelyeken keretében az emberek közös célok és ideálok megvalósítása érdekében szerveződnek, függetlenül attól, hogy ezek politikai, kulturális vagy gazdasági jellegűek-e.
Ez is azt mutatja, hogy a civil társadalom alapvetően a szolidaritás és a közjó terepe, és a legtöbb szervezet munkáját áthatja az a tudat, hogy tevékenységük túlmutat saját érdekeiken, mégis jelentős különbségek vannak köztük. Kecskeméten – csakúgy, mint országosan – a civil szféra jelentős része sporttal, szabadidős és kulturális programokkal, oktatással vagy szociális ellátással foglalkozik. És vannak profiljukból adódóan olyan szervezetek, alapítványok, de valamelyest ide sorolhatók az egyházak és a szakszervezetek is, amelyek – az előzőektől eltérően – erőteljesebb narratívát fogalmaznak meg jól beazonosítható világnézetük mentén, a közjó, a szolidáris társadalom vagy az emberi jogok megteremtése érdekében.
Hogy erre milyen és mennyi lehetőségük van, az függ a társadalom polarizálódásától, de az „illiberális demokrácia” felé mutató autoriter elemektől, aminek nyomán egyre csökken a tömegtájékoztatás szabadsága és nő a korrupció. Mindez érinti a civil szektort is, ahol az egyes területek az évek során háttérbe szorultak a támogatási rendszerben, míg más tevékenységek kiemelt figyelmet kaptak. Erre példa a zöld civil szervezetek helyzete: támogatásuk hosszú ideje csökken, pályázati lehetőségeik beszűkültek, az állami és önkormányzati források pedig apadnak.
Ezzel szemben megerősödött azoknak a szervezeteknek a pozíciója, amelyek programjai egybeesnek a kormányzati irányelvekkel – például a keresztény kultúra és a családokkal kapcsolatos tevékenységek. A 2025-ös kecskeméti költségvetés 32 millió forintot különített el az egyházak támogatására, amely az egyházi közösségek működését hivatott segíteni. De kiemelt támogatott például a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület, amely saját megfogalmazása szerint polgári és keresztény értékrendet képvisel, és szorosan kötődik a Fidesz–KDNP-hez. Az önkormányzat egy 50 négyzetméteres ingatlant is biztosított számára határozatlan időre.
És a többiek?
Eközben több tucat helyi civil szervezet saját közösségi tér nélkül működik – nem véletlen, hogy sokan teszik fel a kérdést: miért nem nyitja meg kapuit mindenki előtt a Kápolna utcai Civil Szervezetek Háza? (Fontos: ez az épület nem azonos a mellette található új Civillával, amelyet a Kecskeméti Szatyor Egyesület és más szervezetek bérelnek egy magánszemélytől. Ez a tér egy uniós projekt keretében indult el 2024 nyarán.)
A kecskeméti civil szféra tehát nem egységes – de annál színesebb. Kérdés, hogy a jelenlegi forráselosztási és intézményi rendszer képes-e méltányos kereteket biztosítani a sokféle szereplő számára?
A 154 millió forinttal induló Városi Támogatási Program (VTP) még 2011 és 2020 között működött, melyből sport, kultúra, ifjúságpolitika, idősügy, közbiztonság, oktatás, fogyatékkal élők támogatására létrejött helyi szervezeteket támogattak. A kiosztható forrás mértéke ugyan évről évre változott, a legkevesebbre 2016-ban, összesen 80 millió forintra lehetett pályázni, de 2017-ben már 100, 2018-ban és 2019-ben pedig 110 millió forint állt rendelkezésre. Ettől teljesen független támogatási forma volt az úgynevezett választókerületi keret, ami fölött az egyéni képviselők rendelkeztek – 2019-ben a 15 egyéni választókerület között összesen 84 millió forintot osztottak szét.
A 2019-es önkormányzati választást követően, amikor helyben a Fidesz csaknem elvesztette a körzeteinek a felét, és már a küszöbön volt a pandémia, hirtelen beszüntették a választókerületi keretet és a civilek csendes tiltakozása ellenére a VTP-ét is, amiről itt írtunk a KecsUP-on. Ezek helyett alakították ki – az alacsonyabb összegű – választókerületi támogatási programot. Ezután a civil szervezetek támogatását is jelentősen visszavágták; 2023-ban csupán 23 millió forint állt rendelkezésre – végül 2024-től ehhez csoportosították át a választókerületeknek járó 54 millió forintot. A 2025-ös költségvetésben már ismét saját soron tüntették fel a civil kezdeményezések támogatását, mely 153 millió forintot tartalmaz.
Uniós támogatások kecskeméti civileknek – kik és mire kaptak támogatást?
A legutóbbi uniós ciklusban több tucat civil szervezet nyert el támogatást Kecskeméten. A pályázatokból jól kirajzolódik, hogy milyen célokra és milyen típusú szervezetek kapták a forrásokat. Az adatokat elemezve látható: sok valóban közösségi célú kezdeményezést támogattak, azonban a pénzek egy része jól behatárolható önkormányzathoz és állami intézményekhez köthető szervezetekhez került – rávilágítva arra, hogy igenis szükséges van az unióból érkező forrásokra.
Elemzésünkhöz a Budapest Intézet adataira támaszkodtunk, amelyek szerint 2017 és 2023 között több mint 65 szervezet részesült uniós támogatásban, összesen mintegy 3,8 milliárd forint értékben. A támogatások céljai rendkívül szerteágazóak: ifjúsági programok, kulturális rendezvénysorozatok, oktatási fejlesztések, szociális szolgáltatások, falugondnoki feladatok és közösségépítő események egyaránt megtalálhatók a nyertes projektek között.
A támogatások mértéke is jelentős eltéréseket mutat. Volt, aki több százmillió forintot nyert: például a Silencio Hitközösség, amely hajléktalan emberek oktatására, mentorálására és munkába állítására kapott 350 millió forintot. Ezzel szemben az Alsószéktó-Kisfái-Matkó Polgárőr Egyesület 8 millió forintot nyert el önkéntességet népszerűsítő, generációkat összekötő programjára. Hasonló összeggel gazdálkodhatott a Hírös Cédrus Egyesület is – az önkormányzat által patronált szervezet a „CédrusKörök” néven indított olyan kis közösségeket, amelyek idősebb tagjai új életmódmintákat képviselve igyekeztek másokat is inspirálni.
Uniós forráshoz jutott több egyházi szereplő és sportszervezet is: például a Kecskeméti Református Egyházközség és a Római Katolikus Szentcsalád Plébánia közösségfejlesztési célokra, de a Kecskeméti Spartacus Sportkör is sikeresen pályázott. A támogatási rendszer rugalmasságát mutatja, hogy a Logisztikai és Könnyűipari Dolgozók Szakszervezete is megfelelt a pályázati kritériumoknak.
Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa a nevelőszülői hálózat fejlesztésére kapott támogatást, hogy javítsa szolgáltatásai minőségét és elérhetőségét. A kecskeméti önkormányzathoz köthető Városi Szociális Alapítvány szintén jelentős összeget, mintegy 160 millió forintot nyert 2018 és 2023 között kulturális és közösségi terek fejlesztésére, a munkatársak továbbképzésére, valamint hátrányos helyzetű emberek segítésére.
Látható tehát, hogy a város civil és intézményi szereplői az elmúlt években sokrétű és változatos célú programokat valósíthattak meg uniós támogatással. Ezek jellemzően közösségépítést, társadalmi felzárkóztatást, egészséges életmódot és oktatási-kulturális fejlesztéseket céloztak. A projektek spektruma széles: a hajléktalanellátástól és iskolai menzafejlesztésektől az intergenerációs eseményeken és környezetvédelmi kampányokon át egészen az egyházi intézmények digitális és energetikai modernizációjáig terjed.
A támogatott szervezetek között megtalálhatók városrészi és oktatási alapítványok, helyi egyesületek, vallási közösségek, valamint az önkormányzati intézményrendszerhez közel álló szervezetek is. Kiemelhető például az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület, amely régóta aktív szereplője a helyi fejlesztéspolitikának, vagy a Lakótelepi Gyermekekért Alapítvány, amely hátrányos helyzetű fiatalokat támogat közösségépítésen keresztül.
Több szervezet a gyermekekre és az iskolai közösségekre fókuszált: a Zrínyi Ilona Általános Iskoláért Alapítvány például egészséges életmódot népszerűsítő iskolai projektre nyert forrást. Az Autista Gyermekekért Egyesület olyan kezdeményezéssel pályázott sikeresen, amely az autista gyermekek társadalmi integrációját segíti – jól mutatva, hogy valódi társadalmi hatással járó ügyek is támogatáshoz jutottak.
Ugyanakkor a támogatások mögött gyakran olyan szervezetek is feltűnnek, amelyek közvetlenül az önkormányzattal közösen dolgozik, ide sorolható például az állatkert alapítványa, vagy a Városi Szociális Közalapítvány. És olyat is találtunk a listában, amely szoros kapcsolatban áll a helyi politikai elittel, mint a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület – ez utóbbi jól ismert Fidesz-közeli kötődéseiről.
Összességében elmondható, hogy a kecskeméti szervezetek változatos célokra és társadalmi csoportok megszólítására fordították az elnyert uniós támogatásokat. A kérdés mindig felvetődik, a projektek kézzelfoghatóan javították-e az érintett közösségek mindennapjait, és hozzájárultak-e egy nyitottabb, befogadóbb és egészségesebb helyi társadalom megerősödéséhez. Erről az érintettekkel tervezünk a jövőben interjút készíteni, abból a célból, hogy ne távolinak tűnjenek ezek a programok.
