Nem maradt szó nélkül a májusi közgyűlésen sem a kecskeméti egyetemi alapítvány nagy vitákat kiváltó 127,5 milliárd forintos ügye. Gyuris Dávid ellenzéki képviselő kérdéssel fordult Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterhez, aki egyben tagja a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának.
A még 2023-ban módosított közgyűlési működési szabály értelmében a városvezetőknek nem kötelességük válaszolni olyan kérdésre, amely közvetlenül nem kötődik az önkormányzat működéséhez. Így elvileg az egyetemi alapítvány nagy port kavaró, ÁSZ-vizsgálattal, majd nyomozással érintett ügye – Optima kötvények vásárlása 127,5 milliárd forint értékben, az államtól kapott pénzből, oktatási célok helyett – sem feltétlenül tartozna a testület hatáskörébe. A kérdés azonban hetek óta ugyanaz: viszont látja-e valaha az egyetem ezt az összeget?
A májusi ülésen Gyuris Dávid ellenzéki képviselő (Szövetség a Hírös Városért Egyesület) ennek ellenére megkérdezte a polgármestert – az NJEA felügyelőbizottsági tagját – a tervezett homokbányai Tudásváros beruházásról, noha elsőre sejthető volt, hogy választ nem kap. Mégis vita bontakozott ki, amelyből néhány új információ látott napvilágot.
Tudásváros
Gyuris felidézte: 2024 februárjában Szemereyné Pataki Klaudia és Csizmadia Norbert, az alapítvány kuratóriumi elnöke együtt jelentették be a nagyívű kecskeméti fejlesztést. A tervek többtucatnyi többemeletes lakóépületet, egy hatalmas rendezvényközpontot és több ezer ember kiszolgálására alkalmas infrastruktúrát tartalmaztak. Széles sétálóutcák épültek volna, nagy parkokat alakítottak volna ki és felújították volna a Kecskemét és Izsák közötti vasútvonalat, amivel a Tudásváros lakói közvetlen vasúti kapcsolatot kaptak volna Kecskemét belvárosába és az országos vasúthálózathoz. Az, hogy mikor kezdték volna el a több százmilliárdos projekt elindításához szükséges közbeszerzés kiírását és mikor kezdődne el a kivitelezés, erről Szemereyné és Csizmadia nem beszéltek, aminek – utólag – jó oka volt. Az egyetemi alapítvány még 2021-ben kapott 100 milliárd forintot erre a projektre, amiből elvileg bármikor elkezdhetnék a fejlesztéseket. A tervek bemutatásakor azonban már pontosan tudták, hogy az erre szánt befektetett forráshoz nem férnek hozzá – derül ki az ÁSZ jelentésből –, így igazából nem tudják elkezdeni a Tudásváros építését.
Gyuris Dávid azt tudakolta a közgyűlésen, hogy milyen stádiumban van jelenleg a homokbányai Tudásváros beruházás előkészítése, és történt-e az elmúlt több mint egy év során érdemi előrelépés? Ha igen, mik ezek konkrétan? Készült-e bármilyen megvalósíthatósági tanulmány, tervdokumentáció vagy költségbecslés? Hozzátette: a kecskemétieknek és a közgyűlés tagjainak joguk van átlátni, mi történik ezzel az egy éve bejelentett, nagyszabású, közérdeklődésre számot tartó projekttel.
Várják a befektetőket Homokbányára
Szemereyné Pataki Klaudia a törvény szerint akár el is háríthatta volna a választ, mégis megosztott néhány részletet. „Hogy ne tűnjek udvariatlannak” – kezdte –, majd hozzátette, nem tud minden kérdésre válaszolni egy személyben a fenntartó alapítvány nevében. Egy dologban viszont tudott állást foglalni: a Tudásváros nem az önkormányzat és az alapítvány együttműködésében valósulna meg. „Az együttműködést az feltételezi, hogy egy olyan területről van szó, ahol vannak szomszédos területeink, és egy megkezdett fejlesztése az önkormányzatnak. Ez a zöldváros fejlesztési projekt a Homokbánya térségében, mely összesen több mint 30 hektáros nagyságrendű, és ebből az önkormányzatnak 5,5 hektárja van, amin az elmúlt 10 évben döntött különböző fejlesztésekről és beruházásokról.”
A polgármester emlékeztetett: „2013-ig senki nem lépett a Homokbánya ügyében, egyedül a főiskolai kollégium lett kialakítva. Egy szellemvárosa volt ez a városnak. Ezért akkor az önkormányzat úgy döntött, hogy egy fejlesztési területet jelöl ki 2012-ben. Az elmúlt 10 évben 5 hektáron valósított meg fejlesztéseket az önkormányzat – óvodát, lakásokat, parkot. A fennmaradó terület, ami a Neumann János Egyetem fejlesztési területe, az a 22 hektáros terület, ennek van jelentős fejlesztési idő igénye, és finanszírozási igénye is.”
Az alapítvány és az önkormányzat együttműködése tehát abban merül ki – folytatta –, hogy „ha az ő fejlesztési elképzeléseikben esetleg rendezési, tervi, módosítási tétel van, vagy vannak olyan városi funkciók, amelyeket szeretnénk mi kérni, hogy vegyenek figyelembe a fejlesztésnél, erre kértek javaslatokat és ötleteket.” Végül Szemereyné így zárta válaszát: „És egyébként, hogyha csak az önkormányzati részt nézzük, még mindig van egy hatalmas nagy önkormányzati rész, ahova befektetőket várunk.”
A KecsUP Hírek a kecskeméti egyetem alapítványának ügyéről több cikkben is beszámolt, mely az Állami Számvevőszék március közepén közzétett jelentését követően került a közérdeklődés középpontjába:
Hol a kecskeméti egyetem alapítványába tett 127,5 milliárd közforint? – elmagyarázzuk (1. rész)
127,5 milliárd közforint sorsa a tét a kecskeméti egyetem alapítványánál – elmagyarázzuk (2. rész)
