Egyre több jel utal arra, hogy a Fidesz lecserélheti Szeberényi Gyula Tamást a 2026-os országgyűlési választáson Bács-Kiskun megye 2. számú választókerületében. A párt új jelöltje a jelenlegi információink szerint Cseh Tamás, a Kecskeméti Járási Hivatal vezetője lehet.
Ezt erősíti az utóbbi hónapokban tapasztalható aktivitása: Cseh egyre gyakrabban bukkan fel fideszes képviselők oldalán nyilvános eseményeken, nemrég (június 16-án) pedig még a kormánypárti ifjúsági szervezethez, a Fidelitas Bács-Kiskun Vármegyei csoportjához is ellátogatott, ahol éppen új megyei elnököt választottak. Figyelemre méltó az is, ahogyan – a közpénzből működő – helyi önkormányzati sajtó rendszeresen és látványosan tudósít róla, kvázi építve a politikai karakterét. Közösségi oldalát idén, május 8-án indította el – ugyan nem politikusként, hanem a Kecskeméti Járási Hivatal vezetőjeként. Korábban kizárólag magánprofilja volt.
Politikai szempontból talán ennél is jelentősebb fejlemény, hogy információink szerint már nem Szeberényi a választókerületi elnök (hiába nem frissítette még az oldalát a Fidesz). Ez a Fidesz belső struktúrája ismeretében arra utal, hogy Orbán Viktor már keresi az utódját. A párt felépítése ugyanis jellemzően az, hogy a választókerületi elnök lesz az országgyűlési választásokon a jelölt is, és ha győz, egyúttal továbbra is ő marad az adott OEVK vezetője. Így működik ez jelenleg például Salacz László és más megyei fideszes képviselők esetében is.
A tiszakécskei születésű Cseh Tamásról nyilvánosan egyelőre kevés érdemi információ áll rendelkezésre. Annyi ismert, hogy 1999-ben kezdett dolgozni a közigazgatásban, részt vett több agrárprogramban, így például a 2015–2016-os „Földet a gazdáknak” program végrehajtásában, valamint a nyilvánosság számára kevéssé ismert Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszer elektronikus ügyintézésének kidolgozásában is szerepet vállalt. Néhány hete egyébként Miniszteri Elismerő Oklevélben részesítette őt a közigazgatási miniszter.
Olyan, mint egy birkózó mérkőzés – keresik egymáson a fogást
A 2026-os országgyűlési választást megelőzően szokatlanul nagy figyelem övezi a lehetséges helyi jelölteket. Korábban nem kísérte ekkora érdeklődés, hogy kit indítanak a pártok, most viszont – mióta Orbán Viktor pártja és új kihívója, Magyar Péter Tisza Pártja minimum fej-fej mellett állnak – mind többen figyelik, mikor és kit jelentenek be hivatalosan a felek.
Egyelőre azonban mindkét oldal kivár. A Fidesz és a Tisza kommunikációja abban megegyezik, hogy még korainak tartják a jelöltek megnevezését. Magyar Péter szerint ez nem más, mint tudatos stratégia: nem akarják idő előtt kitenni a Tisza-jelölteket a fideszes propagandagépezet célkeresztjének. Ennél azonban valószínűbb, hogy szervezeti okai is vannak a halogatásnak: a Tisza először indul országgyűlési választáson, és még fel kell építenie a helyi szervezeteit.
A Tisza 1990 óta nem látott módon építkezik. Miután a semmiből előretörve, szinte egyetlen lendülettel söpörte félre a régi ellenzéki pártokat 2024 júniusában az EP választáson, továbbra is zárt szervezetként működik – nem nyitották meg a pártot az aktivisták előtt. Létrejöttek ugyan Tisza Szigetek, ezek hivatalosan azonban csak támogatói közösségek, nem a párt szervei. Ezzel szemben mégis erősen függnek a központi irányítástól, papíron bárki alapíthat ugyan ilyen szigetet, de a kommunikációjuk még sem tekinthető teljesen autonómnak.
Ahogyan azt sem tudni még, hogy a szigetekből kerülnek-e ki a helyi jelöltek. Az aktivistákkal folytatott beszélgetések alapján úgy tűnik, hogy beleszólást igenis szeretnének a kiválasztásba, hiszen többen vállaltak feladatokat, ami azt sejteti, hogy a párt akár közülük is meríthet. Egyelőre azonban konkrétum alig van. A Tisza továbbra is egyfajta „one man show”, a kommunikáció középpontjában változatlanul Magyar Péter áll. Egy-két kivételtől eltekintve – mint amikor megpróbálták többször szerepeltetni Ruszin-Szendi Romuluszt vagy Kulja Andrást – nem bukkantak fel újabb, igazán erős arcok. Akik kicsit is fényre jöttek, őket viszont azonnal célkeresztbe vette a Rogán-féle propaganda.
A Fidesz több helyen cserére készül – de mi lesz Bács-Kiskun többi körzetében?
Országos szinten is több jelöltcserére készül a Fidesz, amit a Telex.hu megírt: Budapesten biztosan nem indul újra Németh Szilárd, aki az elmúlt három parlamenti választáson sorra kikapott egyéniben, legutóbb pedig nagy szerepe volt abban, hogy Csepelen a Fidesz az egész országban a legnagyobb vereséget szenvedte el. Hajdú-Biharban Tasó László is távozik, akit az Integritás Hatóság is vizsgált egy uniós pénzből épült nyíradonyi lombkoronasétány miatt.
Bács-Kiskunban egyelőre nincs hivatalos bejelentés további cserékről, de Leszák Sándor (4. számú OEVK) esetében már 2022-ben is felmerült, hogy keresik az utódját. Ennek ellenére – a több tízmilliárd állami forrásból épült – Hungarikum Liget „őreként” továbbra is biztos pozícióban van. Ha az Átláthatóságinak nevezett törvény tervezetét vesszük alapul, melyet Szeberényi kivételével minden más megyei fideszes képviselő aláírt, akkor könnyen elképzelhető, hogy csak egyetlen változás történik.
A választókerületekben fog eldőlni minden
Ebben nincs semmi meglepő: a Fidesz parlamenti többsége tudatosan úgy alakította át a választási rendszer logikáját, hogy az a győztesnek kedvezzen, és a végeredmény elsősorban helyben dőljön el. Orbán Viktor számára eddig ez kényelmes pályának bizonyult, de most, először a 2014-ben bevezetett új választási rendszer óta, reális lehetőségként merül fel, hogy a vidéki választókerületekben megbillen ez a felállás.
Gyakran hallani a politikában: nem a közvélemény-kutatást kell megnyerni, hanem a választást. Ugyanakkor ezek a kutatások fontos lenyomatai annak, milyen irányú változások zajlanak a társadalomban. A friss mérések a közelmúlt állapotát tükrözik, hosszabb távon viszont jól kirajzolódnak belőlük a tendenciák. Ha több mint egy év távlatából nézzük a helyzetet, világossá válik, hogy tektonikus mozgások indultak el. A 2010 és 2022 között megszokott ellenzék szinte eltűnt, a Fidesz egy váratlan helyről – Magyar Péter személyében – kapott kihívót, aki alig másfél éve még a NER-hez tartozott. És megtörténhet az, amit sokan korábban elképzelhetetlennek tartottak: a kormánypártok tömeges személyi változtatások nélkül képtelenek megfordítani azt a lefelé tartó trendet, amelybe 2024 eleje óta került.
Kecskemét és Bács-Kiskun megye szempontjából különösen figyelemre méltó, hogy immár a hosszú ideig hallgató kormányközeli intézet, a Nézőpont is a TISZA Párt előnyét mutatja a megyei jogú városokban – vagyis Baján és Kecskeméten is érzékelhető az elmozdulás a választók körében. A Nézőpont szerint a megyei jogú városokban a TISZA 43–35 arányban vezet, a kisebb városokban gyakorlatilag fej fej mellett állnak (43–42 a Fidesz javára), míg a községekben továbbra is jelentős, 57–32-es előnye van a kormánypártnak. Ezt az összképet árnyalja a kormánytól független Medián kutatása, amelyre később visszatérünk.
Bár sokaknak kevésbé izgalmas a politika választási matematikáját elemezni, mégis döntő jelentőségű, mi történik a néhány tízezres kisvárosokban és a pár ezres községekben. Ezekben a körzetekben eddig a biztos szavazók csaknem fele következetesen a Fidesz–KDNP szövetségre voksolt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a vidék politikailag homogén lenne, csupán eddig az ellenzék nem tudott igazán megszólító erejű üzenetet megfogalmazni ezeknek a közösségeknek.
Hogy most ez megváltozott-e, még kérdéses – hiszen sem a TISZA Párt, sem a Fidesz nem állt elő érdemi programmal. Ami viszont tény: a Fidesz gazdaságpolitikája az utóbbi időben nem hozza azt az életszínvonalat, amit korábban sokan hozzákapcsoltak. És ez különösen azok számára érzékelhető, akik eddig biztos kormánypárti szavazók voltak vidéken.
A szabadságjogok ügye önmagában ritkán mozgat meg tömegeket – ez különösen igaz az alacsonyabb társadalmi státuszú rétegekre. Számukra az számít, mennyit ér a fizetésük, mekkora az infláció, mire futja belőle. A magyar politikában mindig is kulcskérdés volt, hogy a választások előtti időszakban a kormány képes-e fogyasztást növelni vagy legalább annak ígéretével előállni. Akik ezt sikerrel tették, rendszerint győztek.
Most viszont Orbán Viktornak – aki immár tizenöt éve vezeti az országot – azzal kell szembenéznie, hogy rendelkezik-e még elég gazdasági tartalékkal, és képes-e a kistelepülések befolyásos elitje számára továbbra is hihető jövőképet kínálni.
A magyar társadalom, mint sok más posztkommunista ország társadalma, egyszerre töredezett és rendkívül összetett. Ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a politikai hangulatváltozást, amelyben egyre fontosabbá válnak a választók identitásai, életmódjai, fogyasztási szokásai, értékei és politikai szimpátiái – amelyek élesen széttartanak.
A választókerületi struktúra szintén nem semleges
A Fidesz úgy találta ki a rendszert, hogy a nagyvárosi ellenzéki többséget ellensúlyozni tudja a kisvárosok és községek kormánypárti fölényével. És itt térünk vissza a közvélemény-kutatásokra. Míg a kormánypárti Nézőpont kiemelkedő fideszes előnyt mér a kistelepüléseken, addig a Medián 2025 júniusi felmérése szerint a TISZA Párt támogatottsága egy év alatt 14 százalékról 32-re emelkedett, miközben a Fidesz előnye mindössze egyetlen százalékponttal nőtt, 33-ra. Tehát a kormánypárt még mindig jelentős tartalékkal rendelkezik ebben a kategóriában, de már nem egyedüliként – és ez 2010 óta egészen új jelenség.
A kép akkor lesz teljes, ha figyelembe vesszük: a 3000 fő alatti települések jelentősége óriási a 2026-os választás szempontjából. A 2022-es népszámlálás szerint a magyar települések közel 85 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, és a lakosság 23,9 százaléka él ilyen helyeken. Ezek a kisebb települések elsősorban Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon, illetve az északi Dunántúlon találhatók.
Az Alföldön azonban, bár sokszor szegényebb vidékekről van szó, a községek általában nagyobb népességűek. Ha tehát a Nézőpont mérései helytállók, akkor Bács-Kiskun megyében is megkezdődhetett a politikai elmozdulás. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a 2010 óta rendre kormánypárti győzelmet hozó körzetek sem számítanak többé előre lefutott meccseknek.
Fidesz helyett Orbán Viktor
Most trendekről írtunk, de választói szempontból a döntő kérdés mégis az lesz: mivel rendkívül korán elindult a 2026-os kampány, vajon kiket fognak jelölni a kormánypártok és a TISZA helyben? Milyen programokkal állnak elő – még ha a választók már el is szoktak a valódi programpontoktól? És beigazolódik-e az a feltételezés 2026-ról, hogy valójában Orbán Viktor személyéről szól majd a választás – mintha egyfajta népszavazás lenne róla? Hiszen ma már nem is annyira a Fidesz számít érdekes politikai tényezőnek, hiszen a pártot a miniszterelnök teljesen saját képére formálta.
Ha a következő kilenc hónapban semmilyen érdemi változást nem hajtanak végre a pártok – sem stratégiában, sem szervezetben, sem tartalomban, sem kommunikációban, sem személyi szinten –, könnyen előállhat az a helyzet, hogy a választók többsége egyetlen választás elé kerül: Orbán Viktor vagy Magyar Péter. Ezzel pedig végképp leegyszerűsödik mindaz, amit naivan a politika lényegének tartunk: jövőképek, programok, gondolatok vitája.
