„Lorem Ipsum szerint minden rendben” – a Hiros.hu vakfoltjai (vélemény)

„Az internetes csalások ellen úgy védekezhetünk, ha Lorem Ipsum szerint járunk el” – tanácsolja a Hiros.hu egyik cikke, két éve változatlanul. Csak egy a sok közül, de pontosan mutatja: valami nagyon nincs rendben a kecskeméti közpénzes hírszolgáltatás háza táján.

Nem idézet, csak tesztadat

A „Lorem Ipsum” kifejezés általában nyomdai vaktesztszövegként él – annak idején a latin Cicero-szövegek darabolásából született, hogy az újság- és könyvtervekben feltöltse az üres helyeket, amíg a végleges tartalom meg nem érkezik. Pontosan ezért döbbenetes, amikor élesben kerül be egy újságcikkbe. És még döbbenetesebb, ha két év után is ott marad.

A Hiros.hu „Hogyan védekezzünk az internetes csalások ellen?” című cikkében ez történt. A szerző – vagy a szerkesztő – nyilvánvalóan nem töltötte ki az idézet mezőt, és a tartalomgyártó rendszerük ilyenkor nem hibát jelez, hanem Lorem Ipsum-ot ír be.

Mindez önmagában még megbocsátható szerkesztési hiba lenne. Csakhogy nem egyszeri esetről van szó.

A sablon gyárt tovább

Tucatnyi másik cikk is elérhető a Hiros.hu-n, ahol ugyanilyen hanyagság üti fel a fejét. Van, ahol teljes idézetek hiányoznak, másutt csak utalás történik megszólalókra – név, beosztás, dátum nélkül. És persze olyan is akad, ahol egészen egyértelműen szerkesztetlen, nyers anyag ment ki: PR-cikkek, önkormányzati beszámolók, eseményismertetők úgy, hogy az olvasó semmit nem tud meg azon túl, hogy „történt valami”. Mintha a cikkeket nem valódi emberek írnák, hanem csak sablonokból generálnák, a kötelező „önkormányzati minimumot” kipipálva.

Rutinból figyelmetlenek

Utánajártam: nem véletlen, hogy a Lorem Ipsum újra és újra felbukkan. Információim szerint a Hiros.hu szerkesztőségi rendszerében ez az alapértelmezett szöveg az idézetmezőben. Ha a szerző lusta vagy rutinszerű, nem ír át semmit. Ha a szerkesztő nem veszi észre, megy ki úgy, ahogy van. Akár éveken át.

Ez pedig nem egyszerű baklövés, hanem szakmai hanyagság – ami arra enged következtetni, hogy más, kevésbé látványos hibák is rendszeresen átcsúszhatnak. Hiszen ha a nyilvánvaló tesztszöveget sem szúrják ki, akkor ki és hogyan ellenőrzi a lényegi tartalmat?

Kérdés a főszerkesztőhöz

Kérdéseket küldtem a portál főszerkesztőjének is, hogy megtudjuk: – az ő szakmai felügyelete alatt hogyan történhet meg, hogy Lorem Ipsum szerepel éles cikkekben, – mit tesz azért, hogy ezek a hibák ne forduljanak elő újra, – és mit gondol arról, hogy közpénzből működő szerkesztőségként milyen felelősségük van a szakmai minimum betartásában.

Külön érdeklődtem arról is, tervez-e bármiféle utóellenőrzést a már megjelent cikkeknél, illetve hogy a hibák fényében milyen következtetéseket von le belső munkafolyamataikra vonatkozóan.

Válasz esetén frissítem a cikket.

Ha nem figyelnek a tartalomra, miért bíznánk bennük?

Egy sajtóhibát mindenki elkövet. De rendszerszintű szerkesztési figyelmetlenség mellett nem lehet hiteles sajtómunkát végezni. A kecskeméti közpénzből működtetett médium akkor tölthetné be szerepét, ha legalább az alapvető szerkesztési kontrollt gyakorolnák.

Mert végső soron nem az a legnagyobb baj, hogy valaki véletlenül benne hagy egy Lorem Ipsum-ot egy cikkben.

Hanem az, hogy senki nem veszi észre.

És ha ezt nem veszik észre – mégis mi mást nem vesznek?

A kecskeméti hírszolgáltatás nem lehet vakteszt. De jelenleg úgy tűnik: pont azt látjuk, amit egy Lorem Ipsum látna – semmit.

A Vélemény rovatunkban megjelent írások nem feltétlenül egyeznek a szerkesztőség álláspontjával. Van véleménye? Szeretné másokkal is megosztani? Írjon nekünk a [email protected] címre.