Logo
1000012829-scaled-1920x1595.jpg

Kiszáradt, gazos, parlagfüves „zöldfelület” tárul a széchenyivárosi erkélytulajdonosok szeme elé

Olvasónk több mint 30 éve él a Széchenyivárosban egy erkélyes lakásban, ahol mint mondja, „három évtizeden át nyomon követhette a fák növekedését, és bár nem csak fű, hanem különféle gyomok összessége zöldítette a talajt, mégis kellemes, megnyugtató látványt nyújtott az összkép.” Mára azonban a helyzet gyökeresen megváltozott, ugyanis az egykor burjánzó zöldfelületet tavasszal lekaszálták, a helyén pedig csak gondozatlan, elszáradt, gazos kép fogad mindenkit. Noha a körzet fideszes önkormányzati képviselője, Laczkó-Zsámboki Angéla
tavasszal még videóban ismertette a klímavédelmi erdő és a méhlegelők hasznosságát, úgy tűnik hamar lemondtak a lekaszált terület helyére kiültetett fák és bokrok gondozásáról. – A Széchenyivárosban élek több mint 30 éve és azon szerencsések közé tartozom, akiknek zöld területre néz az erkélye
– kezdi levelét Olvasónk. – Ez a hely a Berzsenyi-Fazekas-Reviczky utca között elterülő tágas zöldfelület. Az elmúlt három évtizedben nyomon követhettem a fák növekedését, és bár nem csak fű, hanem különféle gyomok összessége zöldítette a talajt, mégis kellemes, megnyugtató látványt nyújtott az összkép, mert időközönként az egészet lekaszálták, vélhetően a Városgazdálkodás dolgozói. Ez a terület, amely közvetlen szomszédságában egy játszótér is található, alkalmas volt arra, hogy pici gyerekek járni, kismotorozni tanuljanak, nagyobbak focizzanak, tollasozzanak, még egy pad is állt a közepén, ahol fiatal párok gyakran üldögéltek.– Pontosan nem emlékszem, mikor, de körülbelül 8-9 hónappal ezelőtt nagy sürgés-forgás hangja verte fel a csendet ezen a nyugodt területen. Munkások jelentek meg, akik először gödröket ástak, majd méterenként valamilyen vesszőt ültettek. Azóta sok idő eltelt, de ezekből sem fa, sem bokor nem nőtt, legalábbis nem lehet őket elkülöníteni a gaztól, ami azóta ellepte a területet.

Olvasói fotó
Olvasói fotó

Jelentkezz be a KecsUP-ra!

Lépj be a beszélgetéshez és hogy jobban megismerjük egymást.

A körzet képviselője Laczkó-Zsámboki Angéla (egy Voks2025 óriásplakáttal a háttérben) áprilisban beszélt a Klímavédelmi erdő projektről és a tervezett méhlegelőről:
„- A tavalyi évben több száz kisfát ülettünk el itt a hatos számú körzetben a klímavédelmi program keretein belül. Arra gondoltam, hogy ezt a területet itt rendbe tesszük és virágos fűmaggal vetjük be, létrehozva egy méhlegelőt. Kérem, osszák meg velem véleményüket itt a poszt alatt. Köszönöm szépen!” – mondta akkor videójában a képviselőasszony.

Olvasói fotó
Olvasói fotó

Nos, a poszt alatt aztán érkeztek is a vélemények, amelyek már áprilisban arról szóltak, hogy a klímavédelmi programban elültetett kisfák zöme elhalt, a maradék sem fejlődik megfelelően, a méhlegelőnek nevezett rész pedig sivatagi, száraz kórót idéz.
„- Ma délután kisfiammal elsétáltunk az Ön videójának forgatási helyszínére, hogy lássam, mennyit fejlődtek a növények legutóbbi „látogatásom” (március) óta. A „fogpiszkáló” valóban nem helytálló megnevezés a dugványokra, viszont ha egy fakanálhoz hasonlítom a magasságukat és a vastagságukat, azzal egyáltalán nem túlzok. Nem voltam rest, még egy tetszőleges sort is megvizsgáltam. Kis karótól kis karóig 20 növény volt a sorban. Ebből a 20-ból 3 volt makkegészséges, nagy része bogár-rágta, a maradék pedig ki volt száradva. Ezek az arányok sajnos a többi sorban sem alakultak másképp. Hiába a több száz növény elültetése, ha ennek töredékéből lesz talán az ükunokáim idejére valami. Mivel én is hiszek a párbeszéd erejében, javaslom, hogy a következő zöldítési programban, hasonló nagyságú területeken inkább életerős facsemetéket ültessenek (nagyobbakat, idősebbeket, kevesebb is elég lesz belőle), úgy hamarabb fogjuk áldásos hatásukat érezni…Méhlegelőt pedig nem épp a járművek kipufogójától 3 méterre szoktak telepíteni… kérdezzen meg egy méhészt, ne a videója nézőit.” – írja egy kommentelő, akinek – bár maga kérte – mégsem fogadta túl előzékenyen a véleményét Laczkó-Zsámboki Angéla, minden észrevételre jutott ugyanis egy ellentmondás.

Olvasói fotó
Olvasói fotó

Úgy tűnik, a helyzet az elmúlt fél évben sem változott sokat, hacsak rosszabb nem lett, ahogyan azt Olvasónk jelzi: „- Az egyik fára kitett tájékoztató szerint a faültetés célja többek között a kecskemétiek életterének javítása. Sajnos, azt kell gondolnom, hogy más célok vezették azokat, akik ezt kezdeményezték. Ha valóban az lenne a cél, akkor rendben tartanák ezt a területet, vagy újra lekaszálnák. Úgy tudom, a lakók többségének megfelelt a korábbi állapot. Parlagfű szezon lévén szenvedek a tünetektől, valószínű, hogy a többi gaz között ez is nő ezen a gazdátlan, rendezetlen képet nyújtó területen. A gödrök közül is jónéhány megmaradt, a letöredezett faágak hosszú idő óta egy kupacban várják a sorsukat. A régi kedves képek helyett egy elhanyagolt, gazos terület lehangoló látványát kell néznünk a lakásokból.”