A kormánypárti-ellenzéki képviselők meghívásának aránya nem mond el semmit a médiaegyensúlyról, a kommenteket pedig nem a kritika, hanem a gyűlölködés miatt szelektálják – többek között erről beszélt Kozák Polett, a Kecskeméti Médiacentrum (Kecskeméti Televízió, Hírös hírportál, Kecskeméti Lapok) ügyvezető-igazgatója az első féléves beszámolójukat tárgyaló Kulturális Bizottság előtt. Mindezt arra vonatkozóan mondta el, hogy a testület ellenzéki tagjai nem csupán a pénzügyekre kérdeztek rá, hanem szerették volna azt is megtudni, hogy miért törli a közpénzből gazdálkodó sajtóorgánum a közösségi felületeire érkező kritikus hangvételű hozzászólásokat, illetve mennyire figyelnek oda, hogy anyagaikban az ellenzéki álláspontok, az ellenzéki képviselők is megjelenhessenek.
„Megjelentetnek rólam cikkeket, amelyek nem igazak, engem pedig nem is keresnek meg” – vetette fel Hódi Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője, a Kulturális Bizottság társelnöke azon az ülésen, ahol az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő, és a bizottság feladatköréhez is kapcsolódó gazdasági társaságok, így a Kecskeméti Médiacentrum féléves beszámolóját tartották, és ahol ez utóbbit Kozák Polett ügyvezető-főszerkesztő és Szalay Gábor gazdasági vezető képviselte. Egyben azt is megkérdezte, hogy az önkormányzati ciklus kezdete óta eltelt egy év alatt hány ellenzéki képviselő kapott megkeresést a médiacentrumtól, akár a televíziótól, akár az írott cikkeket készítő szerkesztőségtől.
Válaszában Kozák Polett elmondta, hogy ilyen statisztikát a Kecskeméti Médiacentrum nem vezet, de a teljes portfoliójukat érdemes e tekintetben figyelembe venni. Ilyen kutatómunkát bárki el tud végezni a különféle felületeiken megtalálható tartalmak alapján, ugyanakkor véleménye szerint „nem az egyes képviselők megszólalása kapcsán kell a kiegyensúlyozottságnak megmutatkoznia”, és feltehetőleg néhány fideszes képviselő is reklamálhatna, hogy bizonyos témák esetében nem keresték meg őket. Felhívta még a figyelmet arra is, hogy a bizottsági ülések után a bizottságok elnökeit meg szokták szólaltatni, így az ellenzéki bizottsági vezetők is teret kapnak ilyenkor.
„Miért törlik a médiacentrumhoz tartozó közösségi oldalakon a kritikus, tehát nem gyűlölködő hozzászólásokat?” – tette fel a kérdést Hahn-Tapodi Zsuzsanna, a Szövetség a Hírös Városért bizottsági tagja. Válaszában Kozák Polett a közelmúltban szigorodó szabályozásra hivatkozott, amely előírja a közösségi oldalak hozzászólásainak folyamatos figyelemmel követését, és a gyűlölködő, rágalmazó megnyilvánulásokkal szemben a minél gyorsabb eljárások elindítását. Külön szabályzatot is kellett erre vonatkozólag készíteniük, illetve közzétenniük.
Hódi Zsuzsanna képviselő ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az ő tapasztalata szerint is kifejezetten olyan hozzászólások kerülnek törlésre, amelyek esetében semmiképpen sem beszélhetünk gyűlöletkeltésről, csupán kritikus hangvételt ütnek meg, és ezeket a hozzászólásokat nem lenne szabad törölni. A témához később Bán János kultúráért felelős alpolgármester is hozzászólt: szerinte a gyűlöletkeltés és a kritikai hozzászólások közötti határ sokszor nehezen húzható meg, és miután a közbeszéd eldurvulását tapasztaljuk, a sajtóra pedig ennek kapcsán komoly felelősség hárul a szigorúbb törvényi szabályozás miatt is, így talán a nagyobb szigorúság felé kell elmozdulni.
A Kecskeméti Médiacentrum gazdálkodásával kapcsolatban Hahn-Tapodi Zsuzsanna bizottsági tag arra volt kíváncsi, hogy mivel magyarázható a bevételi célok gyengébb mutatója (47 százalékos), illetve az anyagi jellegű ráfordítások magasnak mondható költése.
„A tavalyi első féléves 53 millió forintos bevételt idén sikerült 3,3 millió forinttal felülmúlni, és ezt egy javarészt közhasznú feladatellátást végző médiacentrum esetében szép eredménynek gondolom” – válaszolta Kozák Polett ügyvezető-főszerkesztő. Új műsorokkal, az on-line hirdetési felületeik értékesítésével, illetve a stúdió bérleti lehetősége révén növelhető még tovább a pénzügyi bevétel szerinte. Az anyagi jellegű ráfordításokból pedig 13 millió forintot tudtak faragni a tavalyi év hasonló időszakához képest, ami az átgondolt és megfontolt költségvetési tervezésnek tudható be.
