„Nyilvánvaló, hogy ez egy szabotált nyomozás” – mondta a Transparency International Magyarország jogi igazgatója arra reagálva, hogy máig nem lehet tudni semmilyen részletet arról a büntetőeljárásról, amely a PADME és a Neumann János Egyetemért Alapítvány – az ÁSZ által súlyosan kifogásolt – gazdálkodásával, befektetéseivel kapcsolatban indult.
Mint arról beszámoltunk, Szemereyné Pataki Klaudia polgármester az október 2-ai közgyűlésen felolvasta a PADME Alapítvány levelét, ebben az áll, hogy a vagyonértékelés szerint „az Optima-csoport rendelkezik olyan vagyonnal, amely megfelelő módon történő értékesítése várhatóan lehetővé teszi a kötvények megmaradt részének visszavásárlását, még a lejárati határidő előtt”. A polgármester szerint az ellenzéki képviselők „összevissza beszélnek és hazudnak a nyilvánosságnak”. Arra a hírre ugyanakkor nem reagált, hogy a városvezetés és az országgyűlési képviselők lobbiztak azért, hogy közpénzből finanszírozza a kormány a campus befejezését, holott a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) erre egyszer már megkapta a milliárdokat.
Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója szerint a PADME és az NJEA ügyében mostanában kommunikációs terelés zajlik a hatalom részéről. A kecskeméti polgármester mondatait is mellébeszélésnek látja, hasonlóan az olyan nyilatkozatokhoz, amelyek az ügy bonyolultságáról szólnak, vagy amelyek sokallják a független sajtó által megírt körülbelül 500 milliárd forintos kárt, mondván, ez a pénz „nem is veszett el”.
„Abban nagy a véleménykülönbség a TI Magyarország és az Állami Számvevőszék között, hogy mikortól számít bűncselekménynek mindaz, ami a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) származó pénzekkel történt. Szerintünk már 2014-15-ben, amikor az MNB alapítványokba helyezte ki azt a szabad forrását, amit a devizatartalék forintra váltásán nyertek a forint leértékelődése miatt (összesen 260 milliárd forintot csatornázott át az MNB hat alapítványhoz – a szerk.). Ha akkor lépnek, amikor a TI Magyarország 2016-ban elsőként feljelentést tett, ezt a pénzt még vissza lehetett volna szerezni. Az ÁSZ szerint viszont 2019-20-ig minden rendben volt, akkor kezdődtek csak a bajok, amikor a pénzeket az PADME Alapítványba összevont eredetileg hat darab jegybanki alapítvány az Optimán keresztül elkezdték befektetni a lengyel GTC-be meg a svájci Ultima-ba. A 2019-2020 után történteket tehát már a Számvevőszék is jogsértőnek tartja, feljelentést is ezért tettek idén januárban” – mondta el Ligeti Miklós.
Mint felhívta a figyelmet, a statisztikai adatok szerint a büntetőeljárásokban nagyon kicsi az esélye annak, hogy megtérül a bűncselekményekkel okozott kár: átlagosan 5-8 százaléka lesz meg az eltűnt összegnek, ennek is döntő hányadát az elkövető adja vissza önként, mert ezt a bíróság enyhítő körülményként veszi figyelembe a büntetés kiszabása során – minél nagyobb arányban téríti meg a bűnös az általa okozott kárt, annál nyomatékosabban értékelik ezt.
„A károsultnak, a sértettnek – jelen esetben a társadalomnak – az a legfontosabb, hogy az ellopott pénz meglegyen, az kevésbé érdekli, hogy a tolvaj milyen büntetést kap, börtönbe kerül-e. De fontos hangsúlyozni: a bűnt nem teszi meg nem történtté, és nem oszlatja el a felelősséget sem az, ha a kár egy része megtérül később. Büntetőjogi, pontos szakkifejezéssel élve: felelősségtani értelemben ez szinte közömbös. A várható, vagyis inkább csak remélhető büntetés szempontjából azonban nyilvánvalóan más megítélés alá esik, ha sikerül a Neumann János Egyetemért Alapítványnak a 127,5 milliárd forintot vagy annak nagy részét visszamanővereznie, de ettől ezt a pénzt még ellopták. Ha nagyon profán akarok lenni, ez egy nagyon nagy összegre elkövetett nagyon pitiáner lopás volt” – jelentette ki a KecsUP Híreknek a TI Magyarország jogi igazgatója.
Szerinte egyértelmű a helyzet, itt egy befejezett bűncselekményről van szó, amely a kötvények lejegyzésével valósult meg – miként egy lopás onnantól kezdve minősül befejezettnek, hogy a zsebmetsző kivette a pénztárcát a sértett zsebéből. „Lehet, hogy utána a tolvajt elkapja a rendőr, és megkerül a pénz vagy egy része, de attól a zsebmetsző még várhatja a büntetését a bíróságtól. Ennél az ügynél is így van ez: ha sikerül is a pénzből valamennyit visszaszerezni, vagy akár a teljes összeg megtérül, az nem azt jelentené, hogy a bűnös nulla év szabadságvesztésre kell számítson” – magyarázta Ligeti Miklós.
Azt is kiemelte, a kecskeméti egyetemi alapítványnál címzett állami támogatásról volt szó, meghatározott célhoz volt kötve a milliárdok felhasználása, azaz nem volt megengedett, hogy abból pénzügyi befektetéseket eszközöljenek, kötvényeket vásároljanak.
