Nem jöttek el az egyetemi alapítvány képviselői az NJEA ellen indított perre

A szabályszerű idézés ellenére nem vettek részt a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) képviselői a Kecskeméti Törvényszéken január 23-án, pénteken tartott tárgyaláson. A bíróságra azért nyújtottunk be keresetet, mert közérdekűadat-igénylésünkre az alapítvány megtagadta intézkedési terve kiadását. Ítélethirdetés két hét múlva várható.

Körülbelül félóra alatt lezajlott a Kecskeméti Törvényszéken tartott perfelvételi tárgyalás, amelyen a felperes lapigazgatónk, Alter Róbert volt (ő nyújtotta be a közérdekűadat-igénylést), míg az alperes az NJEA. Az egyetemi alapítvány képviselői és ügyvédei nem voltak jelen.

Jogi képviselőnk, dr. Frank Evelyn, a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje a hét elején kereste telefonon a törvényszék kezelőirodáját és azt a tájékoztatást kapta, hogy az alperesnek a tárgyalást megelőző héten kézbesítették a keresetlevelet és a tárgyalásra szóló idézést. Az alperes ügyvédje előterjesztette a meghatalmazását, mivel a perben kötelező a jogi képviselet.

A pénteki tárgyalásra azonban a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg sem az NJEA képviselője, sem az alapítvány ügyvédje.

Dr. Négyessy András bíró röviden ismertette a perben keletkezett eddigi iratokat, majd dr. Frank Evelyn közölte, hogy a felperes maradéktalanul fenntartja a kereseti kérelmet. Egyúttal előadta, hogy – az Infotv. 31/A. § (4) bekezdés értelmében – mivel az alperes elmulasztotta a perfelvételi tárgyalást és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a törvényszéknek a kereset tartalma szerint ítéletével marasztalnia kell az alperest (azaz egyszerűbben: az alperesnek ki kell adnia a kért adatokat).

A törvény szerint ugyanis egy ilyen esetben a keresetet „nem vitatottnak kell tekinteni” (kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye, de erről nincs szó).

A bíró ezután le is zárta a perfelvételt, majd az érdemi tárgyalást is, és ítélethirdetésre halasztotta az ügyet. A határozatot február 6-án fogja kihirdetni dr. Négyessy András, erről ugyancsak beszámolunk majd.

„Az alperes ezt követően sem igazolási kérelemmel, sem utólagos bizonyítási indítvánnyal nem élhet az Infotv. rendelkezései értelmében, azaz habár az ítélettel szemben formálisan lesz lehetősége fellebbezni, azzal nem fogja tudni kimenteni a mai mulasztását” – összegzett dr. Frank Evelyn.

Az előzmények

Októberben egy sajtóeseményen Szemerey Szabolcs, a stratégiai igazgató megemlítette, hogy elkészült az NJEA intézkedési terve, és azt az Állami Számvevőszék elfogadta. Az ÁSZ lapunkkal annyit közölt, hogy tudomásul vették a tervet, „annak tartalma azonban nem nyilvános”.

Lapigazgatónk, Alter Róbert – hivatkozva az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre – közérdekűadat-igénylést küldött az NJEA-nak, kérve az intézkedési tervnek nevezett irat és annak valamennyi melléklete, függeléke, kiegészítése, stb., valamint ezek esetleges módosításai kiadását, lehetőség szerint elektronikusan kereshető formában (kiegészítve azzal, hogy ha az adatok kizárólag papír alapon állnak rendelkezésre, úgy azok megküldését is elfogadjuk az adatigénylés teljesítésének).

Az NJEA – ugyan a 15 napos határidőn túl, de – válaszolt, ugyanakkor a kérelmünkben megjelölt iratok megküldését megtagadta.

Hogy mi volt az elutasítás indoka, és erre a bíróságra benyújtott keresetlevélben mit válaszolt jogi képviselőnk, itt írtunk részletesen.

Röviden: az NJEA véleménye szerint az intézkedési terv döntések megalapozását szolgáló adatokat tartalmaz (például szerződéses partnereinek kiválasztásáról), és hogy a dokumentum „egyúttal kapcsolódik az Állami Számvevőszék által jelenleg is fenntartott, folyamatban lévő vizsgálathoz”.

Ügyvédünk, dr. Frank Evelyn hivatkozott:

• az Infotörvényre, mely szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében levő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse;
• az Alaptörvényre, amely szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával; a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni; a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

Az Alkotmánybíróság gyakorlatára utalással kiemelte továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben, hogy „egy demokratikus társadalomban a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni”. Ebből következik az is, hogy a közérdekű adatok vonatkozásában a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi.

Ügyvédünk hivatkozott a Kúria egy határozatára, amely szerint „amennyiben az adatkezelő a kiadni kért adatok döntéselőkészítő jellegére hivatkozik, konkrétan meg kell jelölnie és igazolnia is kell, hogy az adatok milyen folyamatban lévő eljárásban hozandó döntés megalapozását szolgálják és azok kiadása mennyiben befolyásolja ezt a döntést”.