Fotó: Hraskó István, KecsUP HírekBár az alapítvány kuratóriumi elnökétől nem tudtunk meg részleteket, de utánanéztünk, mely cégek tettek ajánlatot a közbeszerzési eljáráson. Összesen hat társaság, pontosabban hat induló:
- Market Építő Zrt.;
- KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. (amelynek a közelben, az Izsáki úton van az acélszerkezet-gyártó központja, de generálkivitelezéssel is foglalkozik);
- a zalaegerszegi székhelyű ZÁÉV Építőipari Zrt. és a felcsúti FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. mint közös résztvevők: az oktatási épületnek a ZÁÉV volt a fővállalkozója, a FEJÉR-B.Á.L.-t pedig Mészáros Lőrincék családi cégeként is emlegetik (a mozaikszó Mészáros Beatrix, Ágnes és Lőrinc gyerekei nevének kezdőbetűit takarja), a Budapest-Belgrád vasútvonal egyik legnagyobb alvállalkozója, amely az Átlátszó szerint 2015-ös alapítása óta több százmilliárd forint értékű közbeszerzést nyert el;
- West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. (Biatorbágy) és a Laterex Építő Zrt. (Budapest), mint közös résztvevők.
Érvénytelennek találták a kecskeméti Horváth Építőmester Építőipari Zrt. ajánlatát (az indoklás szerint többek között „nem igazolta megfelelően az alkalmassági feltételeknek való megfelelést”), valamint a kiskunhalasi Modinvest Kft. által benyújtott ajánlatot is.
Miután a közbeszerzési felhívásban közölték, hogy a bírálat végén a három legjobb ajánlattevőt választják ki és velük tárgyalnak, tőlük kérnek végső ajánlatot, ám ennél több, négy érvényes jelentkezés volt, így rangsorolásra volt szükség, hogy eldöntsék, melyik cég esik ki.
A döntő szempont a kollégium- és irodaépület kivitelezési referenciák száma volt: amelyik cég több ilyen munkát elvégzett korábban, az kerülhetett előrébb a ranglistán. A Market 19, a KÉSZ 12, a ZÁÉV-Fejér B.Á.L. páros pedig ugyancsak 12 ilyen referenciát tudott felmutatni – mivel a West Hungária Bau – Laterex csak 10-et, így ők nem „jutottak tovább”.
A három kiválasztott cégnek – Market, KÉSZ és ZÁÉV-Fejér B.Á.L. – az ajánlattételi határidő február 24., azaz jövő hét kedd.
Kérdés persze, mennyibe fog kerülni mindez az adófizetőknek, azaz mennyit fog adni az állam a három épület befejezésére.
Egy, az építőiparban járatos szakértő szerint elképzelhető, hogy akár 40-50 milliárd forintig is elszaladnak a költségek, ez a hosszú leállás alaposan megdrágítja a kivitelezést – de a pontos összeg hamarosan ki fog derülni.
„Az NJEA részére – a CAMPUS befejezése érdekében- a nyertes ajánlat szerinti mértékben ad a Kormány támogatást” – ezt válaszolta az alapítvány kuratóriumi elnöke. Tehát ebből az következik, hogy az állam százszázalékban fedezi a további költségeket.
Fotó: Hraskó István, KecsUP HírekSzemereyné Pataki Klaudia a február 12-ei közgyűlésen a lemondatására irányuló napirendi ponthoz fűzött tájékoztatójában kitért erre a témára is, azaz hogy az állam újra ad pénzt a kecskeméti egyetemi campusra.
Szerinte sok egyetem kap pénzt kollégium-fejlesztésre, „miért ne adhatna a Neumann János Egyetemnek is támogatást kollégium-fejlesztésre, miért ne kérhette volna meg a Neumann János Egyetemért Alapítvány is abból a 600 milliárd forintból, amit több egyetem kap?”
Itt meg kell jegyezni, hogy az NJEA azért kapott 2020-21-ben 144 milliárd forintot, hogy kulcsrakészen felépítse legalább a campust, de szó volt ugye a Tudásvárosról is – ebből az összegből vettek aztán Optima kötvényeket 127,5 milliárd forintért. Másrészt a polgármester szavai szerint is csak 80 százalékban van szó kollégium építéséről, mert még az adminisztrációs épületen is dolgozni kell.
A kuratórium elnöke egy érdekes kijelentéssel zárta levelét, ezt most részletesebben megvizsgáljuk.
„Korábban a CAMPUS építésére az Alapítvány nem kapott támogatást, tekintve, hogy annak nem volt tulajdonosa, a CAMPUS-t az Optima Zrt által tulajdonolt Wepmark Kft. építette, finanszírozta” – írta dr. Boross Ildikó.
Az Állami Számvevőszék jelentésében azt állapította meg, hogy „az Alapítvány megalakulása évében, majd a rá következő évben összesen 144,4 milliárd Ft pénzügyi vagyoni juttatásban részesült az Alapítótól infrastruktúra fejlesztés, az Egyetem fejlesztése és alapítványi célok megvalósítása érdekében”. Máshol pedig az szerepel, hogy a 100 milliárd forintos vagyonjuttatást az alapítvány bankszámláján írták jóvá. Tehát az egyértelmű, hogy a pénz az NJEA-hoz érkezett.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. (egyszerűbben: KEKVA-) törvény szerint „az alapítvány számára teljesített vagyoni juttatás – ideértve az annak felhasználása körében harmadik személy javára teljesített kifizetést, illetve juttatást is – nem minősül külön törvény szerinti támogatásnak”.
A törvény szerint tehát a 144 milliárd nem támogatás, hanem vagyoni juttatás. Csakhogy amikor az Alapítvány 2020-21-ben ezt megkapta, akkor még egyáltalán nem volt biztos, hogy a Wepmark fogja vinni a campus második ütemét.
- A Kecskeméti Duális Oktatás (KEDO) Zrt. -t 2015-ben a hat Pallas Athéné Alapítvány hozta létre.
- 2019 októberében nyitották meg a hallgatók előtt az oktatási épületet. A beruházást a KEDO Zrt. rendelte meg (ennek 2020 végéig a polgármester férje, Szemerey Szabolcs volt a vezérigazgatója).
- 2020 októberében az NJEA megvásárolta a KEDO Zrt.-t a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól (PADME).
- 2021 márciusában a KEDO Zrt. közbeszerzési eljárást írt ki a campus második ütemére,
- 2021 júliusában kiderült, hogy ez eredménytelen lett, mert mindhárom jelentkező érvénytelen ajánlatot nyújtott be.
- Ekkor mind az építési telkek, mind a tervek a KEDO tulajdonában voltak, és az épületeket a cég tulajdonosa, az egyetem használta volna. Így logikus lett volna, hogy egy új közbeszerzés kiírásával ők folytassák az építkezést. 2021 júliusában mégis abban kezdtek el gondolkodni az alapítványnál, hogy nem ők rendelik meg az építkezést, hanem „piaci finanszírozással” valósítják meg, és hogy a „felszabaduló” 22,5 milliárd forintot befektetik (a 100 milliárd forint ekkor még nem érkezett meg, hanem majd csak szeptemberben, de abból is kötvényt vásároltak).
- Mint azt a felügyelőbizottsági és kuratóriumi jegyzőkönyvek általunk megismert részletei alapján bemutattuk, 2021 nyarán beruházóként-ingatlanfejlesztőként már képben volt a GTC – a 22,5 milliárd forint értékű kötvényjegyzésről szóló döntéseknél már mindenképp. Bíró Attila felügyelőbizottsági elnök egy ülésen megjegyezte, ha a kuratórium úgy határoz, hogy nem ingatlant épít, hanem külsős céggel fejleszt és bérleti díjra költi a fejlesztésre adott forrást, akkor ki kellene írni egy tendert az ingatlanfejlesztés ügyében, és alátámasztani a döntést. A felügyelőbizottság kezdetben egyáltalán nem tette le a garast a GTC mellett.
- 2021 augusztusában a kuratórium úgy döntött, a KEDO Zrt. kezdje meg az egyeztetéseket az új piaci szereplővel történő megvalósítás előkészítése érdekében, és mérje fel az együttműködés lehetőségeit az Optima érdekeltségi körébe tartozó GTC-vel.
- 2021 októberében döntöttek a harmadik, 100 milliárd forintos Optima-kötvénycsomag jegyzéséről – de ekkor még mindig az alapítványé volt a KEDO és a campus is, a Wepmark még szóba sem került. Sőt, egy kuratóriumi előterjesztés már kész tényként kezelte, hogy a GTC lesz az újabb egyetemi épületeknél a beruházó.
- Később, 2022 elejére törés állt be az alapítvány és a GTC kapcsolatában, mert a cég sokszor késlekedett.
- Végül az építkezést a Wepmark Holdingnak szervezték ki.
A kuratórium elnökének magyarázata tehát – hogy a campus építésére az alapítvány nem kapott támogatást, „tekintve, hogy annak nem volt tulajdonosa” – nem fedi a valóságot: értelmezésünk szerint az NJEA a vagyoni juttatások érkezésekor igenis tulajdonosa volt a KEDO-nak (sőt egyedüli részvényeseként mindmáig az) és rajta keresztül a campusnak is, és 2021-ben még nem volt eldöntve, hogy az alapítvány vagy külsős ingatlanos cég fogja megvalósítani a második ütemet.
Szemereyné: „a felügyelőbizottságba egy pénzügyi végzettségű szakember kellene” – betekintettünk az NJEA jegyzőkönyveibe, 4. rész
Pár perc alatt megszavazta az 5 milliárd forintos kötvényjegyzést a felügyelőbizottság – betekintettünk az NJEA jegyzőkönyveibe, 3. rész
