Nagy Gábor Bálint szerint az MNB-ügyben bonyolult céghálók és átutalások vannak, amelyeket alaposan fel kell térképezni, csak ezt követően lehet megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény. Lapszemle.
Nagy Gábor Bálint szerint az MNB-ügyben bonyolult céghálók és átutalások vannak, amelyeket alaposan fel kell térképezni, csak ezt követően lehet megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény. Lapszemle.
Az MNB-botrány kapcsán zajló eljárás során „182 gigabyte-nyi adatot foglaltak le a hatóságok. Ezek nem videó- és képfájlok, hanem többségében PDF- és Word-dokumentumok mintegy 85 ezer fájlban” – nyilatkozta az Indexnek Nagy Gábor Bálint. A legfőbb ügyész szerint ezeket tüzetesen meg kell vizsgálni és elemezni. Az ügyben ugyanis bonyolult céghálók és átutalások vannak, amelyeket alaposan fel kell térképezni. „Csak ezt követően lehet megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény, illetve bizonyítani személyre lebontva a megalapozott gyanút„ – mondta.
A vizsgálat elhúzódásáról Nagy kifejtette, most úgy ítélik meg, hogy a Magyar Nemzeti Bankban zajló nyomozás elrendelése óta eltelt idő a hatalmas adatmennyiséggel még indokolható, az eljárást pedig folyamatosan figyelemmel kísérik.
„A büntetőeljárások elhúzódása nem specifikus magyar jelenség. Ha megnézzük a nemzetközi tapasztalatokat, azt láthatjuk, hogy a legtöbb nyugat-európai országban is problémákat okoz az időszerűség, ott sem az ügyek többségében, hanem egy-egy eljárásban” – közölte. Ráadásul a közvéleményt nem a tucatügyek érdeklik, amelyek viszonylag gyorsan, zökkenőmentesen befejeződnek, mint például egy élelmiszerbolti lopásnál, ahol van beltéri kamera, biztonsági szolgálat, azonnal rendelkezésre állnak a bizonyítékok, és kis túlzással napokon belül ítélet is születhet.
Az interjúban az MNB-ügy mellett szó esik még a Szőlő utcai büntetőügyről, valamint hogy mi az oka annak, hogy az ügyészség általában passzív magatartást tanúsít a nyilvánosság felé. A beszélgetést a forrásban megjelölt linken érheti el.
Forrás: Index
