A két Lakitelek – Azért küzdenek, hogy ne váljon lerobbant zártkerti övezetté Tőserdő (3. rész)

Tőserdőhöz minden kecskemétinek, térségi lakónak van kapcsolódása, érzelmi kötődése. Gyerekkori nyaralások, felejthetetlen strandolások, horgászkalandok, vagy épp a holtág felfedezése csónakba ülve mind-mind olyan élménydús kikapcsolódások, amelyeket Tőserdő adott nekünk, homokkal birkózó és két folyó között élő embereknek. Persze az ott élőknek és azoknak, akik ott üdülőházat vettek vagy építettek még inkább szívébe költözött ez a már nevében is varázslatos üdülőtelep.

Több részes cikksorozatunk során először az ott készített fotóinkkal igyekeztünk a jelenkori állapotokat érzékletesen bemutatni egy képriportban. Majd a problémák feltárása mellett visszapillantottunk Tőserdő fénykorába, és azt is tapasztalhattuk, hogy nem kell Felcsútig mennünk ahhoz, hogy Felcsútot lássuk, amikor Tőserdő lepusztultságát szembeállítottuk a Lezsák Sándor által közpénzmilliárdokból megvalósított Hungarikum Ligettel. Most pedig a hangsúlyt a jövőre helyezzük, és annak járunk utána, milyen fejlesztési elképzelések mentén éledhetne újjá az üdülőtelep. Legfontosabb kalauzunk továbbra is Palotás József, a Tőserdő üdülőtulajdonosok önszerveződő közösségének képviselője.

Vissza a természetbe

Eltelt több mint hat év azóta, hogy a Bács-Kiskun megyei közgyűlés összegyűjtötte a fejlesztési terveket, amelyekben célként határozták meg az üdülőterület csatornázását és az utak aszfaltozását, a hetvenes években épült termálstrand korszerűsítését, valamint téli-nyári üzemmódra történő átállítását. Melyhez azonban új kútra (ez mai árakon számolva több száz milliós, de talán már egymilliárdos beruházásigényt jelentene), új medencére és szállóra is szükség lenne – számolt be a nagy ívű tervekről még 2020-ban Madari Róbert polgármester az akkor még napilapként működő Petőfi Népének.

Egyelőre azonban az élménykapitalizmusnak nyoma sincs a Holt-Tisza partján, melynek néhányan örülnek, de azért az összkép szempontjából, az sem jó, ami ma van.

Ami van – az az egyébként nagyon színvonalas – természetismereti táborok, amikre korlátozódik a kirándulók figyelme. Ennek a szervezésében évek óta elévülhetetlen szerepet vállal a Tőserdő Lelke csapata: Lendvai Edit, Borda Balázs és Hegedűs Zoltán. Edit Lakiteleken lakik, és itt is nőtt fel. Ismeri a környék minden zegzugát, történetét és izgalmas helyeit. Ő egy színes, ezer szállal szövődő kapcsolat az emberek és a helyi természet között. Gombaszakellenőr, vajákos, kencekészítő, a gyógynövények ismerője és képzett túravezető.

Kérdésünkre Lendvai Edit elmondta, hogy a Tőserdő egyik legnagyobb kihívása ma a vízhiány. A természetes vízháztartás felborulása egyre erősebben érződik az erdő állapotán, miközben az invazív fajok is gyorsan terjednek, veszélyeztetve az őshonos növény- és állatvilágot. Mint fogalmazott, „a gyors változáshoz kell megtalálni az aktuális, korszerű innovációt”.

A Tőserdő leépülését ugyanakkor nem kizárólag természeti okokra vezeti vissza. Szerinte az egyik fordulópont az volt, amikor egyre többen kezdtek külföldön nyaralni, és ezzel párhuzamosan megszűntek a korábbi táncos szórakozóhelyek. A terület vonzerejének növeléséhez ezért olcsó, nagyobb csoportokat, akár egész osztályokat befogadni képes szálláshelyekre, rendszeres zenés-táncos programokra, valamint a helyi szolgáltatók, vendéglátók, programszervezők, az önkormányzat és a művelődési ház szorosabb együttműködésére lenne szükség.

A Tőserdő leépülését ugyanakkor nem kizárólag természeti okokra vezetik vissza a civilek - Falusi Norbert / KecsUP Hírek

Hogy ismét vonzó legyen a Tőserdő, ahhoz az kell, hogy: „használjuk: kirándulásokat, táborokat szervezünk ide, írunk és beszélünk róla, és szemetet szedünk”.

A Tőserdő számára ugyanakkor még ennél is többet jelent. „A Tőserdő, tágabban Lakitelek születésemtől életem helyszíne” – fogalmazott Edit, hozzátéve, hogy a családi és ifjúsági éveinek emlékei is ide kötik. A Tőserdő Lelke projektben pedig szeretné továbbadni mindazt az értéket, szeretetet és élményt, amit számára ez a hely jelent, ami „a kedvenc erdőm”.

Nem minden fér bele abból, amire még 2023-ban nyertek forrást

Ahogy minden évben, idén májusban is üdülőterületi fórumot szervezett a lakiteleki önkormányzat, amelyen Madari Róbert polgármester beszélt az elmúlt időszak eredményeiről és a települést érintő ügyekről. Madari papíron függetlenként vezeti a települést, de 2019 óta kétszer is Lezsák Sándor támogatásával nyerte el a polgármesteri széket.

Az eseményről részletesen az Lcafe számolt be, amely szerint a fórum egyik legfeszültebb pillanata akkor alakult ki, amikor szóba került Lezsák Sándor korábbi országgyűlési képviselő ígérete, miszerint mintegy húszmilliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezhet Lakitelekre. (Erről a magyarforum.info írt 2020 decemberében, Lezsák Sándorra hivatkozva. Eszerint a Duna–Tisza közi térségi turisztikai koncepció részeként készül el Lakitelek turisztikai koncepciója, amelynek keretében „20 milliárd forintot is meghaladó összegben” nyílhat lehetőség Tőserdő és a Tősfürdő komplex fejlesztésére.)

És többen azt is sérelmezték, hogy a választásokat követően, de még a Tisza-kormány megalakulása előtt a Hungarikum Liget ismét jelentős, mintegy ötmilliárd forintos támogatásban részesült, miközben ennek akár csak egy részéből is juthatott volna Lakiteleknek és Tőserdőnek.

Viszont Madari Róbert a válaszában hangsúlyozta: a Hungarikum Ligetet és Lakitelek önkormányzatát külön kell kezelni, mivel szerinte az előbbi egy, a falu szélén található „kisváros”, amely közvetlenül nem tartozik az üdülőterületi fórum témái közé.

Lakitelek Hungarikum Liget - KecsUP Hírek

– Minden hátrányával és előnyével együtt – mondta egy lakiteleki lakos a KecsUP Híreknek, aki hozzátette, hogy a népfőiskola e mellett több száz embernek ad munkahelyet. Többek, akik nem akartak a kecskeméti gyárakban dolgozni, itt sokkal kreatívabb és emberibb munkát találtak maguknak, mint például a lovardában, a zöldségtermesztésben, vagy a különféle tábori események megszervezésében.

A kedélyek azonban sem ettől, sem a fórumon elmondottaktól nem csendesedtek le. Azóta is számos kritika jelent meg a különböző online fórumokon arról, hogy miért nem történik semmi a – nyáron ki sem nyitott – strandon.





Miről van szó a cikk további részében?

• Tősfürdő ezekben a napokban elinduló, uniós forrásokból és igen jelentős települési önrészből megvalósuló fejlesztéséről,
• további, ezen felül szükséges fejlesztési igényekről,
• teljesen leromlott állagú, magukra hagyott állami üdülőkről,
• Palotás József és a Tőserdő üdülőtulajdonosok önszerveződő közösségének nagyívű fejlesztési koncepciójáról, a Tőserdő és a Hungarikum Liget lehetséges együttműködéséről.