Hatékonyabb fellépést rendeltek el a kecskeméti közbiztonság javítása érdekében

Homoki Tamás alpolgármester csütörtöki bejelentése szerint a Kecskeméti Közbiztonsági Fórum egy intézkedéscsomagot fogadott el, amelynek egyik legfontosabb eleme a város utcáin jelen lévő drog- és alkoholfogyasztás, az agresszivitás mértékének, valamint - ahogy fogalmazott - a lumpenek számának a visszaszorítása lesz.

Csütörtökön összeült a Kecskeméti Közbiztonsági Fórum, a résztvevők elsősorban a város közvéleményében felvetődött legfontosabb problémákkal foglalkoztak. Nevezetesen a hajléktalanoknak tulajdonított agresszív vagy jogellenes magatartások elszaporodásával - közölte Homoki Tamás a szervezet munkamegbeszélését követő sajtótájékoztatón. Az alpolgármester ezen a ponton megjegyezte: bár az agresszivitást a közvélemény a hajléktalanoknak tulajdonítja, itt nem feltétlenül azokra kell gondolni, akik valóban fedél nélkül élnek.

A probléma jelenléte ugyanis leginkább azoknak az embereknek tulajdonítható, akik többek között kihívó, agresszív és közösségellenes magatartást tanúsítanak. „A probléma viszont nem kifejezetten Kecskemét specifikus, az ilyen csoportok jelenléte más településeken, de főleg a nagyvárosokban, növekvő tendenciát mutat“ - jelentette ki Homoki Tamás, aki ugyan pontos statisztikát nem tudott mondani arról, hogy az agresszorok létszáma mekkora, ugyanakkor szerinte az néhány tíz fős létszámot jelenthet Kecskemét esetében.

A Fórum viszont a munkamegbeszélését követően határozott álláspontot képvisel: a többségi társadalom jogai éppen olyan fontosak, mint az agresszoroké, ezért egy több pontból álló intézkedéscsomagot fogadtak el. Ennek a legfontosabb elemei a következők:

• Gócpontkutatás: a fórum tagjai felkutatják azokat a helyszíneket, ahol a probléma jelen van, majd megvizsgálják, hogy ott a szociális ellátástól távol maradó személyek sorolhatók-e az agresszorok csoportjába, és hogy ők pontosan milyen jellegű problémát okoznak és hogyan lehet fellépni ellenük;
• Problémás személyek kiemelése: a kecskeméti és a városba érkező más polgároknak nem kell eltűrniük azt, hogy garázdákkal találkoznak. Akiknek ráadásul egy része drogfogyasztó és a legvacakabb minőségű szert használja, „ezáltal a legrosszabb emberi állapotokat idézik elő magukban, azaz zombivá válnak“. Őket, valamint a hasonló helyzetben lévő közterületi alkoholfogyasztókat is ki kell szűrni.

Homoki Tamás ezután arról beszélt, hogy a fórum tagjai megegyeztek abban is, hogy határozott rendészeti fellépést szeretnének elérni, mert a jogsértő magatartás nem eltűrhető Kecskemét utcáin. Hozzátette, ez természetesen nem a polgárok indokolatlan vegzálását fogja jelenteni, és aki szeretne majd élni vele, annak az ellátórendszer szolgáltatásait is biztosítani fogják. „Hiszen a fórum tagjai a fennálló problémát elsősorban nem büntetőjogi feladatnak látják, sokkal inkább társadalmi, szociális, egészségügyi rendszeren belüli problémának“ - jegyezte meg.

Ezt követően az alpolgármester a lakosságnak is üzent. Szerinte a fennálló probléma rendezésének nem az a megoldása, hogy az érintettek a megfelelő szervek értesítése helyett a Facebookon kezdenek elégedetlenkedni, hiszen a közösség részének lenni nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is jelent. Azaz azokat a jogsértő magatartásokat, amelyek már elviselhetetlenek, azokat be kell jelenteni a rendőrség vagy a városrendészet felé, hiszen ők csak akkor tudnak intézkedni, ha értesítést kapnak.

Ezen a ponton az alpolgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy nem felel meg a valóságnak az az álhír, hogy egyszerűen nem lehet az utcán rendőrt és városrendészt látni - viszont nem tudnak mindenhol jelen lenni. „Az a félelem persze lehet visszatartó erő a bejelentéstől, hogy adott esetben felhívja a 112-t, majd ott ül hosszú percekig a telefonnál, de nem tud senkivel érdemben beszélni. De nem ilyen a helyzet, a bejelentők minden esetben belátható időn belül tudnak élő rendőrrel vagy városrendésszel beszélni“ - fűzte hozzá.

Homoki Tamás ezután kitért a kéregetésre, illetve a koldusturizmusra is. Előbbivel kapcsolatban kijelentette, ugyan „Kecskemét egy adakozó város, ahol bármelyik kéregetőknek és lumpeneknek pénzt adunk, de ezt azonnal el kell felejteni“. Mert ezzel nem teszünk jót az adott személlyel, az általunk adott pénz ugyanis - szociológiai kutatások szerint - nem jó célra fog elmenni. Mint ahogyan azzal is érdemes tisztában lenni, ami a kéregetők igazoltatásai során derült ki: a városban jelen lévő koldusok egy jelentős része nem kecskeméti, csupán a koldusturizmus résztvevője. „Azaz oda megy, ahol jól él a kéregetésből, ahol megkapja azt, ami számára elérhető“ - magyarázta Homoki Tamás, hozzátéve: a rendelkezésre álló adatok szerint csak Kecskeméten a kéregetők

A koldusturizmus így manapság egyfajta iparággá vált, hiszen ezzel a fajta tevékenységgel a magyar átlagbérhez képest is egy szabad szemmel jól látható összeget lehet összeszedni.

Ismétlés a tudás anyja?

A sajtótájékoztató végén Homoki Tamás a KecsUP Hírek több kérdésére is válaszolt. Ezek egyike volt, hogy a város illetékes döntéshozói már létrehoztak egy hasonló programot, aminek az alapját ugyanezek a problémák adták. Erre reagálva Homoki Tamás leszögezte:

„A korábbi akciócsoport az agresszív kéregetés elleni fellépés érdekében szerveződött, a probléma pedig azóta visszaszorult. Jelen esetben nem skatulyáznám be a fórum által elfogadott intézkedéscsomagot arra, hogy bármilyen akciócsoport alakuljon, egyszerűen arról van szó, hogy van egy jogszabályi környezet, aminek a betartását és betartatását a hatóságok nyomatékosabban fogják végigvinni egy előzetesen meghatározott cél érdekében.“

Emellett rákérdeztünk arra is, hogy a drogfogyasztás szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró Szegedi úti felüljáró mellett kiserdő és a Homokbánya is a részeit képezik-e a Fórum mostani fellépésnek. Erre az alpolgármester közölte: „igen, hiszen a nyilvános drogfogyasztás általában nem a város központjában a padon történik“. Ezután elmondta, az ilyen cselekmények sokkal inkább bújtatott körülmények között történnek, aminek megvannak a maga helyszínei. Ezeket azonban a bűnüldözési szervek ismerik, de a Kecskeméti Városüzemeltetési Kft.-t is felkérték, hogy a várost járva igazolják a hatóság által összeállított helységlista pontjait, illetve kutassanak fel újakat.

Az egyik ilyen problémás övezetben nemrég egy riportfilmet is forgattunk, mely itt tekinthető meg:

Aláírásgyűjtésbe fogtak a kecskeméti civilek

Mint arról korábban beszámoltunk (és amire vélhetően Homoki Tamás is utalt közvélemény címszó alatt), a város közbiztonságának javításáért kezdtek aláírás gyűjtésbe civilek Kecskeméten. Ahogyan az ugyanis a Szabadi Attila nevéhez fűződő petícióban áll, „a kecskeméti utcákon, parkokban és játszótereken eluralkodott az antiszociális viselkedés, a nyílt droghasználat, a kosz és a garázdaság“. E szerint a gyermekek nem tudnak biztonságban játszani a játszótereken, a nők és az idősek pedig már sötétedés után félnek az utcára menni. ​A hatóságok autóikból nem látják a valós problémákat, a gyalogos járőrözés hiánya miatt pedig senki nem lép fel a szabályszegőkkel szemben. A kedden reggel közzétett, Szemereyné Pataki Klaudiának szánt online ívet cikkünk megjelenéséig 986-an írták alá.