Hosszú-hosszú évek mulasztása rendeződhet, hiszen a számtalan ígérgetés után végre nemcsak az aszfalton, hanem jogrendszerünkben is helyet foglalhatnak az elektromos rollerek, miután egy rájuk vonatkozó szabályozás kialakításán dolgozik a kormány. Természetesen nem könnyű a jogalkotói folyamatokkal lekövetni a technológiai változásokat, de amikor egy közlekedési eszköz ennyire a mindennapunk részévé válik, egészen szembeszökő a szabályozásukkal kapcsolatos eddigi bénultság, az egymásnak is ellentmondó jogi értelmezések, a településenként is eltérő kísérletek a megfelelő magatartási szabályok kialakítására.
De ahogy a puding ízletessége a szánkban, az új szabályozás életszerűsége az utcákon dől majd el (amint erre egy olvasónk is rámutatott írásában, kitérve többek között a megfelelő infrastruktúra hiányára, vagy a rollerek bekategorizálásának nehézségére is). Emellett bár a fő sarokpontok megvannak, azokat jogszöveggé formálni és a már meglévő jogi környezetbe illeszteni is kihívás, hiszen nem csupán a KRESZ-t, hanem más vonatkozó minisztériumi rendeleteket, az ún. KöHÉM-joganyag előírásait is bővíteni, átszabni szükséges (ezekben jelenleg hiába is keresünk rá a „roller” kifejezésre, nulla találatot kapunk).
Még az is lehet, hogy éppen ez a kettős feladat okozta a rollerszabályozás elhúzódó vajúdását, merthogy egyáltalán nem példa nélküli, hogy az itthoni jogalkotás vakarja a fejét, és közben elmegy mellette a világ:
- Több mint két évtizeddel ezelőtt az akkor terjedőben lévő mopedautókkal nem tudott mit kezdeni, és mire valahogyan sikerült a kérdést felfejtenie, a mopedautók le is tűntek a színről, már senki sem használta őket.
- De érdemérmet éppenséggel az sem érdemelne, hogy csupán 2012-ben (sőt tulajdonképpen 2014-ben) sikerült jogi értelemben is elfogadottá, szabályossá tennünk az akkor már két évtizede használt, leginkább elterjedt LED-es, elemmel működő villogókat a kerékpárjainkon. (Természetesen nem büntette a rendőr, ha ezzel szereltük fel a bringát, ám sokat elmond a jogalkotás lomhaságáról, hogy egy ilyen hétköznapi kérdésben ilyen lassan sikerült a joganyagot aktualizálni).
Fotó: KecsUP Hírek
Pintér mindenkit jégre vitt, Lázár csak ígérgetett
Az elektromos rollerek használatának jogszabályi tisztázatlansága még olyan rutinos politikusokat is jégre vitt, mint Pintér Sándor. Pontosabban belügyminiszterként ő próbálta meg jégre vinni a rollertulajdonosokat, amikor kijelentette, hogy „az elektromos roller segédmotoros kerékpárnak számít”. Csakhogy a nyilvánosságban azonnal széleskörűen terjedni kezdő állításnak egyáltalán nem volt jogszabályi megalapozottsága, háttere:
„Pintér Sándor írásbeli válaszából számomra az derül ki, hogy az elektromos eszközöknek a segédmotorok alá besorolása nem több puszta jogértelmezésnél. Ez lehet alapja például egy jogszabály módosításnak, esetleg érdemi vita tárgyát is képezheti a jogalkotási folyamat során, de semmiképp sem minősül általános jelleggel jogforrásnak”
- foglalt állást a téma kapcsán egy szakértő.
Nem bizonyult igazán sikeresnek a 2024 nyarától élő, kötelező biztosítást előíró törvénymódosítás sem. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége idén tavasszal arra hívta fel a figyelmet, hogy
„becslésük szerint az e-rollereknek akár 70-80 százaléka sincs biztosítva”.
A törvényi kötelezettségnek történő megfelelés ilyen rossz arányáért, a lezserebben vett hozzáállásért szerintük részben a rollerek rendszámnélkülisége okolható. Ami persze kétségbevonhatatlan tény, de emellett ott van az a jogbizonytalanság is, hogy az említett KRESZ/KöHÉM rendeletcsomag még a roller fogalmát sem ismeri, nem definiálja, így egy esetleges büntetést is könnyedén meg lehet támadni peres eljárásban.
Fotó: KecsUP Hírek
Ehhez a vesszőfutáshoz csatlakozott végül Lázár János, korábbi építési és közlekedési miniszter, aki tulajdonképpen azzal írta be magát az új KRESZ megalkotásának történetébe, hogy – kis túlzással – nem csinált semmit. Időről időre bejelentette, hogy jön, már készítik, hamarosan következik, ám évekig nem jelentkezett kézzelfogható eredménnyel. Amikor végül – a 2026-os választások előtt három hónappal – előállt vele, abban sem volt sok köszönet, a tervezetet „szétszedték”, minden vonatkozásában kritizálták a közlekedésszakmai szereplők, még azok a szakértők is, akik korábban bekapcsolódtak a kidolgozásába.
A szabályozási káoszt pedig a településszintű kezdeményezések tették teljessé, amikor a rollerek és a különféle mikromobilitási eszközök közterületi használatát illetően helyi rendeletek megalkotásába kezdtek. Ezek a beavatkozások természetesen nem egységesek, és az országos szintű jogi keretek hiányában bíróságon szintén jó eséllyel támadhatók.
Fotó: KecsUP Hírek
A most létrehozandó keretrendszer főszabályai
Az egyértelmű szabályozás kialakításának ekkora megkésettsége azért is különösen kirívó rendellenesség, mert a társadalom felől folyamatos, és több területre is kiterjedő elvárás fogalmazódott meg a jogalkotók felé a döntések meghozatalára. Miközben a mikromobilitási eszközök elterjedése kétségbevonhatatlanul támogatható és támogatandó cél – hiszen a túlzsúfolt városainkban nyújtanak fenntartható alternatívát a környezetszennyező, sok helyet foglaló, egészségkárosító és állandó figyelmet megkövetelő autós közlekedés kiváltására –, számos probléma is jelentkezik a használatuk révén. Hol közlekedhetünk, hogyan közlekedhetünk velük, hol tárolhatjuk őket, no és persze a legtöbbet emlegetett, és valóban legfontosabb kérdés, hogy a balesetek elkerülésére, a rollerezők saját, illetve a többi közlekedő testi épségének megóvásáért milyen szabályokat kell betartanunk (védőfelszerelések, kötelező tartozékok, sebességhatárok, stb.)?
Annak érdekében, hogy a jogalkotás körmére égő problémahalmazra minél gyorsabban megoldás szülessen, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter még a nyáron társadalmi párbeszédet kezdeményezett és bejelentette, hogy KRESZ átfogó megújítása előtt, külön foglalkozna a rollerek használatának megregulázásával a kabinet, illetve a minisztériuma. Október közepére aztán meg is érkezett a szakemberek bevonásával és a más országok szabályozásának áttekintése révén kikristályosodott elképzelésük, így a november 5-én lezárult társadalmi egyeztetésen az alábbi főszabályokról lehetett véleményt alkotni:
- a KRESZ külön kezeli majd a kis- és nagy teljesítményű rollereket;
- a legfeljebb 25 km/h-s sebességre képes rollerek használata 14 éves kortól lesz engedélyezett, a használatuk során 18 éves korig kötelező lesz a fejvédő használata;
- a 25 km/h-nál gyorsabb, legfeljebb 40 km/h-s maximális sebességű eszközöket csak 16 éven felül, legalább AM kategóriás jogosítvánnyal lehet majd használni;
- a járdahasználat a nagy teljesítményű eszközökkel minden esetben tilos lesz, de a kis teljesítményű rollerekkel is csak akkor lesz megengedett, ha semmilyen más alternatíva, például kerékpárút nem áll rendelkezésre;
- a motoros rollert külön járműkategóriaként kezelik majd, és általánosan vonatkozni fog mindegyikre, hogy alkoholos befolyásoltság alatt tilos lesz használni ezeket az eszközöket, illetve tilos lesz második személyt szállítani rajtuk;
- a bérelhető rollereknél 20 km/h határnál lesz maximalizálva a végsebesség, és használatuk közben nem lesz kötelező a fejvédő.
Ha akarom, vemhes, ha nem akarom, nem vemhes… ugyanakkor részegen rollerezni bűncselekménynek minősül
Hogy legalább idáig is eljuthassunk, a háttérben kormányzati ciklusoktól függetlenül szakmai munkát végző hivatali munkatársak néhány hónappal ezelőtt elkészítettek egy ún. infojegyzetet – ezek a parlamenti honlapra felkerülő útmutatók, amelyek egyes törvényjavaslatok által szabályozott területekről, illetve aktuális közpolitikai témákban biztosítanak tömör, objektív, kiegyensúlyozott és releváns információkat – az e-rollerek szabályozásának legfontosabb tudnivalóiról.
