Az emberi életet helyben is védeni kell – mérleget vontak Kecskemét környezetvédelméről

0
Mit tartunk veszélyesebbnek a műanyaghulladékot, vagy a légszennyezést? Vagy mindkettő egyformán problémás?
Hirdetés

Kecskemét egyik több évre vonatkozó stratégiai dokumentuma a környezetvédelmi terv, ami az emberi egészség védelmére, valamint a természeti erőforrások (víz, levegő, föld stb.) megőrzésére dolgoz ki akciótervet. Így például: a városi levegőminőség javítására, a parlagfű-mentesítésre, a jobb kerékpáros közlekedésre (tárolók, kerékpárutak stb.), faültetésre, szelektív hulladékgyűjtésre, a megújuló energiák népszerűsítésére, csakhogy a legfontosabb területeket említsük meg.

Sokan egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás kecskemétiekre gyakorolt kedvezőtlen hatásaival foglalkozni kell: a szélsőséges időjárási helyzetekből fakadó aszállyal, illetve belvízzel, az Alföld elsivatagosodásával, az extrém forró hőmérsékleti eseményekkel, mint a hőhullámokból fakadó egészségügyi kockázatokkal.

Csak töredéke valósult meg az emberi egészséget is védő tervekből

A környezetvédelmi dokumentum öt évre készül. A 2014-es lejárt, a 2024-ig szóló most készül. Az, hogy mi valósult meg és mi nem az elmúlt 5 évben, azt az illetékes szakbizottság a februári ülésén tekintette át.

Hirdetés

Összesen 85 konkrét intézkedés volt betervezve 2014–19 között, aminek csak töredéke (16 elem) valósult meg – derül ki az írásos beszámolóból. Az intézkedések egy csoportja „részben megvalósult” vagy „folyamatban” van, egy másik csoportja pedig öt év után is „előkészítés” és „tervezés” alatt áll.

Három konkrét intézkedés, ami kiemelten fontos lenne, de még várnunk kell rá

A stratégiai dokumentum világosan kijelölte azokat a feladatokat, hogy mit kellett volna tenni, amikor korunk legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémájával állunk szemben. A Környezetvédelmi Program Cselekvési Tervében 85 intézkedést tűztek célul. Most nézzünk meg három konkrét elemet, ami részben, vagy egyáltalán nem valósult meg, de nagyon sok kecskemétit érint.

Egészségtelen a kecskeméti levegő

2020. február 18-án Kecskemét összesített szmog-index: 53.4, ami kedvezőtlen minősítésű.

Kecskeméten nagyon sokszor tapasztalhatjuk, hogy egészségtelen és kedvezőtlen a levegőminőség. Ezért is kiemelten fontos lenne a folyamatos és pontos monitoring rendszer, illetve egy második folyamatos mérőállomás elhelyezése. Ez a mérőállomás végül nem létesült meg és „jelenleg nem is ismert, hogy mikor fog megvalósulni.” – olvasható a dokumentum megjegyzés rovatában.

Elhanyagolt kerékpárosok

A város egyik, hanem a legnagyobb problémája a fenntarthatatlan és rossz közlekedés. A folyamatosan növekvő autóforgalom túlterheli a belvárost, elégtelen a parkolórendszer, a közösségi közlekedés minden próbálkozás ellenére nem jelent érdemi alternatívát az utazók körében, és a kerékpáros közlekedés épp hogy csak elégséges minősítésű a kerékpárosok szerint.

A fenntartható városi közlekedés ösztönzése érdekében „A kerékpárok megfelelő tárolási módjának megteremtése” a beszámoló szerint „részben megvalósult”. A megjegyzés rovatban ez olvasható: „A kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése mellett nagyon fontos az őrzött, illetve védett kerékpártárolási lehetőségek bővítése.”

A dokumentumból sajnos az nem derül ki, hogy hány darab kerékpár tárolására kellett volna a városnak tárolót kialakítani; ezen belül hány fedett és hány zárhatót (pl. tanyavilág buszmegállóinál, iskoláknál).  A beszámolóból az sem olvasható ki, hogy hány darab kerékpártámasz épült meg (pedig ez jól kommunikálható lenne), és az sem, hogy ez hány százaléka a kívánatos mennyiségnek. Érdemes lett volna feltüntetni azt is, hogy az eddigi beruházások mennyibe kerültek.

(A kecskeméti városi kerékpáros közlekedésről itt arról írtunk, hogy a fenntarthatónak hívott közlekedésfejlesztés címén miként folynak el euró milliók az autós problémák kezelésére és itt kipróbáltuk a kecskeméti „kerékpárosbarát fejlesztést” a gyakorlatban.)

Továbbra is rengeteg az illegális hulladék

A hulladékgyűjtő udvarok számának növelése nem valósult meg, pedig a szelektív hulladékgyűjtés elősegítése érdekében 2014-ben még fontosnak ítélték. A fejlesztés elmaradását ezzel indokolják: „A város területén 2 db hulladékgyűjtő udvar üzemel (Felső csalános, Halasi út). A számuk nem került növelésre és várhatóan a későbbiekben sem indokolt a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése és házhoz menő lomtalanítás bevezetése miatt.”

Megkérdeztük Kohajda László külsős szakbizottsági tagot, aki elmondta, hogy:

„A meglévő két hulladékudvaron kívül még legalább két hulladékudvarra lenne szükség Kecskeméten. Vegyünk egy konkrét példát. A környezettudatos polgár a bontásból származó palát, ami veszélyes hulladék az azbeszt tartalma miatt, nem tudja a városi hulladékudvarban (akár díj ellenében) jelenleg elhelyezni. Tudomásom szerint egyetlen vállalkozás veszi át Kecskeméten a palát, de ennek az árát sokan nem tudják megfizetni. Ennek is köszönhető a horribilis méretű illegális hulladéklerakók kialakulása városunkban.”

A város egyik ilyen szemetes területe épp az 541-es út mellett fekszik, ahol több száz négyzetméteren hányták rakásra a kocsigumit, a hűtőt, az építési törmeléket, a háztartási hulladékot. Az elmúlt években az illegális hulladéklerakást a térfigyelő kamerarendszer hálózat bővítésével igyekeztek visszafogni.

Illegális szemetelőket buktattak le a térfigyelő kamerák. Fotó: baon.hu

Ég a házunk

Kiválóan fejezi ki a lényeget egy fiatal környezetvédelmi aktivista könyvének a gondolata, ami így foglalható össze: ég a házunk, közben mi ülünk az asztalnál és veszekszünk. Egyesek szerint nem is ég. Mások szerint nem teljesen biztos, ezért várjunk, amíg több bizonyítékunk lesz. Néhányan azt mondják, igenis ég, azonnal tennünk kell valamit.

Vannak ügyek, amelyek csak akkor lesznek köztudottak, ha mi megírjuk ezeket.
Kérjük, támogassa munkánkat! A szabad sajtót.


1000 Ft5000 Ft10000 Ft


500 Ft1000 Ft3000 Ft