Kirakat eseményen adták át a kormány bértámogatásáról szóló okleveleket

Mivel meghívókat mostanában nem kapunk, nem lehettünk ott azon a kecskeméti eseményen sem, amelyen a kormány munkahelyvédelmi bértámogatásáról számolt be Palkovics László miniszter. Ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium honlapjára felkerülő MTI beszámolóra és más sajtók beszámolóira hagyatkozhattunk csak. Természetesen nem pont azt hozzuk le, mint a kecskeméti sajtó úgy általában. Hiszen a KecsUP azzal a szándékkal jött létre, hogy a híreknek megmutassa egy másik oldalát is. Olyan információkat is megírunk, amelyek máshol nem jelennek meg.

Előzmény: A koronavírus-járvány miatti intézkedések hatására vállalkozók, cégek kerültek nehéz helyzetbe. Korlátozták az üzletek nyitva tartását, sok egyéni vállalkozó le is állt egy időre. Naponta jöttek hírek arról, hogy dolgozókat küldenek el vagy fizetés nélküli szabadságra, vagy végleg. Nem sok idő kellett ahhoz, hogy nyilvánossá váljanak egyéni sorsok kereset nélkül maradó családokról, kényszerből más pályára kerülő munkásokról. A munkanélküliek száma megugrott. A KecsUP mentőöv akciójával segített néhány olyan vállalkozónak, aki elvesztette megrendeléseit, vevőit. A kormány is lépett. Munkahelyvédelmi bértámogatási akciót indított. A kecskeméti Városi Alapkezelő pedig hasonló akcióban, helyi cégeknek kínált fel kölcsönt. Több hét óta próbáljuk megtudni az önkormányzati cégtől, hogy mennyire sikeres ez a program, de választ nem kaptunk.

A kormány most bejelentette (Kecskeméten a Neumann János Egyetemen) a saját eredményeit: 9500 vállalat vette igénybe a munkahelyvédelmi bértámogatást, ami 125 ezer munkavállalónak jelent többletbért – számolt be a Kecskeméthez és az egyetemhez szálakkal kötődő Palkovics László. A minisztériumi honlapra felkerült MTI anyag szerint Bács-Kiskun megyében 534 céget és 6560 munkahelyet sikerült megmenteni.

Közülük választottak ki öt megyei céget, amelynek egy kirakat eseményen adták át képletesen a támogatást. A módszertan végtelenül egyszerű volt. Kilépett az egyik választókerület kormánypárti képviselője, mellé kilépett egy a körzetben működő cég tulajdonosa, vezetője, képviselője, és vakuvillanások közepette átvette a politikustól képletesen a kormány által megítélt támogatást.

Így lépett a közönség elé a Gaál József – Zombor Gábor páros is. Előbbi most nem Kecskemét alpolgármestereként, nem a megyei iparkamara elnökeként, és nem is a KEDO Zrt. igazgatósági tagjaként szerepelt. Arról a KEDO-ról van szó, amely az egyetemi campus épületének beruházója, és amelynek Szemerey Szabolcs, a polgármester férje a vezérigazgatója. De ha már ezeknél a neveknél tartunk: van egy Hirös Kulcs Kft. nevű cég, amelynek a Gaál József által elnökölt megyei iparkamara a tulajdonosa és Szemerey Szabolcs az ügyvezetője. Van amúgy egy másik cége is a megyei iparkamarának (az egyetemmel és a kecskeméti önkormányzattal közösen), az AIPA Kft. Ennek korábban Szemereyné Pataki Klaudia és Palkovics László is volt az ügyvezetője. Az Opten adatai szerint Zombor Gábor most is felügyelőbizottsági tag itt.

Szóval Gaál József tegnap mint a Szimikron Kft. tulajdonosa tűnt fel, és vette át Zombor Gábortól (2. választókerület) a kormányzati támogatásról szóló oklevelet.

Salacz László az 1. választókerület képviselője a lajosmizsei Tanya Csárda Kft.-nek adta át a támogatásról szóló papírt.

Font Sándor a 3. választókerület képviselője a soltvadkerti Autócent Kft.-nek adott át oklevelet.

Lezsák Sándor a 4. választókerület képviselője a petőfiszállási Gazda-Tej Szövetkezet elnökének gratulált.

Bányai Gábor az 5. választókerület képviselőjeként a mélykúti Hunent Zrt. képviselőjével fogott kezet.

Egyedül a 6. választókerület és Zsigó Róbert képviselő nem képviseltette magát a „színpadon” a beszámolók szerint.

Az eseményen Szemereyné Pataki Klaudia polgármester is felszólalt.

A munkahelyvédelmi bértámogatási programról ezt írja a kormanyhivatal.hu oldal:

„A munkahelyvédelmi bértámogatási programban az állam a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére átvállalja a munkavállalók kieső jövedelmének egy részét. A támogatási időszak három hónap lehet, a munkáltatónak vállalnia kell, hogy a kérelem beadásától számítva megőrzi, a folyósítást követően pedig legalább egy hónapig fenntartja dolgozói létszámát. A programban azok a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott munkavállalók vehetnek részt, akik a veszélyhelyzet kihirdetése és a kérelem benyújtása közötti időszak alatt megszakítás nélkül foglalkoztatásban álltak a munkáltatónál, akár „home office” keretében is.

A munkaidő csökkentésének mértéke legalább 30 százalék, de legfeljebb 50 százalék lehet, ugyanakkor a munkaidő átlagosan napi négy óránál nem csökkenhet kevesebbre. A támogatásnál a munkavállaló havi nettó távolléti díját kell figyelembe venni, az állami támogatás pedig a kieső munkaidőre a munkaidő-csökkentés arányában számolt bér 70 százaléka lehet.”