Megszületett az a megegyezés, amelynek értelmében a fejlett gazdaságokat tömörítő OECD 130 országa egységesen, 15 százalékban rögzítené a társasági adót. Hogy ez jó-e vagy sem, arról sok vita folyt, mindenesetre a fő cél, hogy a multinacionális nagyvállalatok ott fizessenek adót, ahol működnek és profitot termelnek – függetlenül attól, hogy az adott országban rendelkeznek-e fizikai jelenléttel.
Egyik ilyen ekletáns példa pont a Facebook, aminek az európai központja Írországban székel, ezért hiába érhető el az öreg kontinens összes országában, így jelenleg adót a szigetországban fizet.
A részletek még nem teljesen, azokat idén októberre érnék el, amivel megvalósítható lenne a tervek szerint az is, hogy 2023-ban már működjön a rendszer.
Nem mindenki örül a globális minimumadónak. Miért?
A kezdeményező amerikai kormány péznügyminisztere, Janet Yellen a megegyezés után úgy fogalmazott:
„Történelmet írtunk a gazdasági diplomácia terén.”
A tárgyalásokon összesen 139 ország vett részt, tehát mindössze kilencen voltak, akik elutasították a globális minimumadót. Ebbe a körbe a számos amerikai techóriás európai központjának számító Írország, Észtország és a jelenleg 9 százalékos társasági adóval rendelkező Magyarország is beletartozik. Ugyancsak nem csatlakozott Afrika legnépesebb állama, Nigéria, de Kenya, Peru és Srí Lanka sem.
Magyarország az elsők között szólalt fel amúgy a tervek ellen, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazaott, hogy:
„a magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne.”
Rossz hír ugyanakkor az ellenállóknak, hogy a korábban kétségeinek hangot adó Kína és India is beadta a derekát, írja beszámolójában a hvg.hu.
Orbán gazdaságpolitikájának kulcseleme a multiknak adott bőkezű adókedvezmény
Az adózás területén az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adókulcs, 9%, de mint azt gazdasági újságírók kiszámolták, a bőkezű kedvezményekkel javított, valóságos adókulcs ennél is alacsonyabb, 7,2%. Sőt a 30 legnagyobb multinacionális vállalatot – döntő többségükben német járműgyártókat – terhelő effektív kulcs 3,6% – írtuk egy korábbi cikkünkben.
A V4 országok sorrendje: Szlovákia 22%, Csehország 19%, Lengyelország 19%,
Magyarország 9%.
Orbán ugyan szereti retorikájában úgy feltüntetni magát, mint, aki a multikkal szemben az utolsó szabadságharcos. Úgy tűnik, hogy a multiellenes retorika csak szóban létezik a Fidesznél. Az egykulcsos, 9 százalékos társasági adójával Magyarország pedig akár adóparadicsom is lehet Orbán Viktor rendszeréből.
