Az ország legnagyobb területű megyéjéből, Bács-Kiskun megyéből a választók 2018-ban hat országgyűlési képviselőt küldtek a törvényhozásba. Mind a hatan a Fidesz frakcióban ülnek. Voltak, akik egyszer sem intéztek beszédet 2021-ben a képviselőtársaikhoz. Pedig lett volna miről beszélni. És volt olyan, aki csaknem három órán át beszélt.
A kecskeméti Zombor Gábor, illetve Lezsák Sándor egyszer sem szólaltak fel, a bajai Zsigó Róbert 45 alkalommal beszélt az Országház üléstermében az elmúlt évben. A saját körzettel rendelkező egyéni képviselők teljesítményének egyik fontos fokmérője a parlamenti munka: hány önálló indítványt nyújt be és ezt eltudja-e fogadtatni, milyen intenzitással vesz részt a vitákban, és milyen ügyekben képviseli és lobbizik a körzetben élőkért.
2021 abszolút rekorder felszólalói nem Bács megyeiek. A legtöbb alkalommal a KDNP-s Rétvári Bence szólalt fel, 237 alkalommal, több mint 12 órát beszélt. Őt követi második helyen dr. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője, aki 153 alkalommal kért szót és 11 óra 34 percet beszélt.
Zombor Gábornak nem volt mondanivalója 2021-ben
Kecskemét és térségét két fideszes politikus is képviseli, legalábbis, amikor gombot kell nyomni. Dr. Zombor Gábor öreg motoros a Parlamentben, 2006 óta képviselő, 2014-ig Kecskemét polgármestere is volt, de akkor az összeférhetetlenségi szabályok miatt választania kellett. Az országgyűlési széket választotta.
Zombor 2018-tól a Népjóléti szakbizottság alelnöke, aki a világjárvány ellenére, 2021-ben egyszer sem szólalt fel az Országházban és egyetlen indítványt sem nyújtott be
– derül ki a Parlament nyilvános adatbázisából.
A fideszes politikus előtte sem volt túl aktív a nagy plénum előtt, 2018 óta összesen 23 percet beszélt az Országgyűlésben. Egy vezérszónoki felszólalása volt a hálapénz eltörlése kapcsán. 3,5 év alatt öt alkalommal szólalt fel, főleg szakmájához közelálló témákban, az egészségügyben. Volt kórházigazgatóként, ezért is érthetetlen, hogy korunk legnagyobb járványügyi krízisében, miért nem volt mindenki számára megismerhető javaslata a járványkezelés során.
Képviselői javadalma havonta bruttó 1.816.200 forintot tesz ki. Zombor a 2022-es választáson már nem indul, a Fidesz helyette Szeberényi Gyula Tamást indítja Bács-Kiskun megye második számú körzetében.
Salacz leleplezi a Soros-hálózatot és gőzerővel kampányol
Kecskemét és (Duna irányában elnyúló) térségének másik képviselője Dr. Salacz László, aki Zomborhoz képest a parlamentben, de a közösségi médiában is jóval nagyobb aktivitást mutatott az elmúlt 1-2 évben. Salacz a Törvényalkotási bizottság alelnöke.
2021-ben 19 alkalommal szólalt fel, legtöbbször ugyan a bizottság véleményét ismertette, de emellett ötször mondott vezérszónoki felszólalást, közel 70 percet beszélt. 2018 óta összesen 76 esetben szólalt fel és 12 önálló indítványt nyújtott be.
Salacz egyik visszatérő kedvelt témája Soros György és a köré felépített hálózat „leleplezése” volt. A két kecskeméti fideszes politikus kommunikációjában emlékezetes még az a politikai visszafordulás, amikor Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította az igazságügyi minisztert 2020. január elején, hogy függesszék fel a büntetésvégrehajtásban résztvevő raboknak a fogva tartási körülmények miatt megítélt állami kártérítések kifizetését. Csakhogy épp a Fidesz-KDNP frakció – így Zombor és Salacz is –, fogadta el azt a törvényt, ami alapján a fogvatartottak kártérítésért fordulhatnak a fogva tartási körülmények (például zsúfolt cellák) miatt. Az ellenzék akkor nem szavazta meg ezt a törvényt, mert szerintük a kormány börtönépítés és a büntetésvégrehajtásban dolgozók bérfejlesztése helyett spórolásból fizetett volna kártérítést az elítélteknek. (Bővebben itt írtunk erről a kecsUP-on.)
Mindenesetre Salacz gőzerővel kampányol, legyen szó akár egy kecskeméti játszótér kripóbálásáról vagy a Margaréta Otthon EU-s forrásból megépült buszfordulójáról vagy éppen a Szabadszállási Nagy Vendéglő felújításáról. Nem is kérdés, hogy a Fidesz ismét Salaczot jelöli Bács első számú körzetében az idei választásokon, amihez nem mellesleg az adófizető forintokból működő önkormányzati sajtóistállóhoz tartozó Kecskeméti Lapok a szokottól is nagyobb teret ad, amiről nemrég a kecsUP-on is írtunk.
Zsigó Róbert volt a legaktívabb, Lezsák Sándor a Parlamentben nem, de a Fidesz kongresszuson beszélt 2021-ben
A további négy fideszes Bács megyei politikus közül a legaktívabb képviselő a bajai Zsigó Róbert volt, 45 alkalommal szólalt fel és 177 percet beszélt. A Miniszterelnökség államtitkáraként legtöbbször a nyugdíjasokról és a kedvezőtlen hazai népesedési viszonyokról értekezett. Font Sándor 54 percet beszélt 2021-ben, főleg agráriummal kapcsolatban szólalt fel. Bányai Gáborról sajnálatos módon legtöbbet egészségi állapota miatt hallhattunk, akit koronavírus miatt 111 napig kezeltek intenzív osztályon, amiből 85 napot töltött mélyaltatásban, 69 napig pedig műtüdő tartotta életben. Bányai azóta felépült és hivatalosan is bejelentették, hogy a Fidesz őt indítja Bács-Kiskun megye (Kiskunhalas) 5. sz. választókerületében.
Lezsák Sándor Bács-Kiskun megye (Kiskunfélegyháza) 4. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselője. Egyike azon képviselőknek, aki a leghosszabb ideje tagja a magyar törvényhozásnak. 2006 óta az Országgyűlés alelnöke, vagyis jelenleg Kövér László házelnököt helyettesíti az ülések vezetésében. Ez persze gyenge indok arra vonatkozóan, hogy 2018 óta miért csupán egyetlen önálló indítványt nyújtott be, azt is arról, hogy a 2022-őt és 2023-at nyilvánítsák Petőfi Sándor-emlékévvé.
Lezsák Sándor 2018 óta mindösszesen ötször szólalt fel, 2018-ban kétszer, 2020-ban háromszor, tehát 2019-ben és 2021-ben egyszer sem emelkedett szólásra a választókerületével kapcsolatosan.
Lezsák kapcsán nem véletlen tehát az, amit sokan mondanak, hogy inkább szűkebb, és főleg közvetlen környezete érdekében lobbizik. Az állami feladatok kiszervezésének állatorvosi lova lehetne a homokháton a semmiből kirajzolódó miniváros, a Hungarikum Liget Lakitelek határában. A köznyelvben Népfőiskolaként ismert komplexum, amihez az Orbán-kormány 30 milliárd forintos állami támogatással járult hozzá, 2020-ban átkerült a Fidesz mellett rendszeresen kampányoló Kiss-Rigó László vezette szeged-csanádi püspökség tulajdonába.
Lezsák a közösségi oldalán viszont beszámolt arról, hogy a Magyar Falu program keretében 2021-ben mintegy 6 milliárd Forint jutott a választókerületében részben út, híd, kerékpárút, temető és ingatlanfejlesztésére. EU-s forrásból továbbá öt településen fejlesztették 1 milliárd Forintból a csapadékvíz elvezetés rendszerét.
Lezsák parlamenti képviselőként havonta bruttó 2.421.600 Forint tiszteletdíjban részesül.
Hivatalosan még nem jelentették be, de minden bizonnyal a Fidesz ismét Lezsákot indítja 2022-ben. Erre utal ugyanis minden megszólalása az egykori MDF-es politikusnak, aki szerint:
„háború van”, mert támad egy balliberális globalista csoport, a szivárványosok, az LMBTQ-aktivisták, Brüsszel és a nyugati sajtó is
– amiről az egyébként költőként is regnáló politikus beszélt a Fidesz kongresszusán 2021. novemberben.
