Orbán Viktort kissé megkavarhatták a „szakemberek”, a szokásosnál is nagyobbat tévedett

A kormányfő szerint már nem is 2-4, hanem 4-5 év szükséges ahhoz, hogy az ország – pontosabban a Mol – képes legyen leválni az orosz nyersanyag feldolgozásáról. Erre hivatkozva vétózzuk a közös uniós tervet.

Kissé megkavarhatták Orbán Viktort azok a „szakemberek” – többségükben különböző állami-iparági vezetők –, akikkel a kormányfő csütörtökön energetikai kérdésekről egyeztetett. Legalábbis a Kossuth Rádiónak adott pénteki reggeli, soros interjújában a miniszterelnök még a szokásosnál is több ellentmondásos és megkérdőjelezhető állítással, illetve csúsztatással élt.

Orbán Viktor nemcsak hogy minden korábbinál élesebben kelt ki az orosz olajra tervezett uniós kereskedelmi korlátozások terve ellen, de még korábbi, egyre kevésbé követhető álláspontjukon is szigorított. A kormányfő felhánytorgatta Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, hogy a javaslattal felrúgta volna márciusi, versailles-i megállapodásukat. Eszerint minden állam maga határozhatná meg saját energiaforrás-összetételét, amin csak a nemzeti érdekek figyelembevételével változtatnak. (Valójában ez uniós alapjog.)

A kormányfő a bizottsági javaslatot többször is „atombombának” nevezte, ami fittyet hány a nemzeti sajátosságokra. Mivel Magyarországnak nincsenek kikötői – mert azokat „elvették tőlünk” –, hozzánk csak csövön érkezhet az olaj, ami Oroszországból indul ki – fogalmazott. Később ezt a téves állítást – látszólag kiegészítőleg – annyiban módosította, hogy a horvát tengeri kikötők felől az Adria-vezetéken is kapunk olajat.

A kormányfő azon állítása, hogy a horvátoknak „ehhez” meg kellene növelnie a cső kapacitását, téves.