Az elmúlt évtizedben igen nagy ütemben kebelezték be a kormánnyal pacsizó vállalkozók az építőipar jelentős részét. Néhány éven belül milliárdos cégek szöktek szárba. Igen látványos, ahogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) építőipari cégei mennyivel több profitot termelnek, mint a kevésbé jó politikai kapcsolatokkal rendelkező versenytársaik – írja a G7.
A 2021-es év igen sikeres volt ezen cégeknek, így nehezen érthető, hogyan maradhatott ki a szektor a különadóval sújtott iparágak közül. Az egyetlen magyarázat csak az lehet, hogy az Orbán Viktor indoklásában szereplőkkel ellentétben itt nem a multik, hanem a kormányközeli vállalatok uralják az iparágat.
A G7 lekérte, majd összegyűjtötte az ezer legnagyobb építőipari vállalat pénzügyi mutatóit, valamint a negyven vezető cég részletes adatait is. Az utóbbiak vállalatait négy különböző kategóriába sorolták.
- NER 1: Ebbe a csoportba azok a cégek tartoznak, amelyek olyan, a kormányzattal igazoltan jó kapcsolatot ápoló vállalkozók tulajdonában állnak, mint Mészáros Lőrinc, Szíjj László, vagy éppen Garancsi István.
- NER 2: Az ebbe a kategóriába sorolt cégek tulajdonosainak nincs ugyan egyértelműen erős kötődése a kormányzó politikai elit szereplőihez, ám a cégek láthatóan betagozódtak a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Olyan vállalatokat soroltunk ide, amelyek rendszeresen indulnak közös közbeszerzéseken NER 1-es cégekkel, vagy például támogatják a Fidesz valamely kirakat focicsapatát, például a Felcsútot, vagy az Eszéket.
- Magyar: Ebbe a csoportba azok a magyar tulajdonú cégek tartoznak, amelyek egyik NER-kategóriába sem kerültek be.
- Nemzetközi: A nagyobb külföldi építőipari csoportok magyar leányai.
Már a Top 40 alapján is nagyon látványos, hogyan uralta le az elmúlt években az építőipart a NER. A negyven cégből tizenhárom került abba a kategóriába, ahova a nagyon erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező társaságok vannak.
A 13-ból négy cég nem is létezett a vizsgált időszak elején, tehát kilenc esztendővel ezelőtt. Ilyen például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd, és a nem sokkal kisebb Raw Development Kft. is. A NER 1 kategóriába sorolt vállalatoknál nagyjából háromszor nagyobb árbevétel és négyszer nagyobb nyereség jut egy alkalmazottra, mint az iparágban átlagosan. A Top40 maradék 27 vállalatánál közel ugyanannyi profitot termel egy alkalmazott, mint az ezer legnagyobb vállalatnál.
A NER 1 kategóriába tartozó vállalatok látványosan és tartósan magasabb árbevételarányos adózott eredménnyel működnek, mint versenytársaik. Az építőipar egészére jellemző volt az elmúlt években, hogy a bevétel egyre nagyobb hányada maradt meg nyereségként is, a NER 1 kategóriába tartozó vállalatoknál azonban ez az arány végig jóval az iparági, a Top40-es és az összes többi kategória felett volt.
Ha a NER 1-es cégek az elmúlt kilenc évben csak az iparági átlagos nyereségrátát hozták volna, akkor együttes profitjuk 117 milliárd forinttal maradt volna el a ténylegestől.
