Sokan várják, hogy megszólaljon Kecskemét polgármestere az elszálló rezsiárak miatt

A településeket, a falvakat, a városok világát, a helyi közszolgáltatások biztosítását fenyegető energiaválság készül lecsapni a helyi közösségekre az egész Európát érintő válságban

– vélekedett hétfői bejegyzésében Székesfehérvár fideszes polgármestere. Cser-Palkovics András, ahogy korábban a településeket hátrányosan érintő iparűzési adó megvágásakor, most is nyíltan kommunikál a város minden polgárát érintő kihívásokról.

A kormánypárti politikus szerint a mostani helyzet az önkormányzatiság cselekvőképességéről is szól, amikor a legfontosabb kérdések egyike, hogy mivel, mennyiért és miből fűtik majd az óvodát, a kórházat, a nyugdíjasotthont. És, hogyan biztosítják legalább az alapvető, törvényileg kötelező helyi közszolgáltatásokat és a munkahelyeket. Azt is megosztja követőivel, hogy a települések már ajánlatot sem kapnak az energiaszektortól a villamosenergia, valamint a gáz beszerzésére kiírt pályázatokon, vagy ha kapnak is, akkor is tízszeres áron.

A fehérvári polgármester arról is beszámol viszont, hogy az önkormányzat vezetése hetek óta számol, döntéseket készít elő a megoldási irányokról, amikről ezen a héten már tájékoztatást fog adni a székesfehérváriak részére. Hozzáteszi, hogy a háborús és energiaválság leginkább azokat a településeket érinti, akik nem a problémát okozták, ezért ezt csak lokálisan nem lehet megoldani. Hozzáteszi, bízik abban, hogy jól kezeli az ország a válságot, de arra figyelmeztet:

„ez leálló, csődbe menő településekkel és megszűnő helyi szolgáltatásokkal nem fog sikerülni.”

Kecskemétet hasonlóan érinti a válság, sokan várják, hogy nyilatkozzon az irányokról a polgármester

A válságkezelésnek számos módja van, de addig míg nem érezzük a saját bőrünkön, addig csak más példákon keresztül tudjuk elképzelni. Halljuk, hogy vannak települések, ahol lekapcsolják vagy korlátozzák a közvilágítást, bezárják az uszodákat, a sportlétesítményeket, a kulturális intézményeket, minimumra veszik a rendezvényeket, sárga villogóra állítják a közlekedési lámpákat.

Sem hasonló intézkedésekről, sem hasonló tervekről, hogy ilyenekre készülnének Kecskeméten, eddig hivatalosan nem hallottunk. A tűzijáték ugyan elmaradt, ahogy a világjárvány alatt is történt már ilyen, de a nyári főtéri rendezvényeket megtartották. A rezsiemelésből fakadó válság előjeleit láttuk már a nyáron, amikor a Kecskeméti Fürdő és strand után, ahol július 1-től 40 százalékkal emelték a jegyeket, a Vadaskertet is elérte a rezsicsökkentés csökkentése.

Az uszodába történő belépés megemelését azzal indokolták, hogy 800 millióval kerül többe a komplexum működtetése. A villamos energia 35 millióval, a gáz 350 millióval lett drágább, amihez hozzá jön még az évi 610 millió forintnyi lízingdíj, ugyanis a 6,5 milliárdból felépült uszoda után 2031-ig fizetnie kell a városnak, hogy azt véglegesen saját birtokba vehesse. Ezt az emelést a közelmúlt kényszerítette ki, ebbe még nincs benne a most begyűrűződő rezsikatasztrófa. Az energiaárak emelkedése és a várható vendégszám visszaesése miatt felmerül a kérdés, mint sok más fürdő esetében már felmerült, hogy bezárják-e ősztől hónapokra a kecskeméti vizes létesítményeket.

A városi fenntartású bölcsődéket és a szociális intézményeket szintén érinti az energiaválság. Napi működésükben óriási tehertétel lesz a villanyáram-, és a gázár drasztikus emelkedése, de az üzemanyagárstop szűkítése is. És, ha drága az energia, akkor komoly költségekkel jár a betegek, az idősek és a gyerekek szállítása. Vajon számíthatnak állami kompenzációra a települések, hogy kedvezményezett árkategóriába kerüljenek a közfeladatot ellátó intézmények?

Kecskemét közgyűlését egy másik határidő is köti. Szeptember 20-ig kell ugyanis dönteni a városnak, hogy lemond-e ingyen a több tízmilliárd forintnyi értékű víziközmű vagyonáról az állam javára. Múlt héten írtunk arról, hogy már most látható, hogy a villamosenergia költség meg fogja haladni a 4 milliárd forintot, amelynek következtében – az egyéb költségnövelő tényezők mellett – a Bácsvíz Zrt. 3,5–5 milliárd Forint veszteséget fog elérni. A vízművek kivéreztetéséről és finanszírozási válságáról itt írtunk.

Az energiaválság már a fűtésszezon előtt utolérte a koronavírus-járványból éppen kijövő helyi vendéglátóipart is. Közvetlenül az éttermek bezárása, ha nem is érinti az önkormányzat büdzséjét, de érinti a helyi foglalkoztatást. Az elmúlt napokban két népszerű étterem is bezárt, a Skót és Joe bácsi kocsmája, illetve a Malac a holdon.

A sorozat sajnos itt nem áll meg, információink szerint további jó éttermek is készülnek lehúzni a rolót. A válság begyűrűzik mindenhová, ami érinti az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiségéket is. A kérdés, hogy velük mi lesz? Mindenki visszaadja a bérleményét? Vagy kapnak valami mentességet, hogy túléljék a vihart?

Húsbavágó kérdések ezek, amire választ várnak a kecskeméti vállalkozók, munkavállalók, családok. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester egyelőre hallgat, a politikusi oldala inkább tűnik sporthíreknek, mint egy polgármesteri felületnek. Jó lenne látni valamit arról, hogy milyen irányban gondolkodik a városvezetés. Minta is van. A kecskeméti polgármester párttársa, a székesfehérvári polgármester napokon belülre ígérte, hogy felvázolnak olyan lehetséges megoldási irányokat, hogy a rezsiemeléssel járó veszteségeket minimalizálják.