A törzseket védő kalodák kihelyezésével biztatóan indult az Izsáki-Dózsa György úti kivitelezés, de kiderült, csak látszat favédelemről van szó. A fákat a tervezésnél legtöbbször csak pontként kezelik, nem veszik figyelembe, hogy gyökereik a földben szétterjednek, a közmű-munkálatok során szétvágják-szaggatják őket – Farkas Barta Kata, a Zöld Küldetés Egyesület elnöke kemény kritikát fogalmazott meg, mikor arról kérdeztük, az 52-es főút négysávúsítása során eddig milyennek látta a fák megőrzése érdekében tett intézkedéseket. Mint elmondta, kell még aggódni a Dózsa György úti ikonikus tölgyfáért is.
Mint ismert, újabb szakaszához érkezett az 52-es Kecskemét belterületi szakaszának négysávúsítása, hétfőtől átfordítják a terelést a bal oldalra. Ezzel párhuzamosan most a Dózsa György út és Izsáki út jobb oldala lesz megterhelve földmunkálatokkal, ami a fák és általában a növények számára nem sok jót ígér. A Dózsa György út 23-33. társasház előtt közmű-munkálatok miatt a napokban ástak – a szalagozás szerint az áramszolgáltató megbízásából -, és már most sok átvágott, kiszedett gyökeret láttunk (a kiásott föld pedig több pálmaliliomot beterített). Kérdés ezekután, minden fa megmarad-e, vagy hamarosan ki kell néhányat vágni. Nem túl biztató jelei annak, hogy még napjainkban, a klímaválság idején is a fát gyakran csak szükséges rossznak tekintik, amely megnehezíti az emberek „haladását”.
Farkas Barta Katát, a Zöld Küldetés Egyesület elnökét kértük meg arra, hogy értékelje a felújítás során a fák megőrzése érdekében tett intézkedéseket. Mint kijelentette, a munkálatok indulásakor az első lépések, a fák törzse köré helyezett védőkalodák reménnyel töltötték el az egyesület tagjait, hogy „végre Kecskemétet is eléri egy olyan kivitelezés, ami Budapesten már bevett gyakorlat, azaz hogy van valós favédelem építési területen”. De ez a remény tiszavirág életűnek bizonyult.
„Sajnos gyorsan és egyértelműen láthatóvá vált, hogy csak látszat favédelem történik, hiszen a fák lényegével, a gyökerekkel nem foglalkoznak. Ekkor kértük a favédelmi terveket a kivitelezőtől, amit sajnos nem kaptunk meg. Végül a környezetvédelmi bizottsági ülésén láthattuk őket, ekkor kiderült, nincs valós favédelmi terv, amelyben a fák gyökerének különböző zónái jelölve lennének és ahhoz meg lennének határozva a különböző területeken a megfelelő munkavégzés kritériumai. Az is világossá vált, hogy nincs megfelelő műszaki ellenőri felügyelet sem, amivel a fák körül tevékenységek ellenőrizve lennének” – mondta el Farkas Barta Kata.
Mint hangsúlyozta, a favédelmi terv elkészítésének már a tervezésnél hatalmas jelentősége lenne. Engedélyes kiviteli tervekben a fákat legtöbbször pontként jelölik, azaz – bármilyen hihetetlen a mai kor technológiai-informatikai lehetőségei között – egyszerűen nem vesznek tudomást a fák kiterjedéséről, gyökérzetükről és a favédelmi zónákról.
„Pedig létezik magyar szabvány építési területen való munkavégzésre és van megfelelő szakember gárda is hazánkban az ellenőri feladatok ellátására. Lehetne a tervezést a fák figyelembevételével körültekintően is végezni és akkor nem jutott volna oda ez a kivitelezés, hogy jeleznünk kellett a kivitelező és a főkertész úr felé is, hogy a Sheraton hotel előtti fasor a munkálatok során életveszélyessé vált. Ezt később szakértői vizsgálat is megerősítette és ki kellett vágni értékes fákat. Pedig ha a tervezési és az építési szakaszban kellő figyelem fordult volna a fák felé, akkor itt megtarthatóak lettek volna” – jelentette ki a Zöld Küldetés elnöke.
