Hogyan kezeli a Mercedes-Benz az akkumulátorokat? Visszaveszik az elhasznált akkumulátorokat? Újrahasznosítják? Többek között ezeket a kérdéseket intéztük a Mercedes-Benz stuttgarti központjához, ahonnan napokon belül válaszoltak.
A Mercedes-Benz levelében kifejti, hogy holisztikusan közelíti meg az akkumulátorok életciklusát, ami az újrafelhasználás, az újragyártás és az újrahasznosítás hármasát jelenti, mindez pedig a körforgásos gazdaság előmozdítását szolgálja. A Mercedes-Benz ezért a jövőben az akkumulátorok életszakaszát átláthatóan dokumentálja és hozzáférhetővé is teszi majd egy véglegesített akkumulátorútlevélben.
„A Mercedes-Benz minden elektromos járműhöz kínál felújított akkumulátorokat a zárt anyagciklus gondolatának tiszteletben tartása és az erőforrások megtakarítása érdekében. Ahol lehetséges, a használt akkumulátorokat feldolgozzák, és olcsóbb alternatívaként kínálják fel utángyártott járművek pótalkatrészeiként” – írja az autógyártócég válaszlevelében, ami így folytatódik.
„A járműben már nem használható akkumulátorok továbbra is használhatók egy 2. élettartamú tárolórendszerben. Helyhez kötött energiatároló építésével az autóból származó elektromos autók akkumulátorai a hálózatra kapcsolódnak. Az újragyártás, az újrafelhasználás vagy az újrahasznosítás mérlegelésekor ezek a rendszer által támogatott egyedi döntések. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy feltérképezzük a lehető legjobb újrahasználatot és a lehető legnagyobb erőforrás-megtakarítást. Intelligens algoritmusok és gépi tanulás segít ezeknek a döntéseknek a folyamatos fejlesztésében.
Az MB Retailnél végzett diagnosztika után a használt akkumulátort egy szabványosított visszavételi folyamatnak adjuk át. Az akkumulátorokat központilag gyűjtik össze, diagnosztizálják és további felhasználásra küldik. Ezt a folyamatot a legtöbb országban végzik, és biztosítja az újrahasznosítható használt akkumulátorok magas arányát. Az akkumulátorok visszaküldéséhez az autóipari értékesítés utáni ágazatban már kialakult globális központi visszavételi logisztikai hálózatunkra támaszkodunk. Ezt a hálózatot továbbfejlesztettük az akkumulátorok szállításának speciális követelményeihez. Így biztosítjuk, hogy az akkumulátorokat kifejezetten a megfelelő telephelyeinkre, például a mannheimi akkumulátor-újrafeldolgozó központunkba vagy a Mercedes-Benz Energy Kamenzbe szállítsuk.”
Arra a kérdésünkre, hogy köteles-e a gyár visszavenni majd az elhasznált akkumulátorokat, ezt felelte a Mercedes-Benz AG. „Ügyfeleinknek különböző visszaváltási lehetőségeket kínálunk, amelyekhez megfelelő maradványértékek is tartoznak. Az anyagciklus lezárására összpontosítunk azáltal, hogy a régi akkumulátorokból származó nyersanyagokat újrahasznosítjuk és új rendszerekbe vezetjük be.”
Az, hogy veszélyes üzemnek minősül-e a kecskeméti Mercedes-gyár akkumulátorbeszerelő-üzeme, azt a katasztrófavédelemről szóló jogszabály (2011. évi CXXVIII. tv.) alapján kell megítélni. Itt meghatározzák a veszélyes anyag, a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény és a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem fogalmát.
Az ilyen üzemekre építési engedély csak a katasztrófavédelmi szerv engedélye alapján adható. Az üzemeltetőnek csatolni kell egy biztonsági jelentést, amiben különféle előírásokat kell bizonyítania, például, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia ahhoz, hogy a hatóság kiadja az engedélyt. Tehát az alkalmazandó technológiától és anyagoktól függ, hogy kell-e a katasztrófavédelmi szerv engedélye az építési engedélyezési eljáráshoz.
Az építési engedélyezési eljárás mellett futó másik eljárás a környezetvédelmi engedélyezési eljárás. Itt egy kormányrendelet (314/2005.) az irányadó, ez alapján döntik el, hogy milyen eljárásokat kell lefolytatnia a környezetvédelmi hatóságnak és milyen típusú engedély birtokában lehet csak az adott tevékenységet végezni. Általában azt lehet elmondani, hogy azoknál a tevékenységeknél, amelyek nagyobb hatást gyakorolnak a környezetre, azaz jelentős a környezethasználat, összetettebb az engedélyezési eljárás.
A kormányrendelet előírja azt is, hogy milyen esetekben kell előzetes vizsgálatot lefolytatni. A hatóság dönthet úgy is, hogy a tevékenység nem jár jelentős hatással és már az előzetes eljárás során kiadja az engedélyt. Ha a környezethasználat jelentős, akkor nincs mérlegelési jogkör.
A Kecskemétre tervezett akkumulátorbeszerelő-üzem kapcsán azt állítják, hogy a gyártási lépések során nem dolgoznak fel nyersanyagokat vagy vegyi anyagokat, és egy tokban összekapcsolt akkumulátorcellákból álló akkumulátormodulok végösszeszerelésére kerül majd sor.
Mivel az engedélyezési eljárásban be kell, hogy nyújtsa a Mercedes a tevékenységére, a termelésre vonatkozó dokumentációt, ott ki kell, hogy derüljön, hogy attól még, hogy nem dolgoznak fel vegyi anyagot, megvalósul-e olyan feltétel, ami alapján a katasztrófavédelmi szempont szerinti veszélyes üzemnek vagy létesítménynek minősül-e a gyár, illetve, melyik típusú környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
Például attól, hogy a gyártási folyamat során nem dolgoznak fel veszélyes anyagot, csupán összeszerelést végeznek, az akkumulátorcellában benne vannak a veszélyes anyagok. Tehát a felhasználás, szállítás, tárolás megtörténhet, illetve veszélyes anyagok lehetnek jelen az üzemben, amely tény a katasztrófavédelemről szóló jogszabály alapján már megalapozhatja azt, hogy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősüljön a gyár, ha például bizonyos küszöbértéket elér a mennyiség. Ugyanez vonatkozik a környezetvédelmi szempontokra is, tehát a benyújtott dokumentáció alapján tudja majd a hatóság megállapítani azt, hogy milyen eljárás lefolytatásának van helye.
Az eljárást nyomon fogjuk követni és arról tájékoztatjuk olvasóinkat.
