Közel négy éves hiátust követően ismét hangos-nyers rímeket hallani Kecskeméten. A Beszélő Köntösben tartott elsejei slam poetry után – Sárközi Richárddal és Nagy Sándorral – most a Foltos Farkasban ismerhettünk meg új, fiatal hangokat és visszatérő előadókat. Tóth Marci és Kovács Alex KoAla szombaton tartották Nyárnyitó slam versenyüket, ahol a performansz értéke túlszárnyalta a legjobb költői képeket is.
A Foltos nyáresti teraszán szinte felvezetés nélkül érte a vendégeket szervezők kissé vulgáris szövegáradata szóviccekkel. Marci Kecskeméten él és fiatal kora óta ír a saját örömére. Több esemény házigazdája volt már, de ez volt az első slam poetry estje, amit közösen vezetett a budapesti feltörekvő rapperrel, KoAlával. A páros dinamikája egy Kevin Smith film hangulatát idézte.
Felszabadító volt ez az önirónia és egyszerűség, jó hatással volt a jelentkezőkre. Még akkor is szükségtelennek érezték a slam poetry műfaj megharározását, amikor a közönségből választottak zsűritagokat. Többen elvesztették aznap a – KoALa szavaival élve – “slamszüzességüket”.
A slam angol kifejezés. Csapást, csapódást, egy váratlan benyomást jelent. Egy slammer nyers, őszinte gondolatokat ad át erős gesztusokkal körülbelül három percben. Szabálytalan versszakokban, vagy még szabadabb szerkezetben fogalmaz meg izgalmas képeket, amiket a hétköznapi élet és a társadalmi problémák ihlettek.
Az előadókat hallgatva felmerült a kérdés, hogy a közlési kényszer vagy egy valódi vallomás húzódik a sorok mögött. Ítéletet nem mondhatunk a kilenc versenyző és a két házigazda perfomanszára, de könnyű volt azonosulni a szövegekben elhangzó problémákkal. Visszatérő téma volt a szexuális frusztráció, a média fojtogató hatásai, a magyar mindennapok, a szerelem és a veszteség.
A slam instant líriasága evidencia-jellegű kinyilatkozásaival alkalmas csatorna ezek feldolgozására. A fellépések után megkönnyebbült arcokat lehetett látni, akik szívesen vállalnak közösséget és keresik a megértést.
Vámos Tibor, Vass-Eysen Ákos és Kolosits Zoltán hagyományos formában írt verseket hoztak, amit vadabb stílusban adtak elő. Hári Katalin Hakaabe, Szeibert Imre Dávid “Szejbi”, Gulácsi József és Csetneki Dániel klasszikus slam poetry szövegekkel készült. Szegedi István Steve bácsi a Szabad-ötletek jegyzékének durvaságát viccelte el, Pesti Máté pedig a szünetben is fellépett egy erős rappel.
Sokaknak ez volt az első alkalom, hogy nyilvánosság előtt adják elő a saját írásaikat. Oldott hangulatban beszélgettek és a gyakorlottabb előadók megosztották a tapasztalataikat. Steve bácsi az első, magánkiadásban megjelent verseskötetét dedikálta és ajándékozta a sörpadnál ülőknek. Az olykor zavarodott házigazdák és a fellépők nyíltságán felbátorodva a közönség több tagja jelentkezett a tízszavas versenyre, ahol adott szavakkal kellett rövid időn belül szöveget írni. Méltó befejezése volt az estének az így született, utolsó performansz.
Vass-Eysen Ákos az öngyújtó hívószót hagyta utoljára, és amikor a szövegben már Isten is bizonyságot tett közönyös hatalmáról, Ákos felgyújtotta az írását.
A versenyen a zsűri pontjai alapján Steve bácsi lett az első, Szejbi a második, és Kolosits Zoltán a harmadik helyezett. Marci és KoAla a nyár végére tervezi a következő slam poetry estet, ami remélhetőleg ugyanilyen természetes és oldott lesz.
Képek: Szegedi István
Legutóbbi cikkünk a slam poetry képviselőivel egy szokatlan kecskeméti délutánról számol be, ahol az uniós támogatások bemutatása után a fiatal előadők is bemutattak – egy másik értelemben:
