A kormányt bíráló Matolcsy György Kecskemétre jön könyvét bemutatni, jövő héten pedig díszpolgári címét veheti át

Információink szerint a Magyar Nemzeti Bank elnöke szeptember 29-én, pénteken Kecskemétre látogat, hogy részt vegyen Magyar jövőkép és stratégia című könyvének díszbemutatóján. Matolcsy Györgynek egyébként jövő kedden, október 2-án is lesz jelenése a hírös városban, hiszen a Város Napja Gálán veheti át a díszpolgári kitüntetést, amelyet a kormánypárti frakció szavazott meg neki még májusban, az ellenzék egyet nem értése ellenére.

Úgy tudjuk, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar jövőkép és stratégia című könyvének díszbemutatója miatt érkezik szeptember 29-én Kecskemétre, a Neumann János Egyetemre. „(…)a magyar jövőkép meglehetősen homályos” – ezt nem a könyvben, hanem egy 2021-es tanulmányában írta Matolcsy György, amelyben végigveszi az 1990 utáni lengyel és magyar fejlődés különbségeit (egyébként olyan megállapítások is szerepelnek az írásban, hogy: „az EU csatlakozás körüli éveket a lengyelek lényegesen jobban használták ki, mint mi magyarok”, „a lengyelek ‘tudatossági szintje’ meghaladja a miénket”).

„Megint letért Magyarország az egyensúlyi növekedés pályájáról, elakadt a reformfolyamat, és nincsenek elénk kitűzött, mérhető célok sem. Magyarország erősségeire kellene építeni: a tudásra, az élelmiszeriparra, a vízre, a gyógyító iparra és a Kárpát-medencére” – ez ugyancsak egy könyvbemutatón hangzott el még márciusban, a jegybankelnök ekkor Olvasónapló című kötete megjelenésének apropóján fogalmazta meg gondolatait.

Kecskeméten bemutatandó legújabb művében – a címből legalábbis ez következtethető ki – ismét a jövőre függeszti tekintetét Matolcsy György.

Akit egyébként májusban a képviselő-testület – a Fidesz-KDNP voksaival – díszpolgárrá választott (ugyanekkor posztumusz díszpolgári kitüntetést adományozott a közgyűlés Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Mártának, a Kodály Iskola alapító igazgatójának is).

„Jegybankelnökként városunkban olyan nagyhatású ügyeket támogatott, mint a Kecskeméti Rajzfilmstúdió működése, rendezvényeinek segítése, alkotásainak népszerűsítése, akár a nemzetközi porondon is. Legnagyobb hatású közbenjárása pedig a helyi egyetem létrehozásában érhető tetten. Az egyetemmé válásban, a Campus megteremtésében Matolcsy György elévülhetetlen érdemeket szerzett Kecskeméten” – az önkormányzati sajtóban ez a – vélhetően az önkormányzattól vagy a városvezetéstől származó – indoklás volt olvasható a díszpolgári cím odaítéléséről.

Az ellenzék szerint Kecskemét többet érdemel

A Szövetség a Hírös Városért Egyesület a testületi ülést követően sajtótájékoztatót tartott, ezen Lejer Zoltán képviselő elmondta: nem támogatták Matolcsy jelölését a díszpolgári címre és elfogadhatatlannak tartják, hogy egy regnáló jegybankelnöknek ilyen kitüntetést adományoznak. Az ellenzéknek volt más jelöltje, de nem nyilatkoztak a zárt ülésen elhangzó vitáról és a jelöltek névsoráról.

Lejer Zoltán akkor hozzátette, az alapítvány tevékenysége a városban pozitív, de ez az értékteremtés a Magyar Nemzeti Bank alapítványának pénzén, és „nem Matolcsy magánvagyonából” történik.

„Egyértelműen politikai döntésnek érezzük, ami visszaidézi azt, ahogy a Központi Bizottságok döntik el, melyik pártkatonájukat milyen címmel tüntetik ki. Kecskemét ennél többet érdemel. Ezt nem tudjuk elfogadni és nem támogatjuk” – fogalmazott a Szövetség politikusa.

A múltba visszakanyarodva: korábban megírtuk, hogy a kecskeméti egyetem építése mögött a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványai álltak. Ezek hozták létre a beruházást koordináló KEDO Zrt.-t, amelynek vezérigazgatója Matolcsy rokona, Szemerey Szabolcs, a kecskeméti polgármester férje volt egy ideig. Addig, amíg felesége, a polgármester széket nem kapott az egyetem mögött álló alapítvány felügyelőbizottságában, amiért a legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint bruttó 1 millió 654 ezer forintot kap. Az alapítvány (amely az egyetemet működteti és állami forrásokkal alapították meg) megvette a KEDO Zrt.-t később, tehát a tulajdonosa lett. Így viszont jogi összeférhetetlenség alakult ki, amelyet úgy oldottak fel, hogy Szemerey Szabolcs távozott a vezetői székből.

Matolcsy Györgynek tehát megszavazta a közgyűlés kormánypárti többsége a díszpolgári címét. A kitüntetést október 2-án, kedden, a Város Napja Gálán veheti át, a Katona József Nemzeti Színházban. Minden évben ezen a rendezvényen szokták átadni a legrangosabb önkormányzati díjakat. Kérdés, a jegybankelnök személyesen ott lesz-e a gálán.

Nem szorosan idetartozik, de olyat is hallottunk, hogy Matolcsy a városban is fog kapni valamilyen pozíciót, állítólag hosszú távon számítanának Kecskeméten rá – de erről nincsenek hivatalos közlések.

Matolcsy szerint a kormány olajat öntött a lángoló házra

A Magyar Nemzeti Bank elnöke egyébként az elmúlt időszakban sokat bírálta a kormányt és annak gazdaságpolitikáját, amit legutóbb például „kalandornak” nevezett a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén. A 444.hu szerint előadásában felidézte: 2020 őszén „az MNB és a világ néhány más jegybankja” már jelezte, hogy ez egy inflációs évtized lehet. „Nagyon kevesek hittek nekünk, azt mondták, csak kis kiugrás lesz”. A magyar jegybank 2021 tavaszán már arra figyelmeztetett, hogy az infláció tartós lesz, Matolcsy felidézte, hogy el is kezdték ellene a küzdelmet, de 2021-2022-ben „azt tapasztaltuk, hogy egyedül vagyunk”.

Matolcsy szerint „a kormány elfelejtette bevezetni azokat az intézkedéseket”, melyeket másfél év halasztással, 2023-ban alkalmazott – árfigyelő rendszer, versenyhivatali vizsgálatok –, sőt, az inflációt érdemben növelő lépéseket tett.

„A kormány még egyszer olajat öntött az amúgy is lángoló házra, a gazdaságra” – mondta, példaként említve, hogy az ársapkák 3-4 százalékkal növelték az inflációt. A magyar élelmiszerárak a régiós élelmiszeráraknál lényegesen jobban nőttek, ami nem meglepő: szétterjedt az infláció a helyettesítő termékeknél, de a kisebb verseny és a hiány nyomán fellépő áremelkedés is benne van, hogy az ársapkák ilyen nagyot löktek az infláción.

Az MNB elnöke szerint ők 2021-ben a fékre, a kormány viszont a gázra lépett. Ennek következtében a hazai infláció 2022 őszén elvált az európaitól, ami Matolcsy szerint óriási gazdaságpolitikai kudarc.

Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy miután a jegybank „nem tudott megbirkózni” az elszálló inflációval, ezért a kabinet vette át ennek a küzdelemnek a „feladatát és felelősségét”. A miniszterelnök egyértelműen jelezte, hogy év végére elérjük az egyszámjegyű adatot, és álláspontja szerint ez a kormány érdeme. Orbán a Nemzeti Bank adósságáról is élesen fogalmazott. Azt mondta, hogy ezért a költségvetésnek kellene helytállnia, amire ugyan képes is lenne a büdzsé, de „csak akkor, ha súlyos pénzeket vonnak el a gazdasági és társadalmi élet fontos területeiről”. Ezt azonban nem fogják megtenni, a kormányfő inkább egy törvénymódosítással kezelné a helyzetet – számolt be róla a G7.hu.

Matolcsyt megelőzően ők voltak Kecskemét díszpolgárai

Kecskemét díszpolgárai 1993-tól (az elismerést korábban jóval ritkábban osztották ki, először 1856-ban Pajor Titusz főbíró kapta, Jókai Mór 1893-ban, Klebelsberg Kuno 1928-ban, Kodály Zoltán 1947-ben díszpolgár, a teljes lista a Wikipédián olvasható):

1993 – Kálmán Lajos főiskolai ének-zene tanár, népzenekutató, orgonaművész, zeneszerző Radó Vilmos színész, rendező, a Katona József Színház egykori igazgatója 1994 – Orosz László irodalomtörténész, tanár; prof. dr. Dömötör Endre, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház Traumatológiai Osztályának volt osztályvezető főorvosa 1997 – Bozsó János Munkácsy-díjas magyar festőművész, műgyűjtő és múzeumalapító 1998 – Gömöri Ferenc szállodaigazgató, vendéglátóipari vállalkozó 1999 – dr. Szekér Endre irodalomtörténész, magyar tanár, szerkesztő, 2000 – Szarka Balázs, az Univer Szövetkezeti Zrt. vezérigazgatója 2001 – dr. Ruppert József piarista tanár 2002 – dr. Svébis Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház egykori főigazgatója 2003 – dr. Iványosi Szabó Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár egykori igazgatója 2004 – Sántha György költő, a kecskeméti Katona József Társaság ügyvezető elnöke (posztumusz); Majoros István olimpiai aranyérmes birkózó 2007 – Farkas Gábor, a Csiperó nemzetközi gyermektalálkozó megálmodója, az Európa Jövője Egyesület alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke 2011 – Buda Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító 2014 – Szemerey Andorné Törös Olga olimpiai bronzérmes tornász, edző, testnevelő tanár 2015 – Mikulás Ferenc animációs filmproducer, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezetője 2019 – dr. Farkas Gábor építész, címzetes egyetemi tanár 2023 – dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Nemesszeghy Lajosné (szül: Szentkirályi Márta), a kecskeméti Kodály Iskola alapító igazgatója, zenetanár (posztumusz adományozás)