Több olvasói jelzést kaptunk, és a közösségi médiában is terjednek olyan bejegyzések, miszerint Kecskeméten nagyon nehéz átmenni a gépjármű-vezetési gyakorlati, azaz a forgalmi vizsgákon, sok a bukás, „túlzottan szigorúak” a vizsgabiztosok. Igyekeztünk utánajárni, tényszerűen ennek mennyi valóságalapja van, vagy ez inkább csak városi legenda. Kértünk és kaptunk adatokat, tavaly hány kecskeméti „mazsolának” kellett pályaalkalmassági vizsgálatra mennie, mert előtte már ötször sikertelenül próbálkozott a forgalomban. Megkérdeztünk egy autósiskolát is, nekik mik a tapasztalataik a tanuló vezetőkről, és hogy érdemes-e átmenni csak a vizsga abszolválása reményében például Ceglédre.
A témával többen megkeresték szerkesztőségünket. Egy kecskeméti édesanya elmondta, hogy lánya elsőre átment a KRESZ-vizsgán, a forgalmin viszont újra és újra megbukott.
„Az elsőt még jogosnak is érezte. Volt, hogy összegyűlt a tíz hibapont. Olyan is előfordult, hogy az oktató fékezett be, mert úgy ítélte meg, nem lett volna hely a besorolásra. De hogy a negyedik alkalommal az volt a vizsgabiztos legnagyobb problémája, hogy nem tetszett neki a kormánykezelés, ezen már kiakadtunk. Ezt korábban sem az oktató, sem egyik vizsgáztató sem kritizálta.”
Az édesanya hangsúlyozta: lánya talpraesett, fegyelmezett, óvatos, és nem stresszelt rá a vezetésre. Bár azért a sokadik kudarc után érezhetően egyre jobban elment az önbizalma.
Az ötödik forgalmi vizsgán az jelentette a bukást lányának, hogy a Balaton utcában – ahol az út szélén mindkét oldalon szoktak autók parkolni – nem tartott kellő oldaltávolságot. Ezt a család végképp jogtalannak érezte, mondván, ez az utca amúgy sem túl széles, ha szemből is jön autó, és út mellett is végig gépkocsik állnak, akkor igencsak problémás a nagyobb oldaltávolság biztosítása.
Az ötödik sikertelen próbálkozás után a tanulóvezetőknek pályaalkalmassági vizsgálatra (PÁV) kell menniük. Az édesanyától megtudtuk, lányának ez tökéletesen sikerült.
„A pszichológus megállapította, hogy a PÁV IV. kategóriánál magasabb szintű PÁV vizsgálaton is simán átmenne” – folytatta az édesanya.
Lánya viszont ekkorra már olyan lelkiállapotba került, hogy ha csak szóba került a vezetés, rosszkedvű lett, néha el is sírta magát. Pedig úgy érezte, minden elvárhatót megtett, közel 70 órát vezetett, azaz jócskán vett pluszórákat a kötelezően előírt 29-en felül. Gondolkodtak abban, hogy más városban próbálkozzanak, de végül Kecskeméten tette le az ifjú hölgy a vizsgát, hatodik nekifutásra. Az oktató váltás hozta meg az áttörést, a PÁV után ugyanis egy közeli ismerős mellett kezdett el vezetni.
Az édesanya korábban közzétette véleményét az egyik Kecskeméthez kötődő Facebook-csoportban. Ott többen javasolták, hogy menjen a lánya Ceglédre. Érdekesek a kommentek is. Néhányat mutatunk:
- „Kecskemét jóval az országos átlag alatt van a sikeres vizsgák tekintetében. Szigorúak a vizsgabiztosok.”
- „Sajnos azt kell mondjam, nem a tudáson, hanem a szerencsén múlik, hogy átmegy a vizsgán a tanuló. Egyértelműen pénzlehúzás. 5 perc vezetés után bukta. Kicsit érdekes ezt kb. 3-szor megcsinálták. A lányom is volt PÁV-on. Ott is sok kecskeméti volt. Meg is jegyezték.”
- „Ott én is voltam, és igen, a Kecskemétről érkezőket ismerősként fogadják, épphogy nem kaptam kávét meg sütit!”
- „Szégyen, gyalázat ami itt megy. Boldog-boldogtalant megbuktatnak és közlik, ne is menjen pótvizsgára addig, amíg plusz 10 órát nem vezetett, aminek az óradíja persze nem olcsó.”
- „Számít az is, hogy az oktató milyen viszonyban van a vizsgafelügyelőkkel, plusz nekik megvan az, hogy bizonyos %-nak meg kell buknia. Én is 5. alkalommal mentem át a vizsgán, kb. nyolcvanvalamennyi órával…”
Az édesanya hozzátette: egy barátnője fia hasonlóan járt, ő háromszor bukott meg, aztán egy kisebb városban folytatta a tanulást, végül ott tudott levizsgázni a forgalomban.
A kommentelők között többen megjegyezték, hogy bizony az oktatók már az elején szokták jelezni, a minimum vezetési óraszám valószínűleg nem lesz elegendő arra, hogy rögtön az első nekifutás sikeres legyen, kellenek majd további alkalmak – ami nyilván alaposan megdrágítja a jogosítvány megszerzését. Itt egy rövid kitérő: nyilván az autósiskolák tanfolyamainak árában elég nagyok a szórások. Az elmélet, a KRESZ-tanfolyam 50-60 ezer forint között mozog, egy gyakorlati óra díja 8-10 ezer forintba kerül, azaz egy átlagos tanfolyam vizsgadíjakkal együtt kb. 350 ezer forintnál kezdődik, a végösszeg pedig simán lehet akár 600-700 ezer forint is (most csak a leggyakoribb B kategóriás jogosítvánnyal foglalkozunk).
A hozzászólások között felbukkan az a vélemény is, amit olvasóink is pedzegettek: az átlagosnál jóval nehezebben lehet átmenni Kecskeméten a gyakorlati vizsgán, „túlzottan szigorúak” a vizsgabiztosok.
Megkerestük a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft.-t, amely a hazai járművezetők és közlekedési szakemberek vizsgáinak, alkalmassági vizsgálatainak és utánképzéseinek szervezéséért, lebonyolításáért felelős. Közölték, a forgalmi vizsgák országosan egységesen zajlanak, a jogszabályok, tantervi és vizsgakövetelmények, valamint vizsgaszabályzat szerint, a megfelelő képesítéssel rendelkező vizsgabiztosok szakmai közreműködésével. Nekik rendszeresen tartanak módszertani értekezleteket és éves továbbképzéseket. Ezek egyébként előfeltételei is a vizsgáztatási jogosultság megtartásának.
„Így noha vizsgasikerességben értelemszerűen vannak eltérések időszakonként (például nyári és téli időszakokban) és helyszínenként, területenként (például vármegyénként), a vizsgáztatási szempontrendszer országosan egységes” – jelentette ki a KAV. Hozzátették, Bács-Kiskunban is vannak eltérések az országos átlaghoz képest Kecskemét, Kalocsa és Baja környezetében.
A KAV arra is kitért, hogy a forgalmi vizsgák tényleges végrehajtásában vannak némi különbségek, ezek a városok eltérő közlekedési infrastruktúrájából, a forgalom méretéből, a forgalmi csomópontok sajátosságaiból, az útviszonyokból adódnak.
„Azonban a vizsgabiztosok ezeket is szem előtt tartva, objektív szempontrendszer alapján értékelik a vizsgázók felkészültségét. Fontos kiemelni azonban, hogy az önálló és biztonságos közlekedésre való felkészítés – és ez alapján a vizsga eredményessége – elsősorban az oktatást nyújtó képzőszerv és szakoktató tevékenységétől függ, így a vizsgasikerességben lehetnek további eltérések akár képzőszervi, illetve oktatói szinten is.”
Összegezve: a KAV szerint az, hogy sikerül a vizsga, több dologtól függhet:
- a helyszíntől
- az időponttól
- az autósiskolától
- az oktatótól
- és nyilván a tanuló képességeitől, felkészültségétől.
A KAV hangsúlyozta, hogy vizsgabiztosok a különbségeket szem előtt tartva, objektív szempontrendszer alapján értékelik a vizsgázók felkészültségét; „a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzik tevékenységüket, döntéseiket a vizsgázók forgalmi vizsgák során nyújtott teljesítményei alapján hozzák meg”.
Pályaalkalmasság vizsgálaton (PÁV IV) annak kell részt vennie, aki két éven belül ötödször bukott meg a forgalomban, és szeretne újra próbálkozni. Ez azokra a képességekre és személyiségvonásokra terjed ki, amelyek a biztonságos közlekedési magatartást befolyásolhatják. Ilyenek például:
- önuralom
- tájékozódás
- figyelem
- reakcióidő
- kockázatvállalás.
„A PÁV vizsgálatokra általánosan igaz, hogy olyan közlekedéspszichológiai pályaalkalmassági vizsgálatok, amelyeknek célja feltárni, hogy a vizsgált személynél van-e kizáró oka annak, hogy egy meghatározott gépjárművezetői tevékenységet folytasson” – válaszolta a KAV. Úgy fogalmaznak, a PÁV-ra irányítás „olyan segítő intézkedés, amely a további próbálkozásokat megelőzően ad támogató visszajelzést a jelöltnek arról, hogy a nehézségei (eddigi sikertelen próbálkozásai) aktuális személyiségi problémáira vagy felkészültségének hiányára utalnak”. Díja 8310 forint, a felülvizsgálati kérelem 12 620 forint.
És ami igazán érdekes: 2022-ben Kecskemétről összes 228 PÁV-jelentkezés volt, azaz ennyi főnek biztosan nem sikerült két éven belül ötször a forgalmi vizsgája, de szeretett volna tovább menni a jogosítványért. A 228 pályaalkalmassági vizsgából 10 mutatta az illető alkalmatlanságát.
Nem mindenki tudja, hogy az autósiskoláknak kötelező három mutatót a honlapjukon és/vagy reklámjaikban, hirdetéseikben feltüntetniük. Ezek: a vizsga sikerességi mutató (VSM), az átlagos képzési óraszám (ÁKÓ) valamint az iskola által kiszámított képzési költség (KK). Céljuk, hogy általános és objektív tükröt mutassanak az autósiskolák tevékenységéről, annak minőségéről a fogyasztók számára – közölte a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont.
Az ÁKÓ megmutatja, hogy az adott képzőszerv egy tanulót átlagban hány óra (alap- és pótórákat összeadva) alatt készített fel a sikeres gyakorlati vizsgára. A VSM pedig ismerteti, hogy az autósiskola összes elméleti/gyakorlati vizsgájából mennyi lett sikeres.
A KAV honlapján van egy vizuális felület az egyes autósiskolák ÁKÓ és VSM adataival, itt az egyes kategóriák tekintetében az országos átlag is megtalálható, összehasonlítást biztosítva az érdeklődők számára. Az iskolaválasztáshoz szükséges tanácsok, illetve az ÁKÓ/VSM táblázatos adatok évekre visszamenőleg is elérhetők itt.
Kigyűjtöttük néhány kecskeméti autósiskola legfrissebb gyakorlati-VSM mutatóját, azaz hogy az autósiskolának az összes gyakorlati vizsgájából hány lett sikeres (2023 második negyedév, B típus).
Országos átlag: 46,48 százalék
AszuCar: 30,84 százalék
Car-Man: 36,69 százalék
Füredi Kft: 23,65 százalék
K.O. : 31,2 százalék
Kobela: 36 százalék
Az is fontos adalék a témában, hogy Kecskeméten B kategóriára összesen 35 (!) vizsgaútvonal van, Kiskunfélegyházán csak 5, Cegléden pedig 6. Tehát egy kisebb városban sokkal kevesebb „tételt” kell megtanulni – de vajon ez nem önbecsapás?
A témában megkerestük a fenti kecskeméti autósiskolákat, de csak az AszuCar Autósiskola ügyvezetője, Aszódi Dávid válaszolt, így az ő tapasztalataikról, véleményükről tudunk beszámolni.
– Valóban nehezebb Kecskeméten levizsgázni a forgalomban, mint máshol, több a bukás?
– Ez egy nagyon jó kérdés. Közelítsük meg inkább onnan, hogy a vizsgakövetelmények szigorúak; mindenhol ugyanaz, de a város sajátosságai tudnak nehézséget okozni. Vannak olyan városok, ahol kevesebb és egyszerűbb útvonalak vannak, de természetesen itt sem adják oda egyből a jogsit. Kecskeméten szigorú és következetes vizsgáztatás zajlik, úgy vélem, a nagyobb bukási arány mögött több más tényező is áll.
– Az Önök autósiskolájában idén/tavaly hány gépjármű-vezetési gyakorlati vizsga volt összesen, és ebből hány lett sikertelen?
– A 2022-es évet nézve 337 forgalmi vizsgánk volt (ezek túlnyomó többsége „B” kategória), 43 százaléka alap, 57 százaléka pedig pótvizsga. Az alapvizsgák esetében 28 százaléka zárult sikeresen, a pótvizsgáknál ez az arány 35 százalékos. Összességében a múlt évben tanulóink 32 százaléka tett sikeres vizsgát.
– Mivel tud segíteni egy oktató a sikertelen vizsgák után a tanulónak?
– Az mindig a sikertelenségi októl is függ, hogy mi az a terület, amivel foglalkozni kell. A tanuló hozzáállása, türelme, kitartása is nagyon fontos szempont. Sikertelen vizsga után érdemes kiértékelni, mi volt az ok, és azt javítani pótórákkal, hogy a tanuló a következő alkalommal már sikerrel levizsgázzon. Az oktatóknak pedig a szakmai tudáson felül magasfokú pedagógiai szemléletmóddal kell rendelkezniük, hogy át tudják lendíteni a tanulót az esetleges kudarcon.
– Hány tanulójuknak kellett pályaalkalmassági vizsgát tenni azért, mert már öt sikertelen forgalmi vizsgán voltak túl?
– 2023-ban eddig 223 beiratkozott tanulónk van, közülük 11 fő tett PÁV vizsgát. Többségük másik iskolában szerzett 3-4 sikertelen vizsga után jelentkezik át, és folytatja a képzést.
Általában 3-4 sikertelen vizsga után szoktak a tanulók elgondolkozni egy iskola és/vagy oktató váltáson, remélve, hogy egy másik oktató, másik autóval hozzá tudja segíteni a jogosítvány megszerzéséhez.
– Mennyire befolyásolja egy forgalmi vizsga sikerességét a helyszín, mennyivel nehezebb egy nagyvárosban levizsgálni, mint egy kisebb településen?
– Mindenképp függ tőle, hiszen a nagyvárosokban – például Budapesten, Szegeden, Debrecenben – a villamos pálya is meg tudja bonyolítani a közlekedést, nem beszélve a nagyszámú járműforgalomról. Vannak tanulók, akik így gondolkozva kisebb városban próbálják megszerezni a jogsijuk, mondván, kevesebb a nehéz forgalmi szituáció, bonyodalom, és sokkal kevesebb a vizsgaútvonalak száma is. Véleményem szerint ők tévesen gondolkoznak, hiszen a jogsiba nem fog belekerülni, hogy melyik városban vezethet csak az illető, és nyilván nem is csak ott fog vezetni, hanem bárhol, ahogy az élet hozza – akár országhatáron kívül is. A jogosítvány minderre feljogosítja – a kérdés csak az, képes lesz-e megbirkózni a kiélezettebb szituációkkal egy olyan vezető, aki a vizsgánál a könnyebb utat választotta? Szakoktatóként azt szoktam mondani a tanulóknak: ha a sikeres vizsga attól függ, hogy melyik városban, milyen útvonalon kell mennem, az már régen rossz. Azt mutatja, hogy a tanuló nem rendelkezik megfelelő tudással ahhoz, hogy megérdemelten megszerezze a jogosítványát, szinte csak a szerencsére hagyatkozik.
– Az autósiskolák által negyedévente kötelezően megadandó adatok, mint a vizsga sikerességi mutató és az átlagos képzési óraszám mennyiben tükröz(het)ik az adott iskolában zajló oktatás színvonalát, a jobb mutatók jobb minőséget is takarnak-e?
– A VSM és az ÁKÓ statisztikai számadatok, jó mutatószámok, amelyek negyedéves bontásban mutatják be az adott autósiskola sikerességét. Azért azt is el kell mondani, hogy kizárólag ezek alapján nem lehet eldönteni, hogy az adott iskola jó vagy rossz. Ezt a kérdéskört sokkal összetettebben kell körbejárni ahhoz, hogy az érdeklődő ki tudja választani a számára legmegfelelőbb autósiskolát. A mutatószámok többé-kevésbé tükrözik az autósiskola minőségét, de a tanulónak érdemes további infókat begyűjtenie az iskoláról beiratkozás előtt.
– A kötelezően előírt óraszám Önök szerint általában mire elegendő? Javasolják-e a tanulóknak plusz órák teljesítését, ha igen, kb. mennyit?
– Sajnos a jelenleg is érvényben lévő 29 + 1 vizsgaóra (összesen 30 óra) nagyon kevés ahhoz, hogy a tanuló sikeres vizsgát tegyen. Bár a jogszabály úgy fogalmaz, hogy a kötelező 29 óra vezetésnek, és minimum 580 kilométernek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a tanuló vizsgára bocsátható legyen, ez utóbbi előírás sem szokott teljesülni ennyi órából. Évtizedekkel korábban is ennyi volt az előírt kötelező óraszám, és azért lássuk be, hogy napjainkra már igencsak megváltozott a közlekedési kultúra, nagyon más, mint mondjuk húsz éve. Sokkal több az autó, több az út, az emberek többet, és hosszabban vezetnek, összetettebbek a közlekedési szituációk, a megoldásra váró helyzetek, melyekre a tanulót fel kell készíteni. Nekünk az a célunk, hogy a tanuló elsőre sikeres vizsgát tegyen, ehhez viszont elengedhetetlen pótórák vétele a fenti okok miatt is. Az, hogy ez mennyi, mindig egyénfüggő, és az ÁKÓ mutatószám iskolánként pont ezt hivatott bemutatni. A jelentkezőket beiratkozáskor arról tájékoztatjuk, hogy általánosságban 40-50 óra között van az az óraszám, amelyre alapozva sikeres vizsgát tesznek a tanulóink. A cél az lenne, hogy a tanulót ne csak a vizsgára készítsük fel, hanem egy olyan alapot kapjon az oktatás során, amelyre bátran építhet, azaz gyűjtheti a kilométereket, és idővel – több év, több ezer kilométer megtétele után – vezetési rutinnal rendelkező felelős járművezetőként vegyen részt a közúti forgalomban. A jogosítvány megszerzése nem végcél, hanem az első lépés ehhez.
