Kecskeméten, 2019 után ismét átrajzolták az egyéni választókerületek határait a jövő júniusi önkormányzati választás előtt a lakosságszám fogyása és a belső demográfiai mozgások következtében. Budapesten is több kerületben és vidéki városban is, például Miskolcon, Szegeden, Győrben, Szombathelyen húztak új körzethatárokat. Törvényi előírás az aránytalanságok csökkentése, de a helyi hatalom kezében politikai eszköz lehet az ellenfeleik gyengítésére.
Kecskemétre a Fidesz, mint erős politikai bástyájára tekint, amire nemcsak azért alapoz, mert 1998 óta mindig Fidesz támogatású polgármestereket választottak. Hanem azért is, mert 2010-ben és 2014-ben is a 15 egyéni választókerületből (evk) 14-ben kormánypárti jelölt nyert.
A 2019-es helyhatósági választás eredménye ezért is jelentett meglepetésszerű repedést az Orbán-párt számára, mert a népesség apadása miatt az eggyel csökkentett és jelentősen átrajzolt 14 evk-ból hatban a parlamenti pártok (Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, DK) kecskeméti szervezeteinek összefogásából álló Szövetség a Hírös Városért Egyesület nyert. (A városi közgyűlésben a fideszes polgármester mellett jelenleg 12 kormánypárti és 8 ellenzéki képviselő foglal helyet, miután a volt szocialista párti Dobos József, aki négy évvel ezelőtt egyéniben nyert, a nyár folyamán maga mögött hagyta az ellenzéki frakciót.)
A 2024-es kecskeméti önkormányzati választás politikai tétje tehát a Fidesz számára az, hogy a repedést megállítja, s visszaszerzi a legalacsonyabb szinten is a korábbi összes pozícióját. Az ellenzéknek pedig az, hogy bizonyítsa a kormánnyal szemben kritikus választók előtt: 2019 nemcsak egyszeri pillanat volt, hanem valós pozíciófogás. A soktényezős egyenlet végeredményét olyan tényezők is befolyásolják, mint, együtt indulnak-e az ellenzéki pártok (az erről szóló tárgyalások már folynak, de a listaállítás, ahogy máshol is, a vita tárgyát képezi). És jelentkeznek-e új kihívók az ellenzéki oldalon. Várhatóan igen, a szélsőjobboldali Mi Hazánk inkább a Fidesz, a Kétfarkú Kutya Párt inkább a Szövetség orra alá törhet borsot, amennyiben saját listát állítanának.
Az a jó, ha az ellenzék nem rúg labdába
Kecskemét választó közönsége jelenleg 87.235 fő, az előző választással szemben 1800-al kevesebb. A 14 evk-ra jutó választó akkor lenne arányosan elosztva, ha mindegyikben egyformán 6231 választásra jogosult jutna. A helyi sajátosságok miatt kivitelezhetetlen tűpontosan meghúzni lakosságarányosan a kerületek határát, amire jogszabály sem kötelez. Legfeljebb 15 százalékkal térhetnek el egymástól a körzetek, de a kialakításukkor figyelemmel kell lenni a településszerkezeti, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra. Ha a körzetek között nagyon nagy az eltérés, akkor bárhol előállhat az a példa, hogy két és félszer annyit ér a választók szavazata egy választókerületben, mint egy másikban. A kormánypárti vezetésű Sárospatakon ez történt, ahol a 8. választókerületben 53 százalékkal kevesebb a választópolgárok száma az átlagnál.
A módosításokon tehát sok múlthat. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy milyen szempontok szerint húznak egyik és másik választókerülethez félutcákat, megbontott sorházakat, bel- és külterületi lakóövezeteket, létrehozva amorf formájú egyéni kerületeket. Ahogy általában mindenhol, vannak hagyományosan kormánypárti és protest jellegű lakókörzetek. Kecskeméten 4-5 olyan városrész állt be az évek alatt, ahol ciklusok óta fideszes képviselőket választanak; – itt 2024-ben aligha várható fordulat. Vannak viszont azok a kerületek, ahol kiélezett kampány várható, hiszen a Fidesz minden követ meg fog mozgatni, hogy visszaszerezze a korábbi előnyét. És fordítva, az ellenzék megtartsa az egyéni mandátumát.
