Egy baranyai kereskedő szerint nem azért esett a búza és a kukorica ára 2023-ban, mert az ukrán gabona vámmentesen bejöhetett az uniós piacra. Sok tényező befolyásolta a búza ármozgását, az egyik ilyen a kormány egy 2022-es (azóta visszavont) rendelete, ami kárt okozott a hazai gabonatermelőknek – írja a Szabad Pécs.
Ukrajna a Föld legnagyobb napraforgó-termelője, amíg burgonyából harmadik, kukoricából és káposztából ötödik, árpából, rozsból, cukorrépából hetedik, búzából pedig nyolcadik a világranglistán. Az ukrajnai termékeket ideiglenesen nem sújtja vám, hogy az unió ezzel is támogassa az Oroszország által megtámadott ország harcát és gazdaságát.
Magyarország, Bulgária, Lengyelország és Szlovákia különböző mértékben ellenzi a vámmentességet, a négy állam agráriuma ugyanis nehezményezi, hogy az ukrán búzából immár tízszer, kukoricából hetvenszer annyi termék érkezik az unióba, mint 2021-ben. A hazai termelők úgy vélik, hogy az unióba ömlő ukrán gabona Európában túlkínálatot és piaci zavart okoz. Ezzel magyarázzák, hogy 2022 ősze és 2023 nyara között a búza tonnánkénti felvásárlási ára 130 ezer forintról 60 ezerre csökkent.
A baranyai kereskedő másként látja a kérdést, szerinte a búza drasztikus áresése több tényezőtől függ. Az egyik, hogy a 2022-es világpiaci ár irreálisan magas volt, mert ismeretlen okból Kína felvásárolt 30 millió tonna búzát. Majd jött az orosz-ukrán háború, és a biztonságos ellátás érdekében minden ország elkezdett készletezni, ami hiányhoz vezetett, az pedig ahhoz, hogy a termelők annyit kértek a búzáért, amennyit akartak. A kormányok és a multik igyekeztek lenyomni az árakat, hogy ezzel is megfékezzék az inflációt, és ettől már 2022-végén esett a búza világpiaci ára.
„A búza árának esésében az játszott inkább szerepet, hogy 2023-ban kiderült, lesz bőven termés, nem kell aggódni az ellátásért. Ráadásul kevesebb búza fogyott, ugyanis a pandémia és a felgyorsult infláció takarékosságra ösztönözte az embereket. Az, hogy kevesebb élelmiszert dobunk a szemétbe egy nagyon jó irány, ám emiatt lisztből, pékáruból és húsból is kevesebbet vásároltunk. Mindennek az lett a következménye, hogy míg korábban aratáskor 2-3 hétre elegendő búza volt a tárolókban, a 2023-as betakarításkor 10-12 hétre volt elegendő a készlet” – magyarázta a kereskedő.
A vállalkozó szerint a hazai agrártermelők piaci helyzetén sokat rontott az, hogy a kormány 2022 márciusától 2023 januárjáig kiviteli engedélyhez kötötte a gabona, a kukorica és a napraforgó exportját. Bár ez a lépés – az aszály és az orosz-ukrán háború miatt – előrelátónak tűnt, hisz így a kormány szavatolni tudta a hazai ellátás biztonságát, ám az engedélyhez kötés összességében kárt okozott a gazdáknak és az országnak is.
30 nap alatt kellett dönteni az engedélyről, a tűzhöz közelálló cégek egy hét után megkapták, a többiek viszont a 30-ik nap délutánján kapták meg a papírt, ez pedig elbizonytalanította a munkát – állítja a vállalkozó. Hozzátette, a vásárlók pár nap alatt szerettek volna áruhoz jutni, de csak 35-40 nap múlva szállíthattak. Ezt a vásárlók nem tudták elfogadni, ezért kénytelenek voltak egyre több ukrán búzát vásárolni, mert enélkül nem lehetett volna teljesíteni a megrendelések jelentős részét.
„Vagyis nem az alacsonyabb ár miatt vettünk ukrán gabonát (hisz a magyar áru ugyanannyiba került, mint az ukrán), hanem a kiviteli engedélyezés hosszadalmassága és kétesélyessége miatt. És mire megszűnt ez a jogszabály, a mi cégünk szinte teljesen átállt az ukrán gabonára” – mondta a kereskedő.
A baranyai vállalkozó véleménye, hogy a magyar agrárium hosszútávú versenyképességének nem árt, ha az ukrán termékek vámmentesen léphetnek be az unióba. Mert az ukrán áru mindenképp ott lesz a világpiacon, és ha nem az unióban, akkor Ázsiában vagy Afrikában kell vele versenyezni. És az ukrán agrártermékek ára mindig is befolyással lesz a világpiaci árra, s ez által arra, hogy a magyar gazdák mekkora nyereséggel termelnek majd gabonát vagy húst.
Fontos az is, hogy az ukrán földek jelentős részét tulajdonosként vagy bérlőként német, francia és holland befektetők cége műveli meg. Ezért az ukrán termények unióbeli értékesítéséért a háttérben uniós gazdasági érdekkörök is lobbiznak. Az ukrán földeket megművelő uniós cégek tulajdonosai között pedig – a kárpátaljai üzletemberektől kapott információk alapján – vannak befolyásos magyar vállalkozók is. Ebből következik, hogy a magyar földön termelt gabonának gyakran az ukrán földön magyar cég által termelt gabona a konkurense a nemzetközi piacon.
