Az LMP népszavazást szeretne kiírni a kiemelt beruházásokról szóló törvény eltörléséről. A kezdeményezést megtámadta a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium, egy magánszemély, és – mint megtudtuk – az a tatabányai székhelyű, volt kormánypárti politikus által vezetett cég, amely Kecskeméten tervez kamionparkolót építeni 25 hektáron, jórészt szántó és gyümölcsös művelési ágú földterületen. A Kúria friss döntése nyomán egyébként mégis lehet népszavazás az ügyben, ha ehhez összegyűlik 200 ezer aláírás.
Mint azt az Átlátszó elemző cikkében szerepel, a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” státuszt egy 2006-ban, az első Gyurcsány-kormány idején hozott törvény vezette be. Eredeti oka az volt, hogy megkönnyítsék az Európai Unió által támogatott gigaprojektek megvalósítását az engedélyezési eljárások lerövidítésével. A törvény biztosította a minimum 5 milliárd forintos és legalább 1000 munkahelyet teremtő állami beruházások kiemeltté tételét. Az előírt összeget aztán levitték 2 milliárdra, a szükséges munkahelyek számát pedig 50-re, de 2010-ig még így is jellemzően közérdekű nagyberuházások valósultak meg. A Magyar Narancs egy 2018-as cikke 2006-tól kezdődően 24 ilyen beruházást említ, melyek közt a 4-es metró, a kecskeméti Mercedes-gyár vagy a Pécs mint Európa kulturális fővárosa-projekt szerepelt.
Azonban az újabb és újabb törvénymódosításokkal (az Átlátszó szerint negyven volt) az Orbán-kormány 2010 után teljesen fellazította a feltételeket. Megszűnt az összeghatár a részben vagy egészben uniós, illetve nemzeti költségvetésből finanszírozott projektek esetében, egyéb beruházásoknál pedig az alsó határt 90 millió forintra és 15 munkahelyre szállították le. A K-Monitor összesítése több mint ezer, 2018 eleje és 2021 vége között született, kiemelt beruházásról szóló rendeletet sorol fel.
Ipari, mezőgazdasági és közlekedési fejlesztéseken kívül sport- és turisztikai beruházások, valamint oktatási, egyházi, kulturális, sőt, magánérdekeket szolgáló építkezések is minősülhetnek kiemeltnek.
Egyes vélemények szerint az ilyen beruházásokat a hatályos törvények felülírása, a környezet- és műemlékvédelmi szempontok mellőzése, a helyi önrendelkezés, a lakossági és szakmai vélemények kiiktatása jellemzi.
Az LMP próbálkozásai
- Először a 2006. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezéséről szerettek volna népszavazást kiírni.
- A Nemzeti Választási Bizottság arra hivatkozva utasította el az indítványt, hogy a választópolgároknak nincs elég kompetenciájuk egy ilyen kérdés eldöntéséhez.
- Az LMP ugyanakkor a Kúria elé vitte az ügyet, amely tavaly november végén megállapította, hogy a kérdésről lehet népszavazást tartani.
- Csakhogy ezután a kormány áthelyezte a szabályokat egy másik, az építészetről szóló törvénybe, vagyis a jóváhagyott előző kérdés értelmét vesztette, mert megszűnt az a törvény, amelyre vonatkozott volna.
- Az LMP újra nekifutott, és így írta át a kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?”
- Ezt a kérdést a Nemzeti Választási Bizottság február 1-jén hitelesítette.
- Igen ám, de három meg nem nevezett kérelmező a Kúriához fordult, hogy változtassa meg a döntést. Egyebek közt arra hivatkoztak, hogy a sikeres népszavazás a költségvetés módosítását követelné meg, amiről azonban tilos népszavazást tartani. Továbbá nem tartották egyértelműnek a kérdést.
- A Kúria Darák Péter volt kúriai elnök vezette tanácsa viszont május 2-án úgy döntött, mégis lehet népszavazás a kiemelt beruházási törvény eltörléséről.
Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese online sajtótájékoztatóján elmondta, üdvözli a Kúria döntését.
„Így lehetősége nyílik a magyar embereknek, hogy végleg eltöröljék a végtelenül korrupt kiemelt beruházási törvényt, melynek segítségével a kormány a helyiek megkérdezése nélkül kényszerített településekre jellemzően súlyosan környezetszennyező beruházásokat” – írta közösségi oldalán. Azt is hozzátette, a Kúria állásfoglalása szerint a népszavazási kérdés nem vonatkozik a költségvetésre, így nincs akadálya népszavazást tartani a témában. Nem következik be a választópolgári egyértelműség sérelme sem, mert a népszavazásra javasolt kérdést az átlagosan tájékozott választópolgárok egyértelműen meg tudják válaszolni.
Csárdi Antal online sajtótájékoztatóján kitért a három szereplőre, akik megtámadták a Kúriánál a kezdeményezést. Elmondta, hogy
- az Építési és Közlekedési Minisztériumról,
- egy magánszemélyről
- és egy gazdasági társaságról volt szó.
Kecskemét esetében a harmadik kérelmező, a gazdasági társaság a legérdekesebb.
