„Az emberek akkor fogják letenni az autót, ha valós alternatívát látnak” – egy 18 éves srác újragondolta Kecskemét közösségi közlekedését

Korábban két cikkben is beszámoltunk róla, hogy kecskeméti civilek gondolnák újra a város közösségi közlekedését. Az ügy haladásáról, terveiről és nehézségeiről a mozgalom arcával, a 18 éves Rittgasser Lászlóval beszélgettünk, aki idejét sem sajnálva, rengeteg energiabefektetéssel próbál meg tenni városunk közlekedéséért – egy élhetőbb Kecskemétért.

László elmondta, hogy a KecsUP-on megjelent két cikk nagyban segítette munkájukat, ugyanis rengeteg visszajelzést és kritikát kaptak terveikkel kapcsolatban. Felmerült azonban egy probléma, amellyel ugyan eddig is tisztában voltak, de korábban nem láttak hozzá a tervezéséhez: míg megépülne mindaz, amit összeraktak, addig is kell egy ideiglenes menetrend. A kommentekben a két megjelent cikk alatt felmerültek még kérdések a kiskörút új rendszeréről, ennek újragondolásához két 2009-es pályaműből (1.;2.) ihletődtek, melyeket összeollóztak.

Röviden összefoglalva, a fejlesztési terveiket megelőzné egy úgynevezett „ideiglenes időszak”, ennek idejére vázolt fel nekünk a mozgalom arca pár tervezett újítást:

• racionalizált, ütemes menetrend,
• járatmódosítások a meglévő hálózaton,
• Ballószög, Helvécia, Szentkirály, Városföld, Lajosmizse és Kerekegyháza területeire új kiegészítő bérlet lenne kapható, amely a Volán- és majd az új KeKo-járatokon is érvényes lenne,
• az autóbusz bérlet „Kecskemét bérlet” elnevezésre módosulna,
• a Széchenyi téri forgalom korlátozása, az Északi térfalnál a parkoló helyén ideiglenes megállóhely kialakítása,
• a kiskörúton található megállókba illetve a vasútállomás elé kihelyeznék az első jegyautomatákat,
• új ideiglenes járatok jönnének létre.

A végleges tervezet létrejöttével kialakulnának buszsávok a forgalmas helyeken, lényegesen több jegyautomatát helyeznének ki, új megállókat hoznának üzembe, valamint az új megállókban és a felújítottakban is a vakok és a kerekesszékesek számára is biztonságos megközelíthetőséget alakítanának ki. Ezen felül bevezetésre kerülne az új vonalhálózat – megfelelő tájékoztatással párosítva, hogy mindenki könnyedén eligazodjon.

Racionalizálnák a buszsofőrök munkaidejét és bevezetnének egy éjszakai buszjáratot is, amely a Homokbánya – Egyetem (Ápoló Klub) – Kórház – Deák tér – Vasútkert (jelenleg Noszlopy G. park) útvonalon járna „1E” jelzéssel.

Ez a járat a jelenlegi tervezet szerint vasárnap 22:30-tól péntek hajnalig csak 2 óránként, péntekenként és szombatonként éjjel pedig óránként járna.

László részletesen beszámolt az új „Kecskemét bérlet” ötletéről is, amely időtartama szerint öt kategóriában lenne elérhető: 24 órás, 72 órás, 30 napos, 3 havi és éves. További tervek:

• lennének diák, dolgozó, nyugdíjas, valamint állami gondozott kategóriák,
• a dolgozói bérletből 30%-os kedvezményre lennének jogosultak az emberek Kecskemét Kártyával,
• ha az illető munkahelyéhez, vagy iskolai gyakorlati helyszínéhez közlekedik busz, akkor – munka- és órarend szerint – azt a vonalat díjmentesen igénybe veheti, ha tudja igazolni dolgozói-, illetve tanulói jogviszonyát,
• mozgáskorlátozottak, egyéb fogyatékossággal élők, állami gondozottak, valamint a 14 év alattiak ingyen utaznának,
• a közigazgatási határokon kívül a Kecskemét bérletek CSAK kiegészítő bérlettel lennének igénybe vehetőek, amely ingyenes nyugdíjasoknak, 14 éven aluliaknak, illetve bármilyen fogyatékossággal élőknek és állami gondozottaknak. Mindenki másnak egyaránt 300 forintba kerülnének. Ezek érvényesek lennének a MÁV, a VOLÁN és a KeKo járatain is Kecskemét közvetlen vonzáskörzetében.

Megkerestétek a terveitekkel a Kecskeméti Közlekedési Központot is?

– Panaszlevelet és visszajelzéseket már kaptak tőlem, olyan aggasztó esetekben, mint mikor például tanítási napon a 12-es buszra nem lehetett felférni, tehát aki nem tudta magát felfúrni a három ajtó valamelyikén, az várt fél órát. Nem egyszer történt ilyen – meséli László.

Mit tudnál mondani, ha esetleg kapnál egy lehetőséget az illetékesekkel való beszélgetésre?

– Mindenképpen azt kellene szorgalmazni, hogy merjenek a közlekedés fejlesztésére több pénzt áldozni, hiszen hiába épül fel valami a városban, ha az odavezető út járhatatlan. Ugyanez igaz az új buszbeszerzésekre is: hiába veszünk egy csúcstechnológiás buszt, ha ilyen rossz az útminőség a város túlnyomó részén, – a Széchenyi téri buszállomásról, a vasútállomásról, a Rákóczi útról, a kiskörútról és a Bethlen körútról nem is beszélve – akkor az a jármű bármilyen új és modern, hamarabb lesznek vele problémák a környezetéből adódóan. Ezeket az utakat természetesen fel szeretnénk újítani, akárcsak az Izsáki utat, amely szép és jó, mindössze az a hatalmas hibája van, hogy a körforgalmak a csuklós buszoknak már majdnem túl szűkek, buszsávokat pedig nem alakítottak ki. Összefoglalva a logikusabb, tömegközlekedés- és kerékpárosbarát várostervezés felé kéne venni az irányt. Mindezt precízen úgy kell megtervezni, hogy minden létező közlekedési eszközzel egységesen legyen esélyünk biztonságosan közlekedni! Az emberek akkor fogják letenni az autót, ha valamiben valós alternatívát látnak!

Milyen dolgokra van szükségetek ahhoz, hogy a lehető legprecízebben tudjátok kidolgozni a terveket?

– Leginkább az emberek tapasztalataira. Arra, hogy honnan, hova és mikor járnak sokan. Természetesen saját tapasztalatainkból, valamint szakértők munkáiból is tanulva igyekszünk valami olyat tervezni, ami a helyiek igényeit maximálisan kielégíti. Nincs sok eszközünk, de mi mindent megteszünk. A „segítőim” lényegében azok, akiket „kikérdezek” egy megtervezett vonal kapcsán, ám ezeket személyesen én, abból az innen-onnan felhalmozott tudásból rakom össze – szerencsére egyre több pozitív visszajelzéssel!