Az üzemeltetésben vannak „szükségszerű” bürokratikus elemek, a javítások egyes esetekben jelentősen elhúzódnak, emiatt hosszú időn keresztül nem működik az adott közterületen a közvilágítás, de a rendszer a tömegesen előforduló hibákra összességében megfelelő megoldást nyújt – erre jutott a februárban megalakított közvilágítási bizottság, amelynek jelentését a szeptemberi képviselő-testületi ülésen fogadták el. A fontosabb részleteket gyűjtöttük össze a témáról.
Még tavaly decemberben Vancsura István – akkor még a Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselője, aki a tavaszi kampányban kilépett az ellenzéki frakcióból, sőt, nem indult a választáson sem – indítványban kérte, végezzenek fénymérést Kecskemét teljes területén, és ha kell, cseréljék ki azokat a LED-es lámpákat, amelyeknek fényereje sokat csökkent az évek alatt. Az indítvány nem ment át a közgyűlésen, mert a Fidesz–KDNP-frakció részben ellene szavazott, részben tartózkodott (akárcsak a függetlenné vált Dobos József).
Az ellenzéki képviselők februárban paritásos alapon 6 fős ideiglenes vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték a közvilágítás ügyében. Mindezt azzal indokolták, hogy az elmúlt években számtalanszor fordultak a polgármesterhez levélben, a közgyűléshez pedig indítványban, hogy „az esti sötétségben, valamint az esős időben a szinte láthatatlan zebrákkal és utakkal kapcsolatban az elégtelen közvilágítási helyzetekre mielőbb találjunk megoldást, a problémák mielőbb kerüljenek megszüntetésre”.

A bizottság meg is alakult: elnöke Leviczky Cirill lett (Fidesz–KDNP), alelnöke Vancsura István, tagjai voltak: Józsa Bálint (Szövetség, de a választáson már a Válasszon Jövőt! jelöltje volt, nem jutott be az új közgyűlésbe), Kopping Rita (Szövetség), Kósa József és Sipos László (mindkettő Fidesz–KDNP).
Három alapvető feladata volt a bizottságnak, amelyek leegyszerűsítve így összegezhetők:
- annak áttekintése, milyen előkészítő lépések történtek a közvilágítási fejlesztésében, milyen innovatív technológiákat lehet alkalmazni, hogy hatékonyabb, energiatakarékosabb legyen az üzemeltetés;
- a meglévő üzemeltetési szerződés vizsgálata, különös tekintettel arra, hogy milyen szakmai akadályok nehezítik a beavatkozást, javítást a közvilágítási problémáknál;
- a közvilágítással összefüggésbe hozható közlekedési balesetek, és az adott helyszíne(ke)n miként lehet ezeket megelőzni.
A bizottság összesen hat ülést tartott: kettőt még márciusban, egyet-egyet pedig májusban, júniusban, júliusban és augusztusban.
A szeptemberi közgyűlésre készített jelentésben olvasható az összegzésük, hogy milyen eredményre jutottak az egyes témakörökben (ez volt az a testületi ülés, amikor Szemereyné Pataki Klaudia polgármester arról beszélt, hogy az MVM nem tudja villamos árammal kiszolgálni a déli iparterületre betelepülő cégeket).
1. Közvilágítás-fejlesztési tervek Kecskeméten
Mint kiderül, az önkormányzat tervezi az összes kompakt fénycsöves technológiával üzemelő lámpa cseréjét; ez az Európai Unió irányelvei szerint kötelező is, mert kivonják őket a forgalomból. Emellett szintén tervben van – annak érdekében, hogy a közterületek megvilágítottsága javuljon – a fényforrások sűrűbb elhelyezése is. A jelentés szerint a korszerűsítés két üteme:
- először a Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft. térinformatikai rendszerének segítségével felmérik a meglévő fényforrásokat, és az adatok birtokában energiahatékonysági és a szükséges források biztosításához megtérülési számításokat végeznek;
- a második ütemben készül el a korszerűsítés legújabb szabványokon alapuló tervezése, amelynek alapján elkezdődhet a kivitelezés, ami a rendelkezésre álló pénztől függ.

Ezzel párhuzamosan megvizsgálják azokat a gyalogosátkelőket, ahol LED-es lámpa van, és „a vizsgálat eredményének függvényében a szükséges korszerűsítések, teljesítménybővítések tervezése ezeken a területeken is megtörténik”.
A fejlesztésnek alapeleme, hogy távfelügyelettel ellátott fényforrások legyenek beépítve. Az üzemeltetés során ez teszi lehetővé a jelentkező hibák észlelését, így lehet gyorsabbá, rugalmasabbá tenni a hibák elhárítását.
2. Az üzemeltetési szerződés vizsgálata
Kimutatás készült a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeknél tavaly elvégzett mérésekről és az azok alapján készült intézkedésekről.
Több zebránál – volt köztük LED-es lámpával és hagyományos működésű lámpával megvilágított is – az átkelőhely mesterséges világítása és térbeli egyenletessége nem felelt meg a szabványosnak. Ilyen volt például:
• a Március 15. utca–Lukács György utca kereszteződése; • a Békéscsabai úti körforgalmi csomópont Géza fejedelem körúti ága; • a Nyíri út a Benkó Zoltán Szabadidőközpont előtt; • a Könyves Kálmán körút a Kiskőrösi út kereszteződésében; • a Bem utca a Klapka utcai útcsatlakozásnál.

A felsorolt helyszíneken elvégezték a közvilágítás javítását, korszerűsítését, a Bem utcán viszont pluszoszlop szükséges, ehhez engedélyezési tervet kell készíteni, csak utána indulhat a kivitelezés.
A képviselők is számos problémát, hibát jeleztek a bizottságnak.
Siposné Bodrozsán Alexandra körzetében a legégetőbbnek az Izsáki út–Homok utca kereszteződésében lévő zebrát jelölte meg, mint ami nagyon rosszul látható. Az önkormányzat a közvilágítási szolgáltatótól, az MVM Lumen Kft.-től kért vizsgálatot és a beavatkozásra javaslatot. Siposné emellett jelezte azt is, hogy az Izsáki út teljes hosszában problémák merülnek fel, amire az a válasz érkezett, hogy mivel hagyományos lámpatestekkel van megvilágítva, ezért a tervezett fejlesztés érinteni fogja. További felvetések és reakciók:
- Hajtás utca, Venyige utca, közvilágítás hiánya. – Válasz: tervezett fejlesztéssel korszerű lámpatestek lesznek.
Kopping Ritától:






