Törékenységben is meglátni az erőt és a szépséget – Japán ihlette művek a kerámia stúdióban

Gáspár Annamária képzőművész japanológia szakon diplomázott és több ízben töltött el hosszabb időt a felkelő Nap országában. Révész Anna festőművész pedig kisgyermekként ott nevelkedett, hiszen édesanyja japán, édesapja magyar származású. Át a hídon címmel az ő műveikből nyílt kiállítás csütörtökön a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban, a Kecskemét-Aomori Magyar-Japán Baráti Kör fennállásának 30. évfordulója alkalmából – kiegészítve a kerámia stúdióban korábban vendégeskedő tíz japán művész alkotásaival, melyeket Kontor Enikő keramikusművész válogatott össze. A tárlat október 19-ig tekinthető meg.

A kerek születésnapot a baráti kör több rendezvénnyel ünnepli meg az év során, a nyitány áprilisban a Sakura ünnep volt a Kecskemét japán testvérvárosáról elnevezett Aomori Parkban, melyet teaceremónia követett a Hakkoda Dojo-ban.

A megnyitón végig magyarul mondta beszédét Ozaki Takeshi, Japán magyarországi nagykövetségének kulturális attaséja.

„Ez a második látogatásom Kecskeméten ebben az évben. Örülök, hogy ősszel látogattam el, amikor a forró nyár a végéhez ért, és az időjárás hűvösebb. Köszönöm szépen szíves meghívásukat! Gáspár Annamária és Révész Anna egyaránt a japán nagykövetség által elismert fiatal művészek. Műveiket idén a japán császár születésnapi fogadásán is kiállították. Ezek a művészek fontos hidat képeznek a két ország közötti művészeti és kulturális kapcsolatokban. Japánban az ősz a legjobb évszak a kultúra és a művészet élvezésére. Ilyen értelemben a mai kiállítás is kiváló időpontban kerül megrendezésre. Örülök, hogy Kecskeméten élvezhetjük a Japánhoz kötődő művészek kiállítását. (…) Szeretném megköszönni a Kecskemét-Aomori Baráti Körnek, és minden közreműködőnek a különböző kulturális rendezvények, köztük ennek a kiállításnak a megszervezésére tett erőfeszítéseiket!” – mondta Ozaki Takeshi.

Az önkormányzat nevében Fekete Gábor képviselő (Fidesz-KDNP) megnyitóbeszédében külön köszöntötte Király Józsefet (Szövetség), mint aki szívügyének tekinti a japán-magyar kapcsolatokat.

„A két város közötti barátság mély, erős, a kulturális kapcsolatok aktívak. Itt mindig történt valami a két város között, nem mondhatjuk, hogy csak a dokumentumok aláírásáról szól” – hangsúlyozta Fekete Gábor, és köszönetet mondott azoknak, akik az élő testvérvárosi kapcsolat megőrzésén dolgoznak, a programokat szervezik, valamint a művészeknek, akik elhozták alkotásaikat.

Mint elhangzott, a művészek erősen kötődnek a távol-keleti országhoz és annak művészetéhez.

Gáspár Annamária japanológia mesterszakon szerezte meg egyetemi diplomáját, ezalatt több ízben töltött el hosszabb időt Japánban, elmélyült kapcsolata a hagyományos japán ábrázolási technikákkal és a zen filozófiával is.

Révész Anna édesanyja japán, édesapja magyar származású, kisgyerekként a felkelő Nap országában nevelkedett, 2008 óta él Magyarországon. Műveit a tradicionális japán Gansai festészeti módszerrel alkotja, ami vízfesték-használatot jelent, aprólékos, vékony ecsetfestéssel; hasonló a nyugati akvarell festészethez, de szabályai annál szigorúbbak, színpalettája jellemzően természetesebb.

„Az, ami összehozta a kerámiákat, illetve a két kiállító alkotót, az a fajta távolságtartás a világtól elidegenítő technológiától, amely ma már ritkaságszámba megy, egyre inkább a művészetekben is. Ahogy egy nemzetközi baráti kör sem az informatikai és a globalizálódott társadalmak vívmányain keresztül képes magát valójában fenntartani, hanem a látottak, meséltek adaptálásán és megélésén keresztül, a személyes kapcsolatok fenntartásával és a hagyományok élő ápolásával, úgy a művészet fennmaradásának is egyik módja az alkotó folyamat tisztaságának megőrzése, amely értéket képviselve képes továbbadni a művészet kézműves és lassú alkotói folyamatokhoz kötődő jellegét az utókor számára”- mondta megnyitóbeszédében Cserhalmi Luca.

A nemzetközi kerámia stúdió és az itt készült számtalan munka, a kézzel készített egyedi kerámiatárgyak eleve ellentmondanak a tömeg és az ipar korunkat jellemző hívószavainak. Ha közelebbről szemügyre vesszük Révész Anna és Gáspár Annamária munkáit, azok szintén az alkotófolyamatban való elmélyedésről, a létrehozásra szánt idővel való bő kézzel bánásról és a szemlélődő életről tanúskodnak. Az alkotás mindkettejük számára egy kontemplatív (mélyen elmerülő – a szerző) folyamat, amely a részletgazdagságban, aprólékosságban és a lassú alkotásban mutatkozik meg. A sérülékenység és a törékenység jellemzi a kiállított műtárgyakat, az ebben rejlő szépség és finom esztétikai erő feltárása. A művek tartalmi szempontjain túl egy viselkedésmód fontosságára is felhívják a nézők figyelmét: ilyen finom munkákat is csak sok figyelmességgel lehet elkészíteni. Figyelemmel és odafigyeléssel az alkotói folyamat alatt és azt megelőzően a külső és a belső világra, azzal a befogadó puha nyitottsággal és törődéssel, mely képes a törékenységben is meglátni az erőt és a szépséget” – nyitotta meg a kiállítást az esztéta.

1 / 26

Previous slideNext slide

Át a hídon kiállítás a Nemzetközi Kerámia Stúdióban



A témában ajánljuk:

Japán teaceremónia is volt a kecskeméti Sakura ünnepen