Ferenczy Ida, Sissi császárné társalkodónője volt Kecskemét egyik leghíresebb szülötte, ő és családtagjai végső nyughelye mégis méltatlan állapotban van. A Szentháromság temetőben lévő sírboltról tavaly ellopták a bádogcsatornák nagy részét, azóta – mint arra nyugdíjas építőmérnök olvasónk felhívta a figyelmet – a fal- és a tetőszerkezet állapota gyorsan romlik a csapadéknak való kitettség miatt.
2023 októberében írtuk meg, hogy tolvaj járt a Szentháromság temetőben, a Ferenczy (Ferentzy) család sírboltjánál. A tettest vélhetően megzavarták, mert otthagyta a létráját, sőt, a feltételezhetően az ereszcsatorna leszaggatásához használt eszköze ma is ott díszeleg a tetőn.
Később kiderült, hogy az egyébként kerítéssel védett Farkas és Ferenczy kápolnák, illetve a Kálvária területét Mindenszentek – Halottak Napja megemlékezés időszakára a Kecskeméti Városüzemeltetési Kft. (KVÜ) jóhiszeműen megnyitotta a látogatók számára. A fémtolvaj ezt használta ki és a Ferenczy kápolnáról ellopta a bádog csatornák nagy részét (a vízszintes eresz- és a függőleges lefolyó csatornákat is). A művelethez a tetőt is megbontotta, jópár cserép leesett a földre és összetört. A tető csúcsán lévő fémkereszt meghajolt állapotban van – talán nem tévedünk nagyot, ha ebben a rongálásban is a tolvaj keze nyomát gyanítjuk, valószínűleg sikertelenül próbálta meg leszaggatni a szimbólumot.
A KVÜ-től akkor azt is megtudtuk, hogy a tettes feltörte a temetőgondnoki lakást és az épületben éjszakázott. A cég hangsúlyozta, rengeteg probléma van a rongálókkal, pedig a Kecskeméti Városrendészet fokozott járőrszolgálattal segíti a munkájukat.
A lopás miatt a rendőrség eljárást indított – hogy a nyomozás vezetett-e eredményre, nem tudjuk (akkor valószínűleg adtak volna róla hírt), de az biztos, a kápolna megrongálódott tetőszerkezetét azóta nem javították.
Pedig lenne rá szükség. Kákonyi Árpád nyugdíjas építőmérnök szívén viseli a temető és az itt lévő kápolnák sorsát, és ő hívta fel a figyelmünket arra, hogy „most hetente vagy havonta többet romlik a síremlék állapota, mint a megelőző 130 évben”. Egyben segítségünket kérte, hogy adjunk hírt minderről, hogy mielőbb történjenek lépések az épület felújítása és megóvása érdekében.
Mint Kákonyi úr levelében kiemelte, az épület nagy részén az ereszhez közeli két-három sor hódfarkú cserép hiányzik. A lopás felfedezését követően a munkások néhány ép cserepet a fal tövére helyeztek, a törötteket pedig elszállították.
„Helyreállítás, ideiglenes állagmegóvás sajnos azóta sem történt. A tető alsó szélének hiányában nemcsak a nem létező csatorna, hanem az eresz sem tölti be szerepét. Nem veti ki a csapadékot, hanem minden esőzéskor a víz átitatja a fal- és födémszerkezetet, előbbi látványos ornamentikáját. Téli időszakban a fagyás-olvadási ciklusok számával arányosan és hatványozottan felgyorsul ez az állagromlás” – hangsúlyozta a nyugdíjas építőmérnök.
Az valóban jól látható, hogy ahol hiányzik az ereszcsatorna, ott a fal állapota látványosan rosszabb lett az elmúlt másfél évben.
„A természetvédelem mellett az épített örökség is fontos számomra. Az elődeink által létrehozott értékek elhanyagolása, pusztulni hagyása fájdalmasan érint” – mondta el Kákonyi Árpád, aki szeretné, ha gyors és hatékony intézkedéssel elejét vennék a további, nagyon nehezen és sokkal költségesebben helyrehozható károsodásoknak.
A kápolnát körbejárva egyébként rengeteg lepergett/leesett faltörmeléket láttunk, és jónéhány törött cserepet. Ami még nagyon szomorú, hogy máig itt hever az a kettétört sírkő, amit a csatornatolvaj használt a lopáshoz, létrája megtámasztására.
Kérdés, mikor fog a felújítás megtörténni?
Egy másik, a temetőről írott cikkünk kapcsán tavaly kiderült: a kápolnák, kápolnák és a Kálvária nem egyházi, hanem önkormányzati területen vannak, a fenntartásuk a KVÜ-höz tartozik, viszont felújításuk a nem a cég hatásköre, erről az önkormányzat dönt.
2022-ben szó volt a temetőről a közgyűlésen, Bodrozsán Alexandra ellenzéki képviselő (Szövetség a Hírös Városért Egyesület) interpellált az ügyben. Szemereyné Pataki Klaudia közölte írásos válaszában: a temetők felújításával összefüggő feladatokra 2020-ban 61 millió forintot, 2022-ben 66 millió forintot, 2022-ben 80 millió forintot költöttek.
A polgármester arra nem tért ki, hogy ebből mennyi jutott a Szentháromság temetőre, és ez a város költségvetéséből sem derül ki. Csak annyi, hogy a Ferenczy-sírbolt, valamint a temető kétoldali betonkerítésének felújítása 26 millió forint, amit akkor úgy terveztek, hogy majd „a következő évi temetőfejlesztési keretben szerepeltetnek az egyéb más, temetőkben elvégzendő feladatokkal való összevetést követően”. A városvezető az interpellációra adott válaszát akkor így zárta:
„A temető komplex rendbetételéhez egy fejlesztési alapkoncepció elkészítésének szükségessége fogalmazódott meg, amely a temető kegyeleti parkká (városi szintű közparkká) alakítására irányulna.” Ennek keretében új út épülne az első világháborús sírokig, a veszélyes fákat kivágnák, helyettük újakat ültetnének, és öntözőrendszert alakítanának ki – megvalósításuk pályázat útján lehetséges.
Kerestük az önkormányzatot, tervezik-e a romló állapotú kápolna felújítását vagy legalább állagmegóvását, ha igen, ez mikor történik meg? Érdeklődtünk arról is, hogy a polgármester által még 2022-ben említett alapkoncepció elkészült-e, és ha igen, mit lehet tudni róla? Választ azonban nem kaptunk. Ha ez megváltozik, visszatérünk a témára.
A Ferenczy kápolna még 1894-ben épült a hírneves építész, Ybl Miklós tervei alapján, Ferenczy Ida, Sissi császárné legfőbb bizalmasa megbízása alapján (Ida, édesapja és testvérei is itt nyugszanak). A négy méter magas angyalokkal díszített Farkas kápolnát Balatoni Farkas Ignác gyógyszerész, a város közismert polgára építtette tizenhárom éves korában elhunyt kislányának. Felszentelése után, 1904-től itt tartották a hálaadó istentiszteleteket, és a közelben temették el a város jeleseit, gazdag polgárait.
Bádogcsatornákat loptak el a Szentháromság temető kápolnáiról, még a tetőt is megbontották
